tag:blogger.com,1999:blog-87612398171794364362024-03-20T04:18:45.965-07:00අමිළ's blog║▌│█│║▌║││█║▌║▌║║▌
║▌│█│║▌║││█║▌║▌║║▌
© Original Profile & Official®Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.comBlogger32125tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-91813424940571206272012-07-16T02:07:00.000-07:002012-07-16T02:10:21.829-07:00වර්ගපූර්ණිකාව...<br />
<span style="color: #444444; font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;"><br /></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuoDx_Gk6H-vkTavkQPoyqufkIW2liQTJtVc7mqcfManXIPv916Q2M4qLmD_JkkrbzgT6-ztKX-T0aNU4QCOBPzSb0wVrghi-Znn4gPX7dKca1saR9bISarSy_LnlxtozgM507F3z9D_Y/s1600/olaa.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="121" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuoDx_Gk6H-vkTavkQPoyqufkIW2liQTJtVc7mqcfManXIPv916Q2M4qLmD_JkkrbzgT6-ztKX-T0aNU4QCOBPzSb0wVrghi-Znn4gPX7dKca1saR9bISarSy_LnlxtozgM507F3z9D_Y/s320/olaa.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="color: #444444; font-size: large;">බොහො දෙනෙකු වර්ගපූර්ණිකාව ගැන අහන නිසාම මේ ගැන ලියන්න හිතුනා..</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">අපේ ඉන්න පරණ යකුන්නේ රැහේ ඇත්තෝ මම ගැන වැරදියට තේරුම් ගන්න එපා මේක පබ්ලිශ් කලා කියලා..</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">යක්ෂ ගෝත්රිකයන් පිළිබඳ අතිශයින් දුර්ලභ තොරතුරු රැගත් මූලාශ්ර අතර වැදගත් තැනක් ගන්නේ රවිශෛලාශ (රාජකරුණා) </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">වංශයට අයත් වරිගපූර්ණිකාව නම් වූ පුස්කොල ග්රන්ථයයි.</span><br />
<a name='more'></a><span style="color: #444444; font-size: large;"> කන්ද උඩරට රාජාධිරාජසිංහ රජ සමයේ මානාපවි අරණවැසි නීලගිරික </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">බෝධි වංශාභය නොහොත් ශ්රී බෝධි වංශාභිධාන තෙරනමක් විසින් මෙය රචනා කර ඇත. අදින් ශතවර්ෂ ගණනාවකට එහා </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">රාවණා යුගයේ සිට එම පරපුරේ සුරක්ෂිතව පැවති ග්රන්ථ රැසක් ඒකරාශී කර වරිගපූර්ණිකා පුස්කොළ ග්රන්ථය සම්පාදනය කර තිබේ.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">ශ්රී බු.ව. 2329 දී රාජාධි රාජසිංහ රජතුමා වෙතින් වීර සන්නස ලැබූ මානෑවේ කිරිමැණිකා පියුමලිපාලී නම් රවිශෛලාශ යක්ෂ වංශික </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">කුමරියගේ දෙටු සොයුරු ස්වකීය ප්රවේණියේ ප්රෙෘඪත්වය අනාගත පරපුරට දායාද කිරීමේ අභිලාශයෙන් වරිගපූර්ණිකාව </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">අන්තර්ගත පංචරක්ඛාවලිය නම් ග්රන්ථය රචනා කළහ. එහි දී උන් වහන්සේ රාවණා යුගයේ සිට එවකට සුරක්ෂිතව පැවති පුස්කොළ</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;"> සහ ගොස්සර ග්රන්ථ රැසක් ගුරුතන්හි තබාගත්හ. වරිගපූර්ණිකාව, විභූෂපූර්ණිකාව, සලසාන පූර්ණිකාව සුන්දල පූර්ණිකාව, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">මන්දාල පූර්ණිකාව යන ග්රන්ථ පහෙන් යුක්ත බැවින් පංච රක්ඛාවලිය නමින් මේ ග්රන්ථය හඳුන්වනු ලබයි.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">යක්ෂ ගෝත්රිකයන් විසින් රචිත ත්රිපිටක අටුවා ග්රන්ථ, වෛද්ය ග්රන්ථ වැනි ග්රන්ථ රැසක් නීලගිරියේ මුණමුර පුස්තක ලෙනෙහි </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">සුරක්ෂිතව පැවතුණි. මහානාම රජ සමයේ උර්දුලන් නීලවේලඳු නම් ආක්රමණික සෙන්පතියෙකු විසින් මෙම මුණමුර පුස්තක</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;"> ලෙන විනාශ කරන ලදී. සිත් පිත් නැති පර දෙස්සා ගිනි තැබූ පුස්තක ලෙනේ ගිනිදැල් අතරින් මානාපවි නඛාධම්ම හිමියන් </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">බේරා ගත් පුස්තක අතළොස්සක් ඉතිරිව පැවතුණි. පංචරක්ඛාවලියේ කොටසක් වන වරිගපූර්ණිකාවේ සඳහන් ග්රන්ථ </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">නාමාවලිය බොහෝ විට ගින්නෙන් බේරා ගත් ග්රන්ථ විය හැකිය.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">කවිලාශපාලි සැදිය, රවිශෛලාශ තෙද්දය, මුහුන් දෙයුර, භවාඅග්රතන්ත්රය, රක්ඛානසැරයාන, සිළිඹියාපත, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">විෂකුම්භණ සැදිය, රිරි කොළස, උත්ත්රාචක්රසැදිය, නීලගිරිසත්තය, ගිරිඛණ්ඩජල සැදිය, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">අසුරඅත්විසය, කාලම් අග්නිසන්දය, සුන්දලපුරාණය, කෝසල්ල කේඪුව, රක්ඛාන ගර්ජය, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">සලම්භිඅග්නිය, විෂකුම්භණ ද්වන්ත්රය, මුණමුර කෞරවය, වෙශමුණි ධරණිවතය, මවුරි වතය, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">කවිලාශ අග්නිය, සුබෝධිපුරාණය, දද්දල සෙලිය, කම්භණි මුරාග්රථය, ගොරාපාසලම, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">ඔරුමාලපටිදය, රකුන් අනාඥාවලිය, විසිතාග්රවරණය, රක්ඛ ඉලෝනිලෝව, මුරාග්රතන්ත්රය, සිලම්බි අග්නිය, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">සිරි මේඝාවතිය, ගෞරනිගාතය (ථුසලව), කෝරනිගාතය (විඡ්ජය), කවිලාශවන්ඨය, ගෝරාබිග්රය, රක්ඛසුලාධිය, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">රක්ඛ විද්රdශනය, රක්ඛ විජලකාව, කුකුරමාන භද්දය.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">යන ග්රන්ථ නාමාවලිය ඇතුළු තවත් ග්රන්ථ රැසක නම් වරිගපූර්ණිකාවෙහි සඳහන් වෙයි.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">පංචරක්ඛාවලිය රචනා කළ බෝධි වංශ හිමි බුද්ධ කාලයේ සිට පැවතෙන යක්ෂ ගෝත්රයෙන් පැවිද්ද ලැබූ භික්ෂූ පරම්පරාවක් </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">ගැනද සඳහන් කරයි. බුදුන් වහන්සේගේ ලංකා ගමනේ දී යක්ෂ ගෝත්රිකයන්ට දෙසූ අභිධර්මය අසා මාර්ගඵල </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">අවබෝධ කරගත් විභීෂභද්ර යක්ෂ සෙන්පතිතුමා යක්ෂ ගෝත්රික ප්රථම භික්ෂූව ලෙස සඳහන් කරයි. එතුමා පැවිදි වී </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">බිහි කළ භික්ෂූ පරපුර ප්රාග් මහින්ද යුගයේ ශ්රී ලාංකික භික්ෂු පරපුර ලෙස සැලකිය හැකිය.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">පංචරක්ඛාවලිය රචනා කිරීමේදී කුටීර අරණේ අඩමසක්ද, කන්තිර කද්දිර අරණේ සිව්මසක්ද, රකුන්ගිර අට මසක්ද </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">වැඩ වාසය කළ බව ග්රන්ථ කතුවර හිමියෝ සඳහන් කරති. පංචරක්ඛාවලිය කතුවර බොධිවංශාභය හිමියන්ගේ </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">ශිෂ්ය පරපුරේ රතනසෝභිත උපාධ්යයන් වහන්සේගේ ශිෂ්ය භික්ෂූවක ලෙස සිටි මානෑවේ ධම්මසෝභිත හිමි කුටීර ලෙන් </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">විහාරයේ තිබී වරිගපූර්ණිකා ග්රන්ථය තම අතට පත්කර ගත්හ. පංචාරක්ඛාවලියේ සෙසු ග්රන්ථත් මෙම වරිගපූර්ණිකා </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">ග්රන්ථයත් අධ්යයනය කළ මෙතුමා පසුව පැවිදි දිවියෙන් ඉවත් වී හෙළ ආයුර්වේද වෛද්යවරයෙකු ලෙස කටයුතු කළේය. </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">ඒ අන් කවරෙකු නොව මානෑව රවිශෛලාශ පරපුරේ ඉතිහාසය සොයා ගත් රාජකරුණා තේවහාමි නොහොත් එකසිය අටේ මුත්තා</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;"> වෙද ඇදුරාණන්ය. එතුමා හැර වරිගපූර්ණිකා පුස්කොළ ග්රන්ථය වන පොත් කරනු ලැබ ඇත්තේ බෝධිවංශ හිමියන්ගේ </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">මුණුබුරෙකු වූ රාජකරුණා කිරිබණ්ඩා තේවාචාර්යතුමා විසිනි. මෙතුමා පංචරක්ඛාවලිය කියවා ධාරණය කරගත් එම වංශික </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">බහුශ්රැතයෙකි. රාජාධිරාජසිංහ වීර සන්නස රාජ්ය ලේඛනාගාරයට පරිත්යාග කරනු ලැබුවේ මෙතුමා විසිනි.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">එකසිය අටේ මුත්තා වෙද ඇදුරාණන්ගේ කණිටු පුත්ර රාජකරුණා වන්නිහාමි වෙද ඇදුරාණන් විවාහ වූයේ කිරිබණ්ඩා </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">තේවාචාර්යතුමාගේ සොයුරියක සමගිනි. ඇය ඩිංගිරි අම්මා දෙමටමලී නම් වූවාය. ඉපලෝගම ප්රාදේශීය ලේකම් </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">කොට්zඨාශයට අයත් ගන්තිරියාගම විසූ රාජකරුණා වන්නිහාමි වෙද ඇදුරාණන් සහ ඩිංගිරි අම්මා වෙද පතිනියගේ </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">නිවසේ පොත්ගුල තුළ සුරක්ෂිතව පැවති මෙම ඓතිහාසික පුස්කොළ ග්රන්ථය එම යුවළගේ අභාවයෙන් පසුව අස්ථානගත වී ඇත.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">දීර්ඝ ඉතිහාසයකට නෑකම් කියන වරිගපූර්ණිකා පුස්කොළ ග්රන්ථය පත් ඉරු දහසකින් සමන්විත වන අතර අනු පුස්තක දහයකින් </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">යුක්තය. මෙහි විශකුම්භණ අණපත නම් උපග්රන්ථයක් ද විය. වරිගපූර්ණිකාවෙහි එන අනු පුස්තක,</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">හස්ති මදාරා සිලම්බුව, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">රුක් අත්තන සිලම්බුව, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">සඳුන් සිලම්බුව, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">දුනු මඩලා බැඳි සිලම්බුව, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">කළු ඇසළ සිලම්බුව, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">මොර දවුල සිලම්බුව, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">කෙකරි ඉඹුල් සිලම්බුව, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">කාඩිය සිලම්බුව, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">කුඹුක් සිලම්බු</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">පත්ඉරු 100 බැගින් වූ මෙම අනු පුස්තකයන්ට එකී නම යොදා ඇත්තේ පුස්තකයේ බාහිර ආවරණය සකස් කර තිබූ දැව වර්ගය </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">අනුවය. යක්ෂ ගෝත්රික ආදි ගත්කරුවන් මෙකී ලේඛන සැකසීමේ ක්රමය අනුගමනය කරන ලද්දේ කාණ්ඩයක් වෙන් කර තැබීම </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">සඳහායි. බෝධිවංශ හිමියෝද තම වරිග සම්ප්රදායන්ට ගරු කරමින් වරිගපූර්ණිකා පුස්කොළ ග්රන්ථය සකස් කර ඇත. </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">එක අනු පුස්තකයක් (සුගුල) දිග ප්රමාණය අඩියක් පමණ ද (සුග) පළල අඟල් පහකින්ද පත්ඉරු ප්රමාණය 100 ක් පමණකින්වත්</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;"> සම්පූර්ණ වී තිබිය යුතුය. සුගුල දිග මැනීමේ ඒකකයයි. සුග පළල මැනීමේ ඒකකයයි. වරිගපූර්ණිකා පුස්කොළ ග්රන්ථයෙහි </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">අනුපුස්තකවල වංශයෙහි උන්නතිය උදෙසා වැදගත් කරුණු අන්තර්ගත කොට තිබේ.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">1. හස්ති මදාරා රුක් අත්තන සඳුන් බැඳි පුස්තකයෙහි අන්තර්ගත වී ඇත්තේ යක්ෂ ගෝත්රික නීති සහ පරිපාලනය පිළිබඳ උපදෙස්ය.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">2. කළු ඇසළ බැඳි අනු පුස්තකයේ යක්ෂ ගෝත්රිකයන්ගේ ගද්ය, පද්ය තොරතුරු ඇතුළත්ය.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">3. මොර දවුර බැඳි පුස්තකයේ යක්ෂ ගෝත්රික භාෂාවක් පිළිබඳ සහ වාග් විද්යාත්මක තොරතුරු අන්තර්ගතය.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">4. කෙකරි ඉඹුල් බැඳි පුස්තකයේ යක්ෂ ගෝත්රික සිරිත් විරිත් පිළිබඳ තොරතුරු අන්තර්ගතය.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">5. කාඩිය බැඳි පුස්තකයේ යක්ෂ ගෝත්රිකයන්ගේ ආගමික සමාජ විද්යා, මනෝ විද්යා තොරතුරු අන්තර්ගතය. යක්ෂ </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">ගෝත්රිකයන්ට කවිලාශපාලි මෙහෙණිය දෙසූ සූත්ර ද මෙහි අන්තර්ගතය. එම මෙහෙණින් වහන්සේගේ භාවනා ක්රම 12 ක් </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">පිළිබඳව ද මෙහි ඇතුළත්ය.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">6. කුඹුක් බැඳි පුස්තකයේ යක්ෂ ගෝත්රික ශිල්පීය ක්රම සහ සටන් ක්රම පිළිබඳ සඳහන් වේ. මූර්ති, පන්නම්, ගෘහ නිර්මාණ, </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">හස්ත කර්මාන්ත (රෙදි) ආදියත් වාරි, වාපි, ජල සම්පාදන ක්රම, මාර්ග විද්යා, උමං, විද්යා, ජල විද්යා ආදි ඉංජිනේරු ශිල්පයන් </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">පිළිබඳව සඳහන් කරයි.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">සටන් ක්රම ලෙස අන්ගම්පුර සටන්, දුනු, හී, හෙල්ල, කඩු සටන් ක්රමද නිල පීඩන (තඩංග) සටන් ක්රම පිළිබඳව ද සඳහන් කරති.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">වරිග පූර්ණිකාවෙහි උප ග්රන්ථයක් ලෙස රචනා කර ඇති විෂම්කුම්භණ අණපනත පුස්තකය පත්ඉරු 1000 කින් යුක්තය. </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">අනු පුස්තක දෙකකින් යුක්තය. ඒවා හඳුන්වන්නේ රංතෙලඹු බැදි අණපත, කිරි තෙළඹු බැදි අණපත වශයෙනි. </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">තෙළඹු දැවයෙන් පුස්තකයේ බාහිර ආවරණය යොදා ඇති බැවින් රංතෙළඹූ හා කිරි තෙළඹු නාමය ඒවාට යෙදී ඇත. </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">පුස්තක දෙකම පත්ඉරු 500 කින් සමන්විතය. රංතෙළඹූ අණපත ග්රන්ථයෙහි පත් ඉරු 300 ක රවිශෛලාශ යක්ෂ භාෂාව සඳහා </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">සිංහල අරුත් යොදන ලද ශබ්ද කෝෂයක් සකස් කර තිබීම වැදගත්ය. අවසාන පරිච්ඡේදවල ශ්රී ලංකාවේ උතුරු ප්රදේශයේ විසූ </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">කේවේසස්ථ යක්ෂ ගෝත්රය පිළිබඳ විස්තරයක්ද අන්තර්ගතය. රංතෙළඹූ අණපතේ අවසාන පත්ඉරු 10 ක ඇත්තේ රවිශෛලාශ </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">වංශිකයන් ලද ගෞරව හා වීර සන්නස් පිළිබඳ වූ විස්තරයකි. අන්ය ජාතීන් වෙතින් ලද උපහාර සන්නස් පිළිබඳ විස්තර මෙහි </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">ඇතුළත්ය.</span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">රාවණ යුගය හා අපේ ප්රාග් ඓතිහාසික ශිෂ්ටාචාරයේ දියුණු බව සනාථ කරන්නට වරිගපූර්ණිකාව නම් මේ එක් මූලාශ්රය වුවද </span><br />
<span style="color: #444444; font-size: large;">අගය මිණිය නොහැකි සාධකයකි.....</span>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-33062491423070393932012-04-24T22:00:00.000-07:002012-07-16T01:57:03.440-07:00<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBCmrtdedRUHIF3yIonx-nVwhUcU3guRwGe0vGoiNxBBee81SafgtnTDDC3mwMkig8qef2bL3PtREJ4nMtrOf5gng_DmntD-g6hrWZHHFMcX5M-4MqidLwn24Clzuf3cyl1Y44ALzJOvs/s1600/er.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBCmrtdedRUHIF3yIonx-nVwhUcU3guRwGe0vGoiNxBBee81SafgtnTDDC3mwMkig8qef2bL3PtREJ4nMtrOf5gng_DmntD-g6hrWZHHFMcX5M-4MqidLwn24Clzuf3cyl1Y44ALzJOvs/s320/er.jpg" width="224" /></a><b><span lang="SI-LK" style="color: #003300; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 18pt;">දුටුගැමුණු රජුගේ මරණය</span><span lang="SI-LK" style="color: #003300; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 18pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="color: #003300; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 18pt;">ඝාතනයක්</span><span style="color: #003300; font-size: 18pt;">?</span></b><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
<br />
</span><span style="font-size: 13.5pt;">"</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වීරත්වය"</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මිනිසුන්
ශ්රේෂ්ඨත්වයට පත්කරනු ලබයි. ලෝකයේ සෑම රටකටම අයත්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ඉතිහාසය
තුළ ප්රබලත්වයක් හිමිකර දෙන්නේ වීරයන් සඳහාම පමණකි.</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ඉතිහාසය
තුළ ආකර්ෂණීය ඉඩක් වෙන්කරගත් කවර තරාතිරමකම පුද්ගලයකු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වුවද
ඔහු වීරයෙකි. විශිෂ්ට වූ ලේඛනගත ඉතිහාස මාර්ගයක් ඔස්සේ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දීර්ඝතම
ගමනක් යා හැකි ලෝකයේ එකම ජාතිය ශ්රී ලාංකිකයන් වූ අප</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වන්නෙමු.
ඒ පිළිබඳව ආඩම්බර වන්නා සේම ඉන් නොනැවතී තම තම නැණ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පමණින්
ඉතිහාස මාර්ගයේ යම්තාක් දුරට ගමන් කිරීමේ වගකීම ද අප</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">සතුය.
ලාංකේය ඉතිහාස මාර්ගය ඔස්සේ පියමන් කිරීමේදී හමුවන</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ප්රබලතම
සංධිස්ථානයක් ලෙස ක්රි.පූ. </span><span style="font-size: 13.5pt;">161-137</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> යන
කාලපරාසය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">හැඳින්විය
හැකිය. "මහාවංශය" සහ "ථූපවංශය" වැනි ශ්රී ලංකාවේ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ඉතිහාසය
ලියෑවී ඇති ලෝක පූජිත වංශ කතාවන් තුළ මෙම කාලපරාසය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පරිච්ඡේද
ගණනාවක් පුරා විකාශනය කර ඇත. ලංකා ඉතිහාසයේ ප්රබලතම</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යුද
වීරයා වූ දුටුගැමුණු රජුගේ අවුරුදු </span><span style="font-size: 13.5pt;">24</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> ක
පරිපූර්ණ රාජ්ය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කාලය මෙය වීම මෙලෙසින් ආකර්ෂණීය ඉතිහාසමය ඉඩකඩක් ක්රි.පූ.</span><span style="font-size: 13.5pt;"> 161-137 </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කාලපරාසය සඳහා වෙන්කර තැබීමට
මුල් වූ එකම හේතුවයි.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
</span><br />
<a name='more'></a><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ලංකා
ඉතිහාසය තුළ දිවිහිමියෙන් යුද වැදී රට එක්සේසත් කළ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">නිර්භීත
රජවරුන් බොහෝ ප්රමාණයක් වේ. ඒ අතරින් දුටුගැමුණු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජුට
සුවිශේෂී ස්ථානයක් හිමිවන්නේ</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
"</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පාරගගං
ගමිසසාමි</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ජොතෙතුං
සාසනං අහං"</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
(</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මහාවංශය</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පරි. </span><span style="font-size: 13.5pt;">24, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ගාථා
</span><span style="font-size: 13.5pt;">02)<br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යන
මහංවංශ ප්රකාශය හේතුවෙනි. මෙය දුටුගැමුණු රජුගේ යුද සටන්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පාඨයයි.
"රටේත් සම්බුද්ධ ශාසනයේත් චිරස්ථිතිය සඳහා යුද්ධය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මෙහෙයවමි."
යන්න මෙම පාඨයේ අදහසයි. එබැවින් දුටුගැමුණු රජුගේ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යුද්ධය</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ශාසන උන්නතිය සඳහා සිදුකළ මානුෂීය
මෙහෙයුමකි. මේ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">හේතුවෙන්
දුටුගැමුණු රජු ලාංකේය ඉතිහාසගත සැබෑම ශ්රේෂ්ඨ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වීරයෙක්
වන බවට තර්කයක් නොවේ. ඒ එතුමාණන් යුද වැදී රට</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">එක්සේසත්
කළ නිසාම පමණක් නොවේ. යථාවාදී තථාකාරී වූ සැබෑම</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">බෞද්ධයකු
ලෙස තම යුද පොරොන්දුව එලෙසින්ම ඉටුකරමින් යුද</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ජයග්රහණයෙන්
පසු වෙහෙර විහාර රාශියක් ඉදිකරමින් ශාසනික</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">උන්නතිය
සඳහා කටයුතු කළා සේම මහාපරිමාණ සංවර්ධනයක් කරා ද රට</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මෙහෙයවමින්
ශාසනමාමක ධර්මිෂ්ඨ සමාජයක් ලංකාව තුළ ස්ථාපිත</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කිරීමට
කටයුතු කළ බැවිනි. එබැවින් එවැනි වීරයකු උදෙසා මහාවංශය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">තුළ
පරිච්ඡේද </span><span style="font-size: 13.5pt;">11</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> ක ඉඩක්
වෙන්කර දීමේ වරදක් නැත. එය ඉතිහාසය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">තුළින් එතුමාට
ලැබිය යුතු වරප්රසාදයකි. මෙම සුවිශේෂී</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වරප්රසාදයේ
මහිමය හේතුවෙන්ම දුටුගැමුණු රජු පිළිබඳව ලියෑවී</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ඇති
මහාවංශ වාර්තාව අධ්යයනය කිරිමේදී ප්රබල ගැටලුවක් මතුවේ.</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">එනම්</span><span style="font-size: 13.5pt;">,<br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මේ
හා සුවිශේෂී යුග මෙහෙවරක් ඉටුකළා වූ ශ්රේෂ්ඨ මහරජාණන්ගේ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මරණය
සිදුවූයේ කෙසේද</span><span style="font-size: 13.5pt;">? </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යන්නයි.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දුටුගැමුණු
රජු විහාර මහාදේවියගේ කුසහොත් සමයේ සිටම "කුමාර</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">සමය</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යුද සමය සහ සංවර්ධන සමය" ආදී වූ
සෑම කාලපරාසයක් පිළිබඳවම</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">සවිස්තර
වාර්තාකරණයක යෙදෙන මහාවංශ කතුවරයා ඒ හා සුවිශේෂී යුග</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මෙහෙවරක්
ඉටුකළා වූ ශ්රේෂ්ඨ මහරජාණන්ගේ මරණයට හේතු වූ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මරණාසන්න
සාධකය.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">අනිට්ඨතො
ජත්තකමෙම - සුධාකමෙම ච චෙතියො</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මරණන්තික
රොගෙන - රාජා අසි ගිලානකො</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
(</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මහාවංශය</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පරි. </span><span style="font-size: 13.5pt;">32. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ගාථා
</span><span style="font-size: 13.5pt;">01)<br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ලෙසින්
එක් ගාථාවකට ලඝූ කර මාරාන්තික රෝගයකින් රජු ගිලන් වූ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">බවත්</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">එය රජුගේ මරණයට හේතු වූ බවත් දක්වයි.
එමෙන්ම එම වාර්තාව</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">තුළ රික්තයක් ගොඩනැඟීමට හෝ සැකයක් ඇතිවීම වළක්වනු
පිණිස</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">අලංකාර
වූ රාජකීය අවමඟුල් උත්සවයකින් පසු දුටුගැමුණු රජු තුසිත</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දිව්යලෝකයට
පිටත්කර හැරීමේ වගකීම මහාවංශ රචකයා විසින්</span><span style="font-size: 13.5pt;">
"</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ථෙරපුත්ථාභය
මහරහතන් වහන්සේ" වෙත පවරනු ලබයි. එයින් ද නොනවතින</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මහාවංශ
රචකයා දුටුගැමුණු රජුගේ බාල සොහොයුරා වූ තිස්ස කුමරු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">සද්ධාතිස්ස
නමින් අභිෂේක කර ඔහුට ලාංකේය රාජකිරීටය ලබාදෙන්නා</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">සේම
රට තුළ ඉතිරි වූ සංවර්ධන වැඩ කටයුතු සියල්ලක්ම දුටුගැමුණු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජුගේ
අවසාන කැමති පත්ර ප්රකාරව සද්ධාතිස්ස රජුටම පවරා දෙනු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ලැබේ.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මහාවංශය
තුළ දුටුගැමුණු රජුගේ මරණ සහතිකය මෙලෙසින් ලියෑවෙන විට</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ඊට
නොදෙවෙනි වූ ලිත ප්රතිපත්තියක් අනුගමනය කරන ථූපවංශ රචකයා</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ද
දුටුගැමුණු රජුට වැළඳුණු මාරාන්තික රෝගය පිළිබඳව</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
".... </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දා
ගැබ සුණු කර්මාන්ත හා හෑම නොනිමෙන තුරුම ඒ ගැමුණු මහ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජ
මරණාන්තික ව්යාධියෙහි ගිලන් වූයේ දිගාමඩුල්ලේ හුන් මළනුවන්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">තිස්ස
කුමාරයන් ගෙන්වා..."</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
(- </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ථූපවංශය)</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යනුවෙන්
ථූපවංශය තුළ වාර්තා කර ඇත. නමුත්</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජුට
වැළඳුණා වූ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මාරාන්තික
රෝගය කුමක්ද</span><span style="font-size: 13.5pt;">? </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යන්න හෝ ඊට
හේතු වූ ප්රස්තූතය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කුමක්ද</span><span style="font-size: 13.5pt;">? </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යන්න
පිළිබඳව ථූපවංශ රචකයා ද මුණිවත රකියි. එහෙත්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දුටුගැමුණු
රජුගේ අවමංගල්ය කටයුතු මහාවංශයට නොදෙවෙනි අයුරින්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">උත්සවශ්රීයෙන්
සිදුකරන ථූපවංශය ද අවසානයේ ගැමුණු රජු තුසිත</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දෙව්ලොව
යවා තිස්ස රජුට රජකම භාරකොට එම රජුට ප්රශස්ති ගායනා</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කිරීම
ආරම්භ කර තිබේ. මේ හේතුවෙන් දුටුගැමුණු රජු පිළිබඳව කර</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ඇති
වංශකතා වාර්තා අධ්යයනය කිරීමෙන් රජුගේ මරණය සම්බන්ධව</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ගැටලු
රාශියක් පැනනගියි. ඒ අතරින්</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජුට
නොසිතූ මොහොතක වැළඳුණ රෝගය කුමක්ද</span><span style="font-size: 13.5pt;">?<br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">එය
සුවකළ නොහැකි වූයේ මන්ද</span><span style="font-size: 13.5pt;">?<br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යන
ගැටලු ප්රධාන වේ. එමෙන්ම ලංකාවේ</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
"</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ඉතිහාස
වංශ කතා තුළින් ගැමුණු රජුගේ මරණය සම්බන්ධ පුවත සඟවා</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">තැබීමට
උත්සාහ කර ඇත්තේ මන්ද</span><span style="font-size: 13.5pt;">?"<br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යන
සුවිශේෂී ප්රස්තූතය අනෙකුත් සියලු ගැටලු අභිබවා ඉස්මතු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වෙයි.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ගැමුණු
රජුගේ මරණය පිළිබඳව ලිත වංශ කතා වාර්තා තුළින් සැක</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">සංකාවන්
ඉස්මතු වෙද්දී</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">එම ගැටලු නිරාකරණය
කර ගැනීම සඳහා ලංකා</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ඉතිහාසය වාර්තා වී ඇති වෙනත් මූලාශ්රයක් ඔස්සේ
ගමන් කළ යුතු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වේ.
ලංකාවේ ලංකා ඉතිහාසය පමණක් නොව ලෝක ඉතිහාසයම වාර්තා වී</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ඇති
ප්රබල මූලාශ්රයක් ලෙස බොහෝ දෙනා හඳුනාගනු ලබන්නේ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ජනශ්රැතියයි.
ලංකාවේ වංශකතා සිය මුණිවත රකිනු ලබන ගැමුණු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජුගේ
මරණය පිළිබඳ ප්රබල ඉතිහාස සාධකය තුළදී ද හඬ අවදි කරනු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ලබන්නේ
ලංකාවේ ජනශ්රැතියයි. මෙහිදී දුටුගැමුණු රජුගේ මරණය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">සම්බන්ධව
වගඋත්තරකරුවන් කරළියට ගෙන එනු ලබන ලංකාවේ ජනශ්රැතිය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">විවිධ
ප්රදේශ තුළ පවතින "ජනකතා" එකතුවක් මගින් සාක්ෂි</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">සැපයීමට
ඉදිරිපත් වේ. එම ජනකතා අතුරින් ලංකාවේ විවිධ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ප්රදේශයන්
තුළින් හමු වූ පහත ජනශ්රැති </span><span style="font-size: 13.5pt;">06</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> විශේෂිත
වේ.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
01. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දුටුගැමුණු
රජු ජයසේන නම් නාග රාජයාගේ නැගණිය සමඟ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">සබඳතාවක්
ගොඩනඟා ගැනීම හේතුවෙන් රජු සමඟ බද්ධ වෛරයෙන් පසු වූ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">නාගයන්
රජු මැරීමේ අදහසින් කිහිපවරක් රජුට දෂ්ට කළ නමුත්</span><span style="font-size: 13.5pt;"> "</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කපුරුනාත" නම් වූ රජුගේ රාජකීය විෂ වෛද්යවරයා
රජු සුවපත් කළ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">බැවින්
පළමුව වෛද්යවරයාට දෂ්ට කර ඔහු මරා දමා පසුව දුටුගැමුණු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජුට
ද දෂ්ට කොට මරා දැමූ බව.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
(- </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කේ.
සුනිල් (අවු. </span><span style="font-size: 13.5pt;">54) </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">බෙලිඅත්ත</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ගලගම)</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
02. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රුවන්වැලි
සෑය වන්දනා කිරීම සඳහා නාග විමනේ සිට පැමිණි නාග</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජුගේ
දියණියක වන රූමත් නාග කන්යාවක පිළිබඳ සිත් ඇතිකර ගත්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජු
ඇය බලහත්කාරයෙන් අල්ලාගෙන රජ මැඳුරට රැගෙන ගොස් තම</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මෙහෙසියක්
ලෙසින් සරණපාවා ගැනීම නිසා දුටුගැමුණු රජු කෙරෙහි</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වෛර
බැඳගත් නාග රජු දුටුගැමුණු රජුගෙන් පළි ගැනීමට සිතා</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ප්රථමයෙන්
රජුගේ රාජකීය විෂ වෛද්යවරයා සමඟ මිතුරු වී නාගයන්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දෂ්ට
කළ විට නියත ලෙස මරණයට පත්කළ හැකි අයුරින් නාගයකු ලවා</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දෂ්ට
කරවන්නේ කෙසේද යන්න පිළිබඳව දැන හදාරා ප්රථමයෙන් රාජකීය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">විෂ
වෛද්යවරයාහට විෂඝෝර නාගයෙකු ලවා දෂ්ට කරවා මරා දමා ඔහු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මියගිය
පසු ගැමුණු රජුට දෂ්ට කිරීමට සැලැස්වීම.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
(- </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">සුසිලා
ගුණරත්න</span><span style="font-size: 13.5pt;">, (</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">අවු. </span><span style="font-size: 13.5pt;">60,) </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">නීලබැම්ම -)</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
03. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කැලණි
ගඟ අසබඩ ජීවත් වූ ජයසේන නම් නාග කුමාරයාගේ රූමත්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">බිරිඳ
දැක ඇය පිළිබඳ සිතක් ඇතිකරගත් දුටුගැමුණු රජතුමා ඇය සමඟ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ප්රේම
සබඳතාවක් ගොඩනගා ගැනීමට ගත් උත්සාහය ව්යර්ථ වූයෙන්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පසුව
ජයසේන කුමරු සමඟ යුදවැදී ඔහු පරදවා ජය ලැබීමෙන් පසු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යුද්ධය
වූ ස්ථානය අසලින් ගලා ගිය කැලණි ගංගාවට ජයසේන කුමරු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">තල්ලු
කොට දමා ඔහුගේ රූමත් බිරිඳ සරණපාවා ගෙන ඇත. කැලණි ගඟට</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වැටෙන
අවස්ථාවේදී තමා විෂ නාගයකුව පැමිණ</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජතුමාට
දෂ්ට කර මරා</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දමන
බවට ජයසේන කුමරු කළ ශාපය සපථ කරමින් නාගයකුව පැමිණ සුදුසු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වේලාව
බලා රජතුමාට දෂ්ට කොට මරා දැමූ බව.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
(- </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රත්නාවලී
ඉඩම්ගොඩගේ (අවු. </span><span style="font-size: 13.5pt;">48) </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කැලණිය)</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
04. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රුවන්වැලිසෑය
වැඳීම සඳහා රජුගේ උයනෙන් රහසේ මල් නෙලීමට</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පැමිණි
නාග කන්යාවක දුටු රජතුමා</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ඇය
බලහත්කාරයෙන් අල්ලාගෙන රජ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මැඳුරට
රැගෙනවිත් රජුගේ මෙහෙසි තනතුරට පත්කරගැනීම නිසා කුපිත</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වූ
එම නාග කන්යාවගේ මව</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">නාග
වේශයෙන් පැමිණ පළමුව රජුගේ විෂ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වෛද්යවරයාට
දෂ්ට කොට මරා දමා පසුව දුටුගැමුණු රජුට දෂ්ට</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කිරීම.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
(- </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කොට්ටාව
සිරිසේන මහතා</span><span style="font-size: 13.5pt;">, (</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">අවු. </span><span style="font-size: 13.5pt;">70) </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ගාල්ල)</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
05. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දුටුගැමුණු
රජු විසින් රුවන්වැලිසෑය නිර්මාණය කිරීමේදී එහි</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ධාතුගර්භය
තුළ නිධන් කර තැන්පත් කිරීම සඳහා ධාතූන්වහන්සේලා</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වඩම්මවා
ගැනීමේදී නාග ලොවෙහි වැඩ සිටි ධාතූන් වහන්සේලා ද</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වඩම්මවා
තිබේ. "සෝනුත්තර" නම් වූ සෘධිමත් තෙරනමකගේ ආධාර ඇතිව</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">සම්යප්රයෝගයකින්
එම ධාතූන් වහන්සේලා නාගවිමානයේ සිට</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">අනුරාධපුරයට
වැඩමවා රුවන්වැලිසෑයේ නිධන් කිරීම නිසා ධාතූන්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වහන්සේලා
අහිමි වූ නාග රජු ඇතුළු නාග පිරිස දුටුගැමුණු රජු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කෙරෙහි
බද්ධ වෛරයෙන් පසු වූ බවත් සුදුසු අවස්ථාවක් බලා</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජුගෙන්
පළිගැනීමේ අදහසින් නාගයකු ලවා පළමුව රජුගේ විෂ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වෛද්යවරයාට
දෂ්ට කොට මරා දමා ඔහු මියගිය පසු රජුට දෂ්ට කොට</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජු
මරා දැමීමට සැලැස්වීම.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
(- </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කුසුමාවතී
රත්නවීර</span><span style="font-size: 13.5pt;">, (</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">අවු. </span><span style="font-size: 13.5pt;">80), </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රඹුක්කැටිය)</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
06. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දුටුගැමුණු
රජු විසින් රුවන්වැලිසෑය නිර්මාණය කරන සමයේදී</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">චෛත්යය
මළුව තුළ කඩුපුල් මල් පූජා කර තිබෙන ආකාරයක් දැක එය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කවුරුන්
විසින් පූජා කරන්නේදැයි සොයා බැලීමට සැඟවී සිටි</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දුටුගැමුණු
රජුට නාග කන්යාවන් දෙදෙනෙක් එසේ කරන බව දැකගන්නට</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ලැබිණි.
සැඟවී සිටි ස්ථානයෙන් පිටතට පැමිණි ගැමුණු රජු එක්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">නාග
කන්යාවකගේ අත අල්ලා තිබේ. රජුගෙන් ගැලවී පලාගිය එම නාග</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කන්යාව
ඒ බව නා රජුට දැන්වීමෙන් පසු කෝප වූ නා රජු නාග</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">සෙන්පතියකු
යොදවා පළමුව රජුගේ වෛද්යවරයා ඝාතනය කොට පසුව රජුට</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දෂ්ට
කිරීමට සැලැස්වීම.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
(- </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">සීතා
ප්රනාන්දු</span><span style="font-size: 13.5pt;">, (</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">අවු. </span><span style="font-size: 13.5pt;">73), </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දංකොටුව)</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ලංකාවේ
දකුණ</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වයඹ</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">බස්නාහිර සහ රජරට යන ප්රදේශ තුළින්
එකතු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කරගනු
ලැබූ එම ජනතාවන් විවිධ ප්රදේශ තුළ විසිරී පැවතීම</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">හේතුවෙන්
සහ මුඛපරම්පරාගත ප්රේරණය නිසා එකිනෙකට වෙනස් වූ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කරුණු
අඩු වැඩි වශයෙන් ඒ තුළට එකතු වී පැවැතිය ද ඒවායෙහි</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">අන්තර්ගතය
සියුම්ව විශ්ලේෂණය කිරීම මගින් වංශකතා කියවීම තුළින්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පැනනැගෙන
ගැටලු සඳහා පවතින්නේ එකම පිළිතුරක් බව නිගමනය කළ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">හැකිය.
ඒ අනුව</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දුටුගැමුණු
රජුට වැළඳී තිබූ මාරාන්තික රෝගය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කුමක්ද</span><span style="font-size: 13.5pt;">? </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යන පැනයට පිළිතුරු ලෙසින්</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
"</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">නාග
විෂ ශරීරයට ඇතුළත් වී රජු රෝගාතුර වීම"</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යන්නත්
රෝගය සුවකළ නොහැකි වූයේ මන්ද</span><span style="font-size: 13.5pt;">? </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යන
පැනයට පිළිතුරු ලෙසින්</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
"</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජු
රෝගාතුර වීමට පෙර රජුගේ රාජකීය විෂ වෛද්යවරයා (කපුරුනාථ)</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ද
නාගයකු දෂ්ට කොට මියයැම"</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යන්නත්
ජනශ්රැතිය මගින් හෙළිවේ. එමෙන්ම රජට නාගයකු දෂ්ට කොට</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මියයැම"</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යන්නත්
ජනශ්රැතිය මගින් හෙළි වේ. එමෙන්ම රජුට නාගයකු දෂ්ට කොට</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">බලාපොරොත්තු
විරහිත ලෙස රෝගාතුර වන්නේ රුවන්වැලි සෑයෙහි</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">නිර්මාණ
කටයුතු කරන අතරතුරදී</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">එම
වැඩබිම තුළදී බව ද මෙම</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ජනශ්රැතීන්
තුළින් දැක්වේ. එබැවින් දුටුගැමුණු රජුගේ මරණය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ජනශ්රැතියට
අනුව සහ වංශ කතාවන්ට අනුව එකම කාල පරාසයකදීම</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">සිදුවී
ඇති බව පැහැදිලිය. එබැවි</span><span style="font-size: 13.5pt;">s</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">න්
වංශ කතා තුළ වන ඌණ පූර්ණය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ජනශ්රැතියෙන්
සපුරාගැනීම සාධාරණ වන බව සනාථ කළ හැකිය. මීට</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">අමතරව
මෙම ජනශ්රැතීන් තුළින් ලබාගත හැකි සාධක රාශියකි. ඒවා</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">අතර</span><span style="font-size: 13.5pt;"> <br />
<br />
01. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දුටුගැමුණු
රජුගේ රාජ්ය කාලය තුළදී නාග නමින් හැඳින්වූ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කිසියම්
කණ්ඩායමක් ජීවත් වී ඇති බව සහ රජු ඔවුන් සමඟ සමීප</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">සබඳතාවක්
දක්වා ඇති බව.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
02. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රුවන්වැලිසෑය
නිර්මාණය කිරීමේදී දුටුගැමුණු රජු විසින් මෙම</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">නාග
නමින් හැඳින්වූ කණ්ඩායමේ ප්රධානියා ඇතුළු පිරිසගෙන් ආධාර</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">උපකාර
ලබා තිබීම.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
03. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පසු
කාලයේදී රජු සහ නාගයන් අතර ගැටුමක් නිර්මාණය වීම.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
04. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">එය
රජු ඝාතනය කිරීමට කුමන්ත්රණ දියත් කිරීමට තරම් ප්රබල</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වූ
සාධකයක් වීම.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
05. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කුමන්ත්රණ
සැලැස්මේ ප්රබල භූමිකාවක් රජුගේ මෙහෙසි</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">තනතුරේ
සිටි රූමත් නාග කන්යාවක් විසින් මෙහෙයවීම.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
06. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දුටුගැමුණු
රජුගේ ඝාතන කුමන්ත්රණයේ මූලික අදියර ලෙස රජුට</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ප්රථම
රජුගේ රාජකීය විෂ වෛද්යවරයා නාගයන් විසින් ඝාතනය කිරීම</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">යන
සාධක පෙන්වා දිය හැකිය.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">මෙම
ජනශ්රැතික සාධකයන්ට අනුව දුටුගැමුණු රජුගේ මරණයට</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වගඋත්තරකරුවන්
ඉතිහාසය ඉදිරියට රැගෙන ඒමට ජනශ්රැතිය සමත් වී</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">තිබේ.
ඒ අනුව ඉහත සෑම ජනශ්රැතියකම සඳහන් වන නාග කුමාරිකාව කවර</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">අයුරකින්
හෝ දුටුගැමුණු රජුගේ මරණයට සෘජු ලෙසම වගකිවයුතු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ප්රධාන
සැකකාරියක් වන බව ඉතා පැහැදිලිය. ජනශ්රැති</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">විශ්ලේෂණයේදී
ඇතැම් තැනක ඇය කැලණිපුර ජයසේන නම් හා රජුගේ බිසව</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ලෙසත්</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">තවත් තැනක කැලණිපුර ජයසේන නම් නාග
කුමරුගේ නැගණිය ලෙසත්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">සඳහන් වී තිබීම තුළින් ඇය කැලණිපුරයට සබඳතාවක් තිබූ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">තැනැත්තියක
බව හඳුනාගත හැකිය. දුටුගැමුණු රජුගේ මව වන</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">විහාරමහාදේවිය
ද කැලණිපුරයේ විසූ කැලණිතිස්ස රජුගේ එකම දියණිය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වූ
රාජකීය කාන්තාවකි. බුදුරජාණන්වහන්සේ ජීවමාන සමයේ සිටම</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කැලණිපුරය
නාග ගෝත්රිකයන්ගේ රාජධානියක් ලෙසින් ප්රසිද්ධව</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පැවතුණි.
මේ හේතුවෙන් විහාරමහා දේවියගේ පියා වන කැලණිතිස්ස</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජු
මනියක්ත නාගරජුගේ රජ පෙළපතින් පැවතෙන රජ කෙනෙකු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වන්නේදැයි
යන්න පිළිබඳව ගවේෂණය කිරීම ඉතිහාසඥයන්ගේ සහ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පුරාවිද්යාඥයන්ගේ
යුතුකමක් බව සිහිකැඳවනු කැමැත්තෙමි. එය එසේ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">නම්</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දුටුගැමුණු රජු සිය මෙහෙසියක බවට පත්කර
ගත් නාග කන්යාව</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජුගේ මව් පාර්ශ්වයෙන් ඥතිත්වයක් ඇති තැනැත්තියක
ලෙස හඳුනාගත</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">හැකිය.
එම මෙහෙසියට දරුවන් සිටි බවට හෝ ඇය රජුගේ අගමෙහෙසිය වූ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">බවට
හෝ කිසිදු සටහනක් ජනශ්රැතිය තුළ සඳහන් නොවේ. ඒ මගින්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පැහැදිලි
කරගත හැකි එකම කරුණ වන්නේ</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">එම
නාග කන්යාව රජු හා සරණ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පැමිණ ඇත්තේ
සිය අකමැත්තෙන් බව සහ ඇය හා විවාහ අපේක්ෂාවෙන්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">නාග
කුමාරයකු ඇයට ප්රේම කර ඇති බව පමණකි. එබැවින් දුටුගැමුණු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජුගේ
මරණය ලාංකේය සිහසුන අපේක්ෂාවෙන් සිදුකළ ඝාතනයක් නොවන</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">බව
පැහැදිලි වන්නා සේම එය</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">හුදෙක්ම
රජු සමඟ වූ බද්ධ වෛරය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පිරිමසා ගැනීම සඳහා සිදුකළ කුමන්ත්රණකාරී ඝාතනයක්
බව</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පැහැදිලිය.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><br />
<br />
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">බුදු
සසුනට සහ ශ්රී ලාංකේය ජාතියට උදාර සේවයක් කළ දුටුගැමුණු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">රජුගේ
මරණය සිදුවූයේ කෙසේද යන්න පිළිබඳව රාජකීය ඉතිහාස පුවත්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ප්රේරණය
වූ වංශකතා මුණිවත රකිනු ලබද්දී</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ලාංකේය
ජනයා අතර හැදී</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">වැඩී
පෝෂණය වූ ජන හදගැස්ම බඳු ජනශ්රැතිය මගින් රජුගේ මරණය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ඝාතන
කුමන්ත්රණයක ප්රතිඵලයක් බව පුන පුනා පවසයි. සාමාන්ය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ගැමි
ජනයා</span><span style="font-size: 13.5pt;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">අසහාය වූ
දුටුගැමුණු රජුට සිය හදවත් තුළ පවතින</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ලෙංගතුබවේ
නිශ්චලතාවය පරම්පරා ගණනාවක් ඔස්සේ විදහාපාමින්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ජනශ්රැතියෙහි
බහා රැකගෙන පැමිණි දුටුගැමුණු රජු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">කුමන්ත්රණකාරීව
ඝාතනය කිරීම පිළිබඳව වන රාජකීය රහසට ලාංකේය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ඉතිහාස
වංශ කතාව තුළ පිළිගත් සාධාරණත්වයක් ඉටුවිය යුතුමය.</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">නමුත්
වංශකතා ඉතිහාසය සහ ජනශ්රැතික ඉතිහාසය අතර නොවිසඳුණු නඩු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">තීන්දුවක්
බඳුව අද දක්වාම දෝලනය වන මෙම ප්රස්තූතය සඳහා</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">ලංකා
ඉතිහාසය තුළ සැබෑ සාධාරණත්වයක් ඉටුවන තෙක් තැබිය හැකි</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">අවසන්
සටහන වන්නේ "ශ්රී ලාංකේය ඉතිහාසයේ ශ්රේෂ්ඨ වීරයා වූ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">
</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දුටුගැමුණු
රජු ක්රි.පූ. </span><span style="font-size: 13.5pt;">137</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> දී ලංකා
පොළොවට බැතිසිතින් සමු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">දී තුසිත දෙව්
ලොවට වාසය සඳහා නික්ම ගිය බවම පමණකි." එහෙත් එම</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">නිමාව
කොතරම් දුරට සාධාරණ වන්නේද යන්න ලංකාවේ සියලු ඉතිහාස සහ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 13.5pt;">පුරාවිද්යාත්මක
විද්වතුන් මඳකට සිතා බැලිය යුතු නොවේද</span><span style="font-size: 13.5pt;">?<br />
<b><span style="color: #17375e;"> </span></b></span><b><span style="color: #17375e;"></span></b><br />
<div class="MsoNormal">
<b><span lang="SI-LK" style="color: #17375e; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;">උපුටා ගැනීම දිවයින පුවත්පතින්</span><span style="color: #17375e;"></span></b></div>
Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-54708635776134808082012-01-21T08:47:00.000-08:002012-07-16T01:58:30.761-07:00රාවන රජ<span style="font-size: large;">රාවන රජ අපට සිටි වැදගත්ම රජු හෝ රාවන අපේ පළමු රජු හෝ කියන්නට සාක්ෂි හෝ අතිශයෝක්ති අපට නැත. රාවන වන්දනාව හෝ රාවනට අසාමාන්ය ශක්තීන් ආරෝපණය කිරීමද අපි දැඩිව හෙළා දකිමු. ඇතැම් රාජ්ය නොවන සංවිධාන රාවන දෙවොල් සාදති. ඒ ඔස්සේ මිෂනාරී ආක්රමණයන්ට උඩගෙඩි දෙන බුදුදහමට වින කරන අළුත් සංස්කෘතියක් බිහිකරන්නට වෙර දරති. මේ පිරිස මේ වනවිටත් ලංකාවේ රාවන නාමය යොදා ගෞතම බුදුන්ට කැපවූ පන්සල් නාම වෙනස් කිරීම සිදු කොට ඇත. කුරුණෑගල දිසාවේ තවත් පන්සලක හිමි නමක් කීවේ තමන් ළඟදීම රාවන පිළිමයක් ලෙනක අඹන බවය. කොළඹ රාවන දෙවොලක් තනන බවට එක්තරා දේශපාලනික පක්ෂයක හිමිනමක් වරක් ප්රසිද්ධියේ ප්රකාශ කොට තිබුණි. මෙය භික්ෂුවකගේ </span><br />
<a name='more'></a><span style="font-size: large;">කාර්යභාරයදැයි අප විමසිය යුතු නැත. එය කාටත් පැහැදිලිය. රාවන වෙනුවෙන් දෙවොල් හෝ දේව පිළිම අපට අවශ්ය නැත. එහෙත් රාවන නම් ශ්රේෂ්ඨ නරපතියන්ට ලංකා ඉතිහාසයේ සුදුසු නියම තැන ලබාදීමට තරම් මේ සිංහළයන් කෘතගුණ දත් පිරිසක් විය යුතුය. කොතැන බැලූවත් සැබෑ අවශ්යතාවය යටපත් කොට වාණිජමය ක්රියාදාමක් මතුපිටින් පැතිරයාම මහා හානිකර දෙයක් බවට පත්ව ඇත.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="font-size: large;">වසර 30,000ක් ඉක්මවන අඛණ්ඩවූ ශ්රේෂ්ඨ ලංකා ඉතිහාසයක අපට හමුවන වැදගත්ම චරිත අතරින් එකක් රාවනය. වැදගත්ම යුගයක් වන්නේද රාවන යුගයයි. එසේ ඉතිහාසයක් අපට ඇත්නම් ඒ පිළිබඳව නිවැරදිව කරුණු විමසනවා හැර කාගේ හෝ වුවමනාවකට ‘‘රාවන නැතැ’’යි දේශණ පැවැත්වීමෙන් කාගෙන් කුමක් බලාපොරොත්තු වන්නේදැයි අපි නොදනිමු. නමුත් අනුමාන කල හැක්කේ රාවන යුගයක් නැතැයි පවසා පදක්කම් සහ උපාධි ලබාගත් පිරිසගේ මුසාවාද සළුව රාවන යුගයක් ඇතැයි කියද්දී ජනතාව විසින් ගලවා දැමීම නවත්වාගැනීමට ඔවුන් අසාර්ථක උත්සාහයක යෙදීම සාමාන්යයෙන් සිදුවිය හැකි බවය. දැන් දැන් කැමැත්තෙන් හෝ අකමැත්තෙන් ඒ පැත්තෙන් මේ පැත්තට පැනීමද සතුටුවිය යුතු දෙයකි. කවුරු මොනවා කීවත් ලංකාවේ ඉතිහාසවේදීන් සහ පුරාවිද්යාඥයන් නැතුව අපට මේ ගමන යා නොහැක. ඔවුන් මේ රටට කෘතගුණ දැක්වියයුත්තේද මේ සැඟවුණු ඉතිහාසය සෙවීමට දායක වීමෙනි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="font-size: large;">ජනශ්රැතික සාධක අතින් රාවන රජුන් දෙවෙනි වන්නේ දෙටුගැමුණු අබාවන්ට පමණි. ලංකාවේ ග්රාම නාම 200ට වැඩි ගණනක් ඉක්මවා රාවන රජුන්ගේ නාමයට හෝ යුගයට සබඳකම් කියන බව අපේ පොතකින් අපි පෙන්වා දී ඇත්තෙමු. පුරාවිද්යාත්මක සාධක අතින් හෝර්ටන්තැන්නේ වී වගාව වසර දසදහස ඉක්මවා ගියත් පාඩම් පොතේ අප තාමත් ශිෂ්ට වූයේ මහින්දාගමනයෙන් බව ඉගෙනගන්නෙමු. මේ පටලැවිල්ල ලිහන්නට හෝ නිවැරදි අවබෝධය සිසුන්ට ලබාදෙන්නට හෝ කිසිදු විද්වතෙක් උත්සුක නොවේ. පාසැල් විෂයමාලාව වෙනස් කිරීමට තරම් පිට කොන්දක් ඇති අයෙකු සොයාගත නොහැකි ඇයිදැයි අපි විමතියෙන් විමසමු. පොතක මොනවා තිබුණත් පුවත්පත්වල මොනවට හඬ නැගුවත් සාමාන්යයෙන් පාසැල් ළමුන්ගේ ඔලූවට පාසැලේ ගුරුවරයා දමන්නේ අපගේ සකල කලාවල් බිහිවූයේ මහින්දාගමනයෙන් පසු බවය. ඇතැම් විට එය පෝෂණයවූයේයැයි වචනාර්ථයක් නැගෙයි. එහෙත් ඔලූවට යන්නේ එය නොවේ.</span><br />
<span style="font-size: large;">කිසිදු පුරාවිද්යාත්මක හෝ ඓතිහාසික සාධකයක් මගින් මිහිඳු හිමි හෝ උන්වහන්සේ පසුපසින් ඉන්දියාවෙන් ආ පිරිස උඩරට, පහතරට, සපරගමු නැටුම් ශෛලීන් නටන්නට දැන සිටියේයැයි නොකියවේ. ඒවායේ උපත් කතා මොන හේතුවකින් ඉන්දියාවට ඈඳන්නට ගියත් ගලපන්නට ගියත් ඒවායේ උපත මේ සිරිලකේය. රවුළන්ගේ කදිම යුද ඇඳුම් කට්ටලයේ ලෝහ අලංකාර වෙනුවට පබලූ යොදා අද පහතරට රයිගම නැට්ටුවෝ තෙල්මේ නටති. නටන නැට්ටුවාද තමන් අංශක විසිතුනහමාරක් ඇලවී නිරූපණය කරන්නේ එදා රවුළන් කියාදුන් පරිදි පෘථිවිය සූර්යයා වටේ යාම යැයි දන්නේ නැත. මේ නැට්ටුවන්ද සෞන්දර්යය විශ්වවිද්යාලයේ උගත්තේනම් ඔවුන්ටද තිස්ස කාරියවසම් මහතාගේ පොත් පරිශිලනය කිරීමට සිදුවේ. එතැනින් එහාට කිවයුතු නැත.<br /><br /><br />වෙදකම ඉගෙනුම වෛද්ය ශිෂ්යයාගේ කාර්යයභාරයකි. රසායන විද්යාව ඉගෙනුම රසායන විද්යා සිසුවාගේ වැඩකි. එහෙත් ඉතිහාසය ගැන කිව යුත්තේ එය නොවේ. මේ රටේ ඉතිහාසය ඉගැනීමේ අයිතිය මෙරට සිටින සෑම පුරවැසියෙකුගේම අයිතිවාසිකමකි. ඉතිහාසයේ යුග බෙදා එහි එක් එක් යුගයට හෝ අයිතිවාසිකම් කීමට කාටවත් නොහැකිය. සැබෑ ඉතිහාසයට විරුද්ධ යමක් සිදුවේනම් එයට විරුද්ධව හඬ නැගීමට මෙරට සියල්ලන්ට අයිතියක් ඇත. එනමුදු එය එසේ නොවන්නට පාලකයන් වග බලා ගත්තේ ඉතිහාසය විෂයමාලාවෙන් ඉවත් කිරීමෙනි. ඉවත්කල ඉතිහාසය යලි එක්කිරීමේදී සිදුවියයුතුව තිබුණේ එය නිවැරදිව එකතු කිරීමය. අපේ ඉතිහාසයේ යුග ගණනක් මෑතකදී ඉතා පැහැදිලි දෙයක් දැකිය හැකිය. ඒ රටේ ව්යසන දුරලන්නට ලංකාවේ මහාජාතිය උපරිමයෙන් කැපවුවත් අවසන් ප්රතිඵල බුක්ති විඳීමේදී මහජාතිය අතැර දැමීමයි. එදා කලාවැව තනන්නට යකුන්ගේ තාක්ෂණය ලබාගත් මහරජාණෝ අවසානයේ යකුන්ට කලාවැවෙන් වතුර ලබාගැනීමද තහනම් කළහ. අදටත් එවැනි අකටයුතු ප්රමුඛ වී ඇති බව පෙනේ. අඩුම තරමින් ඊට එදිරිව හඬ නොනැගීමෙන්ද සිවුහෙළ ස්වදේශිකයන්ගේ දුක්බර යුගයක් ලෙසින් මෙකල ඉතිහාසයට එකතුවේ.<br /><br />මේ වනවිට පාඩම්පොතට යලිත් එකතු කරන ලද්දේ විජය අපේ පළමු රජු සහ මීමුත්තා බවය. එය පුරාවිද්යාත්මකව හෝ ඓතිහාසිකව ඔප්පු කල නොහැකි දෙයකි.<br /><br />මොලේ කලඳක් ඇති ඕනෑම අයෙකු විමසිල්ලෙන් බලන්නේ නම් විජයාගමනය වැදගත් සිදුවීමක් නොවන බව පැහැදිලි වේ. අන් අයගේ වුවමනාවන් පිරිමසන්නට ලියැවුණු මහාවිහාරික වංශකතාව වූ මහාවංශයම කියන පරිද්දෙන් විජයගේ ළමයින් පුලින්දයන්ය. එසේ වී නම් අප කාගේ කවුද? කාගේ කවුරු වුවත් විජයගේ නොවන බව අඩුම තරමින් පැහැදිලි නොවන්නේද? එසේනම් එය පාඩම් පොතින් මකා දැමියයුතු නොවේද???</span><br />
<span style="font-size: large;">උත්තර අට්ඨකතා ගිනිලා අන්දක, සංඛේප වනසා අරපරෙස්සම්කල මහාවිහාර වංශකතා පොතේ අපූරු දේවල් ඇත. මේ රට ආක්රමණය කල පිරිස මෙරට රජවරු වී ඇත. එළාර රජෙක් කර ඇත. කාලිංග මාඝලා, වටුක, නීලියලාද රජවරුය. එසේනම් ප්රභාකරන්ද අනාගතයේ රාජාවලියට එනු ඇත. නිකම් නොවේ. දැහැමි රජෙකු කියාය. මේ වගේ පල් හොර පල්ලර, මුක්කර, කාලිංග පිරිස් රජවරු ලෙසින් ලිවූ වංශකතාවේ රාවන, ඊරණී කසුබු, කතරගම මහසෙන්, බලි, තාරක වැනි අමු සිංහළයන්ට ඉඩක් නැත්තේ ඉතිහාස සාධක නොමැති නිසාමදැයි සිතන්නට ඔබට බුද්ධියක් ඇතැයි අපි සිතමු.<br /><br />අන්ය රටවල ජනශ්රැතියේ සඳහන් දේ සොයා බලා ඉනික්බිති බොරු නම් බොරු කියති. චීන මකරා සොයන්නට මුදල් වැය කර ගවේෂණය සඳහා ඉතිහාසය හදාරණ විද්යාර්ථීන්ට අවස්ථාව ලාබදුනි. අවසානයේ මකරා හිමාලය අඩවියෙන් සොයාගන්නා ලදි.<br /><br />දඹගස්ආරේ කඩු (දමස්කස් කඩු) සොයා අපේ රටට අවුත් පොළව හාරා එය පිළිගෙන පිටරට උන් ගියත්, තිස්සමහාරාමයේ පුරාවස්තු ජර්මන් කාවුන් කෑවත් අපේ රටේ සැබෑ ඉතිහාසය ගවේෂණය කරන්නට අපේ විද්වතුන් කිසිදු අවස්ථාවක් උදාකර නැත. එක් අතෙකින් ප්රතිපාදන ලබා නොදීමෙන්ද අනෙක් අතින් පවතින සම්මතය ඔස්සේ යාමටම පෙළඹවීමෙන්ද මෙය සිදු කරනු ලබයි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />එය එසේ කරනන්ට පුරාවිදු කැණීම්, ජනශ්රැතික අධ්යන, සෙල්ලිපි නිවැරදි කියැවීම් අත්යාවශ්ය වන්නේය. ඒ අභියෝගය බාරනොගෙන සැබෑ ඉතිහාසය ගැන සොයන්නට දිවි කැප කොට සිටින කොන්ද පන ඇති සිංහළයා මුල්ලේරියාවට යැවියයුතු බව කියන, බි්රතාන්යයට වඩා පසුකාලීනව අප ශිෂ්ටවූ බව කියන්නට සියල්ල වෙනස් කල විද්වතුන්ට උඩගෙඩිදීමද පාපයකි. මුල්ලේරියාව සිංහළයාගේ අබිමන රැක්කාවූද පරයන්ට එදිරිව සටන් කලාවූද තැනකි. එතැන මානසික රෝග සඳහා සුද්දා වෙන්කලේද අපට පහර දෙන්නටය.<br /><br />නිවැරදි ඉතිහාසය එළියට ආ දාට සැබෑ සිංහළයන් උන්මත්තකයන්යැයි කියා ඒ ඉතිහාසය නිවැරදිව කියන්නට වෙර දැරූ භික්ෂූන්ගේ සිවුරු ගලවා ගල්ගැසියයුතුයි කී ගණින්නාන්සේලාටද යන්නට අළුත් තැනක් සැදිය යුතුය. නැතහොත් තවත් හුරුළු වැවක් බැන්දවිය යුතුය.<br /><br />අවසානයේ දෑහිතකාමී ඔබට <strong>උඩරට කැරැල්ල </strong>පොතේ ඇති අපූරු සටහනක් මතකයට කැඳවමි.<br /><br />තෙන්නකෝන් විමලානන්ද බිළින්දා කුඩා කල තම ලොකු අත්තාගේත් පියාගේත් තුරුල්ලේ හිඳිමින් අසාගත් කතාවල කියැවුණේ සිංහළයා එකාවන්ව වෙල්ලස්ස නිදහස් අරගලයට සටන් කල හැටිය. එහෙත් ඉනික්බිති හේ සිසුවෙකු ලෙසින් පාසැලෙනුත් විශ්වවිද්යාලයෙනුත් ඉගෙනගත්තේ සුද්දාගේ කෙරුම්ය. (ඩොනමෝර්, කෝල්බෘක් ආදි ක්රම සුද්දා අපව පාලනය කරන්නට හදාගත් දේවල්ය.) ඉනික්බිති විමලානන්දයන් එංගලන්තයට ගොස් ලන්ඩන් කෞතුකාගාරයේ ලිපි ලේඛන පරිශීලනය කරන ලද්දේ විය. කැරැල්ලට අදාළ ලිපි ගණුදෙනු කියැවීය. අවසානයේ හේ වටහාගත්තේ පාසැලේදී විශ්වවිද්යාලයේදී උගත් දෙය බොරු බවය. තම ලොකු අත්තලා කියාදුන් කතා සත්ය බවය....</span>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-20127845612258132732012-01-20T20:01:00.001-08:002012-07-16T02:00:14.426-07:00මහාසෙන් තාණ්ඩවය<strong><span style="font-size: 130%;">තාණ්ඩවය</span></strong><br />
<br /><span style="font-size: 130%;">තාණ්ඩවයක් යනු පුද්ගලයෙකුගේ වීරත්වය සහ ශ්රේෂ්ඨත්වය වනමින් ලියැවුණු ගීත විශේෂයකි. මෙයම නර්තනයේදී වේගවත් නර්තනාවස්ථාවක් වන්නේය. මෙම තාණ්ඩව ලියැවෙන ශෛලියක් ඇත. ලොව පළමු තාණ්ඩවය ලියැවී ඇත්තේ රවුළන් අතිනි. ඒ සිව වෙනුවෙනි. වසර 10000කට පමණ පෙර කතරගම විසූ සිව වෙනුවෙන් වසර 5000කට පමණ පෙර විසූ රාවන රජු ලියා ඇති තාණ්ඩවය ලියා ඇත්තේ සකු බසිනි. මා, මෙතෙක් ලොව ලියැවී ඇති වඩාත් රිද්මයානුකූල, සංගීතවත්ම පදරචනය ලෙසින් දකින්නේ එයයි.</span><br />
<br />
<a name='more'></a><br /><br />
මහාසෙන් තාණ්ඩවය<br />
1. කොන්තායුදය දරමින් මුහුණු සයක් ඇති දෙවියනි, බාහු යුග්මය ප්රභාමත්ය. ගෙලෙහි එල්ලෙන මැණික් සහ දෙකනෙහි ස්වර්ණ කඩුක්කම් දිදුලයි. වඩින්න. වඩින්න. දැන් වඩින්න මල් යහනට. වඩම්මවන්න දෙවියන්ව. නියමිත කාලෙදි මම කදිමවූ මහේශාක්යවූ දෙවියන්ව පුදමි. වන්දනා කරමි<br />
<br />
2. අධිෂ්ටානයෙන් සහ සතුටින් නෙක යන්ත්ර මන්ත්ර තන්ත්ර මතුරමින් විභූතිමත් වීර්යවන්ත දොලොස් නෙතක් ඇති, මොනර අසුනෙහි විරාජමානව සිටින දෙවියන්ව වඳිම් වඳිම් වඳිම් නළල දේව පා අභියස තබා<br />
<br />
3. දේව රාජයන්ගේ සින්දුර වැනි ආකර්ශණිය නෙත් මැණික් කැට සදිසිය. හදවතෙහි ඇති ධෛර්යමත්බවින්, ශක්තියෙන් පවා ප්රමුදිතවන්නේ ජාතියට ඇති ආදරයයි. රාත්රිය කපාගෙන සූර්යයා පායන්නේද එලෙසින්ම දක්ෂවූ දෙවියනි ඔබගේ රශ්මි මණ්ඩලය ප්රබලය. ඔබ කෙලෙස් නසන්නට සෙන්පතියෙකි. ඔබ කෝණාගමන බුදුන්වහන්සේ කල හුන් බෝසත්වරයෙකි.<br />
<br />
4. හිස ඉහළින් බඳින ලද කෙස් වැටිය සුවඳ ධූප අල්ලා ප්රදක්ෂිණා කරමි. කෙලෙස් නසන්නට ප්රඥාවත් ඔබ සසරින් එතෙර නොවන්නේ අප ගැන සිතා පෙරුම්පුරන බැවිනි, එබැවින් වඳිමි. වීර්ය සිතින් වරළස මුදා හැරි විට උමාවගේ පුත්ර වූ සෝණයිනි, ඔබ සටන් බිම සෙන්පතියන්ය. මහා ඍධිමත් ඔබ පූජණිය රුහුණු පුත්රයෙකි.<br />
<br />
5. ලෝක දහසක ප්රචණ්ඩවූ නෙක නෙක සේනා පෙළට එකා එකා ආවත් ඒ සියල්ලන් ධූලි කරන්නට තරම් අපරිමිත ධෛර්යයක් දෙවියනි ඔබට ඇත. ඔබ එතරම් ප්රචණ්ඩය. ඔබ මහාලි සෝණය. රවුළු පූර්ව ආත්මය වූ දෙවියනි ඔබ අංගම්පොර මහා ශිල්පියාය. ඔබේ සිරියාව මෙසේයැයි දැනගතයුතුය, කෙසේද යත් තුන්ලෝකයක් ඔබට වැන්දෝය.<br />
<br />
6. නළලෙහි දේදුන්නක් වැනි ඇහිබැමට උඩින් රන් දම්වැලක් ඇදී ඇත. විනීත බැල්ම කෙබඳුදැයි කිවහොත් ඔබගේ බැල්මෙන් ගිනිගත් සිතුවිලි නිවී යයි. ඉතා සිල්වත්වූ ගණිසුරුගේ සොහොයුරා ඔබමයැ. විරාජමානවූ මහසෙන් ඔබය. මහා උදාර යෝගියාවූ ඔබ උග්ර මුරාග්ර ධ්යානයට සමවදින්නෙකි.<br />
<br />
7. ඔබ කළ සේවය ගැන ගැදි පැදි වලින් වර්ණනා කරද්දී දේව සභාව අරා වසන සුරගුරු ඔබ දෑසෙහි ප්රචණ්ඩත්වයද දැකිය හැකිය. කෙටේරි, අඩයටි සුරතෙහි කඩුව දරා සිටින නෙත් දොළසක් ඇති බරනුවන් ඔබය. දෙවියනි ඔබගේ අත් දොළස නිසා තුන්ලෝකයේම ඔබ ප්රසිද්ධවූ පතලවූ අයෙකි.<br />
<br />
8. පුරාණ යාල සඳුන්ගම ඔබ සරනවිට අග බිසව ස්වර්ණපාලිය හා ඈඳී ගෙතුණු කතා කන්දරාවකි. දෙවියන්ට නායකයා වූ ඉන්ද්රයා වූ දෙවියනි නිල් මොණර වාහනයට (දඬු මොණරයට) වඩින්න. කලා නිධානයක්වූ පේ්රම පුරාණයේ සුපෙම්බරවූ රජුන් ඔබය.<br />
<br />
9. පිපුණු දිව්ය නෙළුම්මල ඔබය. වීරත්වය නිසා දිලූණු සිංහයා ඔබය. වනයේ නුග ගසක් මෙන් ඔබ සවිමත්ය. සුභද්ර භද්ර සඳවත ඔබය. යමෙකුට මා දෙවියන් ගැන මේ ලිවූ දෙය ඇසුණේද, ඔහු කියැවීද, බැලීද, යමෙකුගෙන් ඇසීද, මා ලිවූ දේම සිදුවේවා, මා ප්රාර්ථනා කළ යහපත ඒ හැමකෙනාටම අත්විඳින්නට ලැබේවා.<br />
<br />
10. අසන්න. සියල්ල මංගල්යයවූ කලා කදම්භයක් වූ රසින් අනූනවූ මීපැණි මෙන් පිරී ගිය කදිර දෙවියන්ගේ ගුණය කෙතෙක්දැයි කිවහොත් පදාන්තය තෙක්ම ඒ ගුණ විහිදෙයි. එසේවූ දෙවියන් සිහිකරත්ද, වසන්තය වෙද දිගන්තය වෙද සවරයක අග වෙද භවයේ අග වෙද සැමවිටම සැපවත් අවසානයක් ආත්මාන්තය තෙක් ලඟාකරනු ඇත.<br />
<br />
11. ජයග්රාහී අසුර කොඩිය, සේසත් තුනක් ඔසවාගත් සේසත් දරන්නන්, සක් මුතු එබ්බූ රන් වියන්. ඉදින් ඔබ සූර්යයා ලෙසින් තෙදවත්ව දෙවියන්ගේ රජවරුන් අතර අධිරාජයා ලෙසින් හිඳී. දෙගත් දෙගත් දෙගත් නදින් යක් බෙරය ගිගුම් නගන විට ප්රචණ්ඩවූ රුධිරය සිරුරෙන් පිබිදෙයි.<br />
<br />
12. දක්නට ප්රිය දිව්යරාජයන්ය, මහා හස්ති රාජයෝය, ත්යාගවන්ත දෑත් දිගු කරන ලද්දෝය, ඉතාම ගරු කටයුතු තාපසයන්ය. හදවතක් ඇත්තෝය. සතුරන් මඩින්නෝය. මතුරා නැවත මතුරන්න අතීත දඹදිව ලෙසින් නම් ලද මේ සිරිළක නායකයා ඔබය හෙවත් ලංකේන්ද්රයා ඔබයැ. සමවූ සිතින් සියළු සතට සැලකූ ඔබට ලක්වැසියන් සදා වඳී. ඔබ සිවගේ පුතුන්ද වන්නේය.<br />
<br />
13. විහිදී ගුවන් තලයෙන් ඇදී සැණෙකින් සටන් අරඹන්නට ඔබට හැකිය. ඒ බලයෙන් සමුද්රයද පැරදු සිංහයන් ඔබමයැ. පෙර උපදින තැන් බලා ලෝකයම ඒකාලෝක කරන අලංකාර ලංකාවෙහි උපන් ලක්පුතුන් ඔබය. සිවගෙ පුතුන් වූ කඳ කුමරුනි ඔබ දැකුම් අත් වයා සදා වඳිමි.<br />
<br />
14. ඔබ පරපුරෙහි වත්මන් පුත්රයන් අපයැ. එදා මෙන්ම අදත් බැතියෙන් සහ පෙමින් ඔබ වෙත එමු. ඔබේ දෑත විදා හැර අපව වැළඳගෙන අපේ ගමනෙහි ගිමන් නිවා දමන්න. සදා සුයාමය බඳුවූ දක්ෂින ලංකාවේ කෛලාශකූටයෙන් බසින්න. මන්ද අප ඔබව දැක යා යුතුය. අහා මහා මහේන්ද්රයනි, මහීම කදිර දේවයනි,..........<br />
<br />
පූජාව අවසානය. රාවන සොයුරන් විසින් ලියන ලද මේ ගීතය පරම පූජිත මහාසෙන් දෙවියන්ටමයැ. දෝෂ කිසිත් නොගනීවා. දෑහිතකාමීන් එක්කර සැබෑ ලක් ඉතිහාස දැනුම බෙදමින් දහම සුරකින්නට ඔබ ගිය මග අපිද යන්නෙමු. එය ස්ථිරය. ඔබව නමදිමු. අපි එය ඉටුකරන බැව් දිව්රමු.<br />
<br />
මෙසේ රාවන සොයුරන් අතින් නිමවූ මහාසෙන් තාණ්ඩවය සම්පූර්ණ වේ........................Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-1958330896476071362011-09-29T22:22:00.000-07:002012-07-16T02:00:39.357-07:00The Buried Kingdom of Kotte<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjLOWlcmfz5n8F4leuCn7XTSN0I9ecd-tSBEERUj3n0dT0rRpphjexfJH0ckSO5eA3X1pYN8jAB6VV7jjM_2_y-Znpq_elsWbiIh2qgcKVg_QOztMlqrlLh4TGpTlSNeDmbbYSlqcEnpE/s1600/Kotte_map.gif" onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}"><img alt="" border="0" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5658021106751234034" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjLOWlcmfz5n8F4leuCn7XTSN0I9ecd-tSBEERUj3n0dT0rRpphjexfJH0ckSO5eA3X1pYN8jAB6VV7jjM_2_y-Znpq_elsWbiIh2qgcKVg_QOztMlqrlLh4TGpTlSNeDmbbYSlqcEnpE/s200/Kotte_map.gif" style="cursor: hand; cursor: pointer; float: left; height: 170px; margin: 0 10px 10px 0; width: 200px;" /></a><br />
<span class="Apple-style-span"></span><br />
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span">Past the junction of Rajagiriya, now the gate-way to the administrative hub of our island, namely the Sri Jayawardene Parliament Complex, one enters a strange terrain. Externally no evidence of any extraordinary or spectacular aspect is visible since the suburban aspects of Colombo s fringe territory marked by the thick asphalt and concrete jungle continues here too with a regular monotony. But what makes the terrain special is that underneath all these modern concrete structures and the network of roads on which a seething populace walk and ribbons of vehicles ply back and forth in mad frenzy, sleeps a mighty city.</span></div>
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span"> </span><b><span class="Apple-style-span"> The Map </span></b></span></div>
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span"><br /></span></div>
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span">It was the capital of our island from 1415-1565 AD predominated by the long reign of Parakrama Bahu VI, the last Sinhala king who ruled a unified Lanka. The attacks on the kingdom</span></div>
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span"></span><br />
<a name='more'></a><span class="Apple-style-span"><br /></span><br />
<span class="Apple-style-span">both by external aggressors as the Portuguese and internal dissidents were so ferocious that only meagre visible remnants testify to the existence of a once magnificent city. Just past the junction of Rajagiriya or Welikada (the more authentic name) along the Battaramulla road, one comes to the bridge under which flows a rivulet of the famous Diyawanna Oya (river) that snaked around the city. It was in the proximity of this bridge that the resplendent gateway to the old city had stood. It had been a stone-hewn gigantic entrance and no trace of it now remains. The city had been circumscribed by a mighty rampart and moat built by Nissanka Alagakkonara, a minister. Very few traces of this moat and rampart are now visible here and there as seen in the boundaries of the Perakumba Pirivena. According to existing ruins it is concluded that the rampart had been 8 feet high and 30 feet wide. The Dalada Perahara is said to have paraded along the rampart replete with elephants an</span></div>
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span">d flambeau-carrying dancers not to mention the king himself riding behind the richly caparisoned elephant carrying the sacred relic casket followed by thousands of devotees.</span></div>
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span">There is a road in modern Kotte city named Rampart Road , the only tri</span></div>
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span">bute to this mighty rampart built to ward off attacks. Along parts of the moat, encroachers have put up shacks and coconut trees flourish here and there. That is the sad fate of a very historical structure put up as late as the 15th century. Sri Jayawardenapura Kotte is the least preserved of our ancient capitals. Even our first capital of Anuradhapura going back to pre-Christian times exhibits a better state of preservation and the explanation given usually for this state of affairs is that Kotte s proximity to the capital spelt its final doom. As the population began to burst within Colombo s </span></div>
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span">seams, the deep moat began to provide a refuge to the homeless and also a dumping ground of garbage while the more resourceful citizens</span></div>
</div>
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana;"><img alt="" border="0" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5658021479272420354" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh83D6qFjMytjuRDmqLwe1mVGgD3RGoEwh-VfOmDMwlva67fCe-6Hp_CZ-wh7l13WxI1XdeRja_cMNX367_VVy_twdMyKfMKsIS-N1Z-AXh6qIfAlOoNgs_00y0ABJVR05Dc0NU8zu2BKI/s200/dine2.jpg" style="cursor: pointer; float: right; height: 164px; margin-bottom: 10px; margin-left: 10px; margin-right: 0px; margin-top: 0px; width: 200px;" /></span><br />
<div>
<span class="Apple-style-span"><br /></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span">very unpatriotically built their concrete dwellings over the remnants of the </span></div>
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span">ancient buildings. The lethargy of those in power added to the tragic situation. Anyway this modern h</span></div>
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<span class="Apple-style-span">ouse building came as an aftermath of the pillage of the city of Kotte by the Portuguese and by King Rajasinghe 1 of Sitawaka. Rajasinghe attacked the city to drive away the Portuguese while the Portuguese themselves destroyed it before moving onto the fort of Colombo with King Dharmapala. All in all the resplendent capital of Kotte plummeted into the most chaotic melee.</span></div>
</div>
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana;"><div style="text-align: right;">
<b><span class="Apple-style-span">The Flag for Kotte Area in 14th Century</span></b></div>
<div>
<b><span class="Apple-style-span"><br /></span></b></div>
</span><span class="Apple-style-span"><div style="text-align: justify;">
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<br />
The Royal Palace eulogized in the Sandeshas (message poetry of Kotte) as the most magnificent edifice, a five-storied building constructed out of luminous blue stone, in whose exotic courts kings of old received embassies, had been transformed into a heap of rubble and the Dutch are said to have carried away the bricks and other materials to build their churches in Colombo. Later the rubble and the bricks had been carried away during the British government to build the brakewater at Galle Face. Contractors assigned with the removal of these had carried away the more worthy artifacts as the moonstones to decorate their own homes. That is how a moonstone (sandakada pahana) of the Royal Palace adorns a house at Veyangoda now. The cruel fate that befell the Royal Palace, befell the Dalada Maligawa (Temple of the Tooth Relic) said to be a three-storied edifice crowned by a chaitya with a golden pinnacle.</div>
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
Today a Maligawa Road (Palace Road) runs along in Kotte by an area surmised to be where the Palace was. The Royal Pond of the Palace had been intact till about the 30s according to some sources but somebody now has built a house above it too. The Portuguese had destroyed the Dalada Maligawa and built a church in the precincts and the church too has now disappeared leaving behind only the karakoppuwa or the cemetery. The Alakeswara Road leads to the ruins of the Palace where Minister Alagakkonara who built the Kotte fortress lived and within its proximity are two large Tombs (according to some, chaityas) known as the Baddegana Tombs. They had been buried inside a mini-mountain for years and years, foliage having grown above it till it is reported in a folk legend that one moonlit night a devotee in sil clothes walking by it had heard the sound of hewisi (drums) emanating from it. Later excavations had revealed the twin tombs or chaityas. And here is an unbelievable and almost repugnant piece. A part of the Chitra Kuta Mandapaya where the Kotte kings had their consecration ceremonies now lies miserably in ignoble negligence and a gaping hole in it is said to be used as a lavatory pit! When the writer last visited it, parts of vehicles from a nearby garage were dumped on it and beggars and stray dogs were surveying these and other heaps of rubbish on it for possible marketable and edible stuff!</div>
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
Place names in Kotte reveal many edifices as the name Angampitiya. This had been the sports venue of the capital, where many games of skill (angam) were played. Today it is just a humdrum site of human dwellers. In the site where Vibhishana Devale stood, where many a bird messenger paid homage in their aerial flights had been put up a house, however, now it stands as the Archaeological Museum. The museum just now seems to be more in a dormant stage than in an active stage. The Ranga Hala (dancing hall) and Saraswathi Mandapaya, where the learned and the high-born gathered for discourses had been sited beyond this, but there are no visible extents of any of these.</div>
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="font-size: small; text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
</span></div>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-55828024145343079272011-09-22T20:09:00.000-07:002011-09-22T22:38:10.744-07:00රාවණ ගැන කියවෙන කවි...<div><b><span class="Apple-style-span" ><br /></span></b></div><div><b><span class="Apple-style-span" ><span class="Apple-style-span" style="color: rgb(91, 56, 37); font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 19px; background-color: rgb(0, 0, 0); "><h3 class="post-title entry-title" style="margin-bottom: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 30px; padding-right: 40px; padding-bottom: 10px; padding-left: 100px; background-image: url(https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj76S34BQnFTx8b2RkCGhbukLbB1WhpZIlBLz0LSouD7bv4cMNy90McT6Kmyjp5lNcg1Q7vpm4bnG6ww00ly3vmQF2RnkCyNX8SNTp14whWipZE4St_opclNekPCtq_L1-8oRshNbKxxSI/s1600/post-header.png); background-attachment: initial; background-origin: initial; background-clip: initial; background-color: transparent; color: rgb(83, 46, 25); font: normal normal normal 25px/normal 'normal Georgia', 'Times New Roman', Times, serif; background-repeat: no-repeat no-repeat; "><a href="http://helayugaya.blogspot.com/2011/07/blog-post_05.html" style="outline-style: none; outline-width: initial; outline-color: initial; color: rgb(91, 56, 37); text-decoration: none; padding-bottom: 3px; background-image: url(https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlifv3Go5atxhHJM3uxbvEv8wI6uxs4D0gCHIP_-SD_2Qpt43H8Bv1Rv_V_C2BwN9kkJd8tr210mCVSRJaTxPuLDSKlscr24yjvJNnR8M38ZGWY2G9tIhSe2Kl631aBMV5d8Ao3W1Lk2Q/s1600/line-separator-trans.png); background-attachment: initial; background-origin: initial; background-clip: initial; background-color: initial; background-position: 0% 100%; background-repeat: repeat no-repeat; ">රාවණ ගැන කියවෙන කවි...</a></h3></span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 19px; background-color: rgb(0, 0, 0); "><br /><div class="post-header-line-1" style="color: rgb(91, 56, 37); "></div><div class="post-body entry-content" style="padding-top: 0px; padding-right: 60px; padding-left: 100px; line-height: 1.7em; padding-bottom: 10px; "><span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">සමනල රුව කෙටූ ගල සමනල කන්ද</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">හක්ගෙඩි රුව ඇති ගල හක්ගල කන්ද</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">තලමල කොටා ඇත උස තලගල කන්ද</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">බඹර රුව ගලේ ඇති බඹරා කන්ද</span><br /><br /><span>නුගපොළ කිරිකටිය සහ එක්ගස් කන්ද</span><br /><span>යක්කුන් සතු නිධන් ඇති මහ කන්ද</span><br /><span>කොටපොළ කන්ද මහදිග බට දඞු කන්ද</span><br /><span>නිධන් වස්තු තවඇත සීගිරි කන්ද</span><br /><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">කිකිළිගේ රූපයක් ඇත කිකිළිය මානේ</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">රාවණ සිරුර ඇත මහකුඩුගල මුදුනේ</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">ඇටි කුකුලෙකුගෙ රුව ඇටිපොළ කඳු මුදුනේ</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">ඊතලයක ලකුණ ඇත ලග්ගල මුදුනේ</span><br /><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">නිල්ගල කඳුවැටිය විභිසනගේ පෙදෙස</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">කිරිගල්පොත්ත නියඳගොඩ රවුලුගේ පෙදෙස</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">රම්බොඩ වැදිමලේ සූරිය පිදු පෙදෙස</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">මේසැම පෙදෙස විය යක්කුන්ගේ පෙදෙස</span><br /><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">ඔමරාගොල්ල මහ ආයුධ ගබඩාව</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">නමුණුකුලය සගවා ඇත යගදාව</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">රක්වානේ කඳුමුදුනේ සිරියාව</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">මහවෙද නිධානය ගනු නොපමාව</span><br /><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">කබරගේ රුව කොටා ඇති කබරාගලය</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">රක්වන කඳුමුදුනේ රාවණ කිරීටය</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">මොරොන් කන්දමුදුනේ මහ නිධානය</span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">අක්ෂර කෙටූගල පණ්හිඳ නිධානය</span><br /><br /></span><span style="color: rgb(148, 100, 74); "><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">දෝස්ත්ර මොහන්දිරම් වර්ණසූරිය ගුරුන්වහන්සේ</span><span><span style="color: rgb(0, 0, 0); ">ගේ පෞද්ගලික පුස්තකාලයෙන්</span></span></span></div></span></span></b></div>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-12848511464930124772011-08-31T04:18:00.001-07:002011-08-31T04:18:22.525-07:00යහපත් ස්වාමි, භාර්යා සබඳතාවකට... -<span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; background-color: rgb(255, 255, 255); ">ස්වකීය ස්වාමියා නිවෙසට පැමිණි විට බොහෝ කලකින් හමුවූ යහළුවකු මෙන් මුව පුරා සිනාසී ඔහු යම් ආකාරයෙකින් සුහදව පිළිගනී ද, කුලය රකින්නා වූ ඇය පතිවත ඇත්තීද, ඇය සඛි භරියා යැයි දත යුතුය. යම් විටෙක කිපුණු ස්වාමියා විසින් දඬු ගෙන භාර්යාවට තලනු ලබන විට තම ස්වාමියා කෙරෙහි දුෂ්ඨ චිත්ත නැතිව ඔහුට කමා කරන යම් භාර්යාවක ඇත්ද, ඇය දාස භාර්යාව යැයි හඳුන්වනු ලැබේ.
<br />
<br />ක්රි. පූ. 6 වන සියවස පිළිබඳ සලකා බලන කල්හි එකල කාන්තාවට සමාජයේ පැවැති තත්ත්වය සතුටුදායක නොවන බව පැහැදිලිය. එයට මූලික හේතු වශයෙන් සැලකිය හැක්කේ එකල සමාජ බලය අල්ලාගෙන සිටි බ්රාහ්මණ ආධිපත්ය බව සඳහන් කළ හැකිය.
<br />
<br />බුදුරජාණන් වහන්සේගේ පහළ වීමත් සමඟ මෙම තත්ත්වය ක්රමයෙන් වෙනස් වන්නට විය. මාතෘත්වය වැනි කාරණා මුල් කොටගෙන තථාගතයන් වහන්සේ විසින් සකසන ලද සමාජ අඩිතාලම විශාල සමාජ පෙරැළියකට හේතු වන්නට විය.
<br />
<br />එමනිසා බුදු සමයේ කාන්තාවට ගැරැහීම හෝ ඇය අවඥාවට ලක් කිරීම හෝ කිසිවිටක අනුමත කොට නොමැත.
<br />
<br />තථාගතයන් වහන්සේ නිතර උත්සාහ කොට ඇත්තේ කාන්තාවට සමාජයේ නිසි තැන ලබා දී ඇය තම සැමියා ඉදිරියේ හා සමාජය ඉදිරියේ ගෞරවාන්විත චරිතයක් බවට පත් කිරීමටය.
<br />
<br />අංගුත්තර නිකායේ ඡක්ක නිපාතයේ සඳහන් සප්ත භරියා සූත්ර දේශනයෙන් උන්වහන්සේ පැහැදිලි කොට ඇත්තේ උසස් කාන්තාවක ලෙස තම සැමියා ඉදිරියේ පැවැතිය යුතු උතුම් ගුණාංග කෙසේ විය යුතුද යන්න හා යහපත් ස්වාමියකුට යහපත් බිරියක් වශයෙන් කටයුතු කොට යහපත් පවුල් සංස්ථාවක් ගොඩනඟා ගන්නා ආකාරය වන්නේ ය.
<br />
<br />දිනක් සුජාතා සිටු දියණිය අරභයා මෙම සප්ත භරියා සූත්රය තථාගතයන් වහන්සේ විසින් දේශනා කරනු ලැබූ අතර එහිදී උන්වහන්සේ සුජාතාව අමතා ප්රකාශ කොට සිටියේ භාර්යාවන් සත් දෙනකු ඇති බවය. ඒ වධකසමා, චෝරිසමා, අරියසමා, මාතුසමා, භගිනිසමා, සඛිසමා, දාසිසමා වශයෙනි. මෙම භාර්යාවන් සත් දෙනාගෙන් තිදෙනකු ස්වකීය ස්වාමියාට මහත් හිරහැර සහගත අතර සිව් දෙනකු යහපත් ගති ඇත්තියන් ලෙස දක්වා ඇත.
<br />
<br />යම් බිරියක් වනාහි දුෂ්ඨ වූ සිත් සහිතව, පුරුෂයාට හිතානුකම්පා රහිතව කටයුතු කරයි ද පරපුරුෂයන් පිළිබඳ නිතර සිතමින් ඔවුන් පසුපස යන්නීද, සිය සැමියා ඉක්ම සිතයි ද, හැසිරෙයි ද, නිතර නිතර ස්වකීය සැමියාගේ ධනය විනාශය පිණිසම කටයුතු කරයි ද, ඇය වධක භාර්යාව යැයි දත යුතුය.
<br />
<br />මෙවැනි භාර්යාවක් ලද යම් ස්වාමි පුරුෂයකු ඇත් ද ඔහුගේ මෙලොව දිවිය පමණක් නොව පරලොව දිවිය ද පිරිහී යන බව දත යුතුය.
<br />
<br />කිසියම් බිරියක් ස්වකීය ස්වාමියා විසින් ගොවිකම් හෝ වෙළෙදාම් කොට උපයනු ලබන යම් ධනයක් ඇත් ද, එම ධනයෙන් ස්වල්පයක් හෝ සොරකම් කිරීමේ සිත පහළ කරගන්නීද, එසේ කරයි ද, ඇය චෝර භාර්යාව යැයි තථාගතයන් වහන්සේ මෙහිදී පැහැදිලි කළ සේක. බිරිඳ විසින් තම ස්වාමියා දුක් මහන්සියෙන් උපයන ධනය සොරාගනු ලබන්නී ද ඇය තම සැමියාගේ විශ්වාසනීයත්වය බිඳ දමන ලද සෙරක බැව් මෙහි දත යුතු කරුණකි.
<br />
<br />ඇතැම් ස්ත්රියක තම ස්වාමියාගේ කටයුතු නොරුස්සන්නීය. එසේම නිතර නිතර ආහාරයෙහි ගිජුව කටයුතු කරන්නීය. රළු චණ්ඩ ගති ඇති ඇතැම් ස්ත්රීහු ස්වාමියා වචංනිකව රවටනු සඳහා ඔහු ඉදිරියේ දත් පෙන්නමින් සිනාසුන ද නිතර කෝපයෙන් හා ඊර්ෂ්යාවෙන් කටයුතු කරති. ඇය අරිය භාර්යාව යැයි පෙන්වා දී ඇත.
<br />
<br />යම් බිරිඳක් ස්වාමියාට හිතානුකම්පා ඇතිව මවක තම පුතුට සත්කාර කරන්නා සේ හිමියා රකින්නීද, සැමියා උපයන ධනය ආරක්ෂා කරන්නීද, මෙබඳු බිරියක ලද්දේ නම් ඇය මාතෘ භරියා නම් යැයි දත යුතුය. එසේම ජ්යෙෂ්ඨ සොහොයුරියක තම කනිටු සොහොයුරා යම් ආකාරයෙන් රකී ද ඒ ආකාරයෙන්ම තම ස්වාමියා කෙරෙහි ගෞරව සහිත වේ ද, ලජ්ජා සහිත වේ ද, ඇය භගිනි භාර්යාවක යැයි දත යුතුය.
<br />
<br />ස්වකීය ස්වාමියා නිවෙසට පැමිණි විට බොහෝ කලකින් හමුවූ යහළුවකු මෙන් මුව පුරා සිනාසී ඔහු යම් ආකාරයෙකින් සුහදව පිළිගනී ද, කුලය රකින්නා වූ ඇය පතිවත ඇත්තීද, ඇය සඛි භරියා යැයි දත යුතුය. යම් විටෙක කිපුණු ස්වාමියා විසින් දඬු ගෙන භාර්යාවට තලනු ලබන විට තම ස්වාමියා කෙරෙහි දුෂ්ඨ චිත්ත නැතිව ඔහුට කමා කරන යම් භාර්යාවක ඇත්ද, ඇය දාස භාර්යාව යැයි හඳුන්වනු ලැබේ.
<br />
<br />මේ ආකාරයට මෙම භාර්යාවන් සත් දෙනා අතරින් පළමු තිදෙනා එනම්, මෙලොව යම් බිරියක වධකා යැයි කියනු ලැබේ ද, චෝරී යැයි කියනු ලැබේ ද, අරියා යැයි කියයි ද මේ තිදෙනා මරණින් මතු නිරයෙහි උපදින බවත්, එසේම මාතු භරියා, භගිනි භරියා, සඛි භරියා, දාසි භරියා යන සිව් දෙනා මරණින් මතු සුගතියේ උපදින බවත් තථාගතයන් වහන්සේ පැහැදිලි කළ සේක.
<br />
<br />ස්වාමී, භාර්යා සබැඳියාව පිළිබඳ බුදුරජාණන් වහන්සේ අංගුත්තර නිකායේ චතුක්ක නිපාතයේ සඳහන් පඨම සංවාස සූත්රයේ දී තවදුරටත් පැහැදිලි කළ සේක. එහි දී ඡවෝ ඡවාය සද්ධිං සංවසති, ඡවෝ දේවියා සද්ධිං සංවසති, දේවෝ ඡවාය සද්ධිං සංවසති, දේවෝ දේවියා සද්ධිං සංවසති යනුවෙන් පැහැදිලි කොට ඇත.
<br />
<br />එහි දී ‘ ඡවෝ ඡවාය සද්ධිං සංවසති’ යනුවෙන් දක්වා ඇත්තේ ගුණ නැති පුරුෂයකු ඒ හා සමාන ගති ඇත්තියක සමඟ එකට විසීම වශයෙනි. එහි දී ස්වාමියා පස් පව් කරන අයකු වන අතර භාර්යාව ද ඒ අනුව යමින් නිතර පංච දුෂ්චරිතයෙහි ඇලී වාසය කරන බව දත යුතුය. එය මළ කඳක් මළ කඳක් සමඟ විසීම හා සමාන යැයි උපමා කොට ඇත. දුශ්ශීල පුරුෂයකු යම් ආකාරයෙකින් සිල්වත් බිරියක ලදහොත් එය මළ කඳක් සමඟ දේවතාවියක විසීම හා සමාන යැයි උපමා කොට ඇත. ස්වාමියා දුශ්ශීලකම් කළ ද බිරිය සිල්වත්ව කටයුතු කරන බවමහි පැහැදිලි කිරීම වී ඇත. එය ‘ඡවෝ දේවියා සද්ධිං සංවසති’ යනුවෙන් දේශනා කෛාට ඇත.
<br />
<br />එසේම ‘දේවෝ ඡවාය සද්ධිං සංවසති’ යනුවෙන් දක්වන ලද්දේ සිල්වත් ස්වාමි පුරුෂයකුට දුශ්ශීල බිරියක ලැබීමය. මෙහි දී ස්වාමියා පස් පව්වලින් වැළැකී සිටිය ද බිරිය නිතර පංච දුෂ්චරිතයෙහිම ඇලී වාසය කරන බව දත යුතුය. එය දේවතාවකු මළ කඳක් සමඟ විසීම හා සමාන යැයි උපමා කොට ඇත.
<br />
<br />යම් ආකාරයකින් ස්වාමියා සහ බිරිඳ යන දෙදෙනාම සිල්වන්ත නම් එය දේවතාවකු සමඟ දේවතාවියක එකට විසීම හා සමාන යැයි උපමා කොට ඇත. එය ‘දේවෝ දේවියා සද්ධිං සංවසති’ යනුවෙන් දේශනා කොට ඇත. මෙහි ඇති තවත් වැදගත් කරුණක් නම්, මෙවැනි සිල්වන්ත මවුපියන්ට යම් දරුවකු ඉපදුණ ද එම දරුවා මනා හික්මීමෙන් හා ගුණ නැණ දෙකින් අංග සම්පූර්ණ වීමය.
<br />
<br />මේ ආකාරයට බුදුරජාණන් වහන්සේ සප්ත භරියා සූත්රයෙන් හා පඨම සංවාස සූත්රයෙන් පෙන්වා දී ඇත්තේ ස්වාමි, භාර්යා යන දෙදෙනාගේම යහපත් පැවැත්මෙන් හොඳ පවුල් සංස්ථාවක් ගොඩනඟා ගතහැකි බවය. එසේම දෙදෙනාගේ අයහපත් පැවැතුම් මුල්කොට අසාර්ථක දිවියකට මග පෑදෙන බවය</span>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-28856121413469814332011-08-20T00:10:00.001-07:002011-08-20T00:10:32.884-07:00ඉක්මන් කොටයි<span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 13px; background-color: rgb(255, 255, 255); ">[ලබු වැලක් සහ කිතුල් ගහක් අතර දෙබසක්]</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 13px; background-color: rgb(255, 255, 255); "><p>ලබු වැල:වැඩුණු මහ ලොකුවට
<br />කීයද වයස තමුසෙට</p><p>කිතුල් ගස:අහන එක පුදුමයි
<br />දැන් මට වයස පනහයි</p><p>ලබු වැල:මට මාස හයකුත්
<br />දවස් හතරකි තවමත්
<br />කිතුල් ගස:ඔබ බාල බව මම
<br />දැනගෙන සිටිමි හොදටම</p><p>ලබු වැල:නැතත් වයසක් මට
<br />උස වෙමි ඔබේ තරමට
<br />මට මෙන් ඉක්මනට
<br />හැදෙන්නට බැරි මොකද තමුසෙට</p><p>කිතුල් ගස:ඉක්මනට හැදුණොත්
<br />ඒ ඉක්මනින් නැතිවෙත්</p><p>මගෙ ඇගෙ වෙලීලා
<br />මාසෙන් දෙකෙන් හැදිලා
<br />ඔබ මෙන් මැළවිලා
<br />දහස් ගණනක් ගියා මැරිලා</p><p>[ටිබෙට් ජාතික එස් මහින්ද හිමි]</p></span>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-5254589392972175032011-07-17T22:42:00.001-07:002011-07-17T22:54:11.450-07:00රාවණ යුගය මිථ්යාවක් නො වේ<span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><span>රාවණ යුගය මිථ්යාවක් නො වේ</span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><span><br /><br />2011 මැයි මස 11 වැනි දින විදුසර පුවත් පතේ පළ වූ ඉන්දික විතානගේ මහතා විසින් යොමු කරන ලද "රාවණා සොයා යන්නෙනි.." යන ලිපියට පිළිතුරු වශයෙන් ලියමි.</span></span><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><span><br /></span></span></div><div><span class="Apple-style-span"><span>එම ලිපිය කියවීම සදහා මෙතනින් පිවිසෙන්න...</span></span></div><div><span class="Apple-style-span"><span><br /></span></span></div><div><a href="http://www.vidusara.com/2011/05/11/readers.html">http://www.vidusara.com/2011/05/11/readers.html</a></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><span><br /></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><span><br /></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; "><span> ඔහු සිය ලිපිය මගින් රාමායණය තුළින් රාවණා ඔප්පු කළ හැකි නම් මහා භාරතය තුළින් ක්රිෂ්ණ ද ඔප්පු කළ හැකි බවට අභියෝග කරමින් මේ ග්රන්ථයෙහි එන සාහිත්යමය වර්ණනා මත පමණක් පිහිටා එහි ඇති සැඟවුණු ඵෙතිහාසික පුවත් ද බැහැර කරයි. මේ කෘතීන් දෙක ම වීර කාව්යයන් වන අතර ඒවා ඵෙතිහාසික කරුණු පෙළගැස්වීමට වඩා සාහිත්යමය පදනමක පිහිටා ලියන ලද බැවින් අතිශයෝක්ති, අලංකාර, මිථ්යා කථා බහුල වේ. එසේ වුව ද වීර කාව්යයක් ලියවෙන්නේ මිථ්යා පුද්ගලයකු කේන්ද්ර කරගෙන නො ව ඵෙතිහාසික වූ වීර පුරුෂයකු මුල් කරගෙන ය. ඒ අනුව රාවණා රජු ඵෙතිහාසික චරිතයක් වන අතර රාමායණය යනු මේ රජු හා රාම කුමරු මුල් කරගෙන ලිsයවුණු වීර කාව්යයකි. මහා භාරතයේ සඳහන් ක්රිෂ්ණා ද පුරාතන ඉන්දියානුවන් අතර සිටි වීරවරයකු වන අතර අටළොස් පුරාණ ග්රන්ථයන් මඟින් ද ඒවායේ ඇති අද්භූතමය කථා බැහැර කළ විට සැබෑ ඵෙතිහාසික තොරතුරු උකහාගත හැකි ය.<br /><br />කෙසේ හෝ රාමායණයෙන් ගත හැකි ඵෙතිහාසික කරුණ නම් රාවණා රජු ලංකාව කේන්ද්ර කරගෙන ලංකාපුරය නම් රාජධානියක් ඉදි කොට පාලනය කළ අතර එයට යටත් රාජ්ය ගණනාවක් ම පැවැති බවයි. එබැවින් එතුමා අධිරාජ්යයෙක් ද විය. එසේ වුව ද නිරතුරුව ම දේශසීමා අරගල හා සතුරු බලවේග පැවැති අතර ඒවා උත්සන්න වීමෙන් අවසානයේ දී යුදමය වාතාවරණයක් ඇති විය. එමඟින් මේ අධිරාජ්යය විනාශ වූවා පමණක් නො ව ලංකාවේ විශාල කොටසක් මුහුදුබත් වීමෙන් ලංකාපුර රාජධානිය ද විනාශ විය. ශ්රී ලංකාව අනාදිමත් කාලයක සිට මුහුදුබත් වීම්වලට හා මුහුද ගොඩගැලීම්වලට ලක් වී ඇති බවට සාධක හමු වී ඇත.<br /><br />මෙහි දී අතිශයෝක්තිය හා මිථ්යා කථා බහුල වූ ග්රීක වීර කාව්ය දෙකක් ඇසුරින් පර්යේෂණ කටයුතු පුළුල් කිරීමෙන් බටහිර පුරාවිද්යාඥයන් විසින් පැරැණි ශිෂ්ටාචාරයක් සොයාගනු ලැබීම නිදසුන් වශයෙන් දැක්විය යුතු ම ය. එනම් හෝමර් ගේ "ඉලියඩ් සහ ඔඩිසි" මඟින් ට්රොaජන් පුරය සොයා ගැනීමත් ඇරිස්ටෝටල් ගේ අත්ලන්තිස් පුරාවෘත්තයට" අනුව අත්ලාන්තික් සාගර පතුලේ පර්යේෂණ කිරීමෙන් අත්ලන්තිස් දිවයින සම්බන්ධව යම්කිසි ආකාරයකට කරුණු අනාවරණය කර ගැනීමට දැනට හැකි වී තිබීමත් ය. මේ අනුව රාමායණය, මහාභාරතය වැනි ග්රන්ථයන් ද සම්පූර්ණ මිථ්යාවක් වශයෙන් බැහැර නො කර තවදුරටත් පර්යේෂණ කිරීමෙන් එහි ඇති සත්යතාව සොයාගැනීම මෙහි දී වැදගත් වේ.<br /><br />තව ද රාවණා රජු පිළිබඳව ආයුර්වේද වෛද්ය විද්යාවට අයත් කුමාර තන්ත්රය උඩ්ඩීෂ තන්ත්රය අර්ක ප්රකාශය වැනි ග්රන්ථ මගින් ද කරුණු අනාවරණය වේ. ඒවායේ සඳහන් වන පරිදි මේ කෘතීන් ලංකේශ්වර රාවණයන් විසින් රචනා කරන ලද ඒවා වන අතර එබැවින් එතුමා දක්ෂ වෛද්යවරයකු වශයෙන් ද සලකනු ලැබේ. මේ කෘතීන්හි දැක්වෙන කාලනිර්ණයන්ට අනුව රාවණා රජු ජීවත් වූයේ කලියුග වර්ෂය ආරම්භ වූ සමයේ හෙවත් ක්රිස්තු පූර්ව දෙවැනි සහස්රකයේ ය. එනම් අදින් වසර හාර දහස් ගණනකට ප්රථමයෙනි.<br /><br />තව ද ඉන්දික විතානගේ මහතා ප්රකාශ කරන පරිදි ලංකාවතාර සූත්රයේ සඳහන් වන්නේ රාමායණයෙහි එන රාවණා රජු බව කීමට සාධක නොමැත. විද්වත් මතයට අනුව "රාවණා" යන වචනය "සූර්යයා ගෙන් උපන්" යන තේරුම ද ගෙන දෙන බැවින් මෙමගින් සූර්ය වංශය නියෝජනය වන බවත් හෙළදිව පාලක පෙළපතේ නාමය "රාවණ" නම් වූ අතර බුද්ධ කාලීනව විසූ මෙරට රාජ්ය නායකයා "රාවණා" නම් වූ බවත් තහවුරු කර තිබේ.<br /><br />තව ද උක්ත ලේඛකයා පවසන පරිදි මහායාන වූ පමණින් ලංකාවතාර සූත්රය මිථ්යාවක් ලෙස බැහැර කළ නොහැකි ය. එනම් බුදුන් වහන්සේට ථෙරවාදය හා මහායාන වශයෙන් භේදයක් නො තිබූ බැවින්, එය පශ්චාත් කාලීනව බිහි වූවක් බව සැලකිය හැකි ය. ලංකාවතාර සූත්රය යෝගාචාර විඥනවාදී බෞද්ධ දර්ශන සම්ප්රදායට අයත් ග්රන්ථයක් වේ. මේ සූත්රය පුරා විග්රහ වන කරුණුවල සංක්ෂිප්ත අර්ථය නම් "අපට ඉන්ද්රිය ගෝචර ව පවතින ලෝකය සත්ය පැවැත්මක් නො ව විඥානය මගින් නිර්මාණය කරගනු ලැබූ මායාවකට හා සිහිනයකට සමාන වන බවයි". පෙළ බුදු දහමට අයත් ඇතැම් සූත්ර දේශනාවන් මඟින් ද මේ කරුණු අනාවරණය වේ. ඒ අනුව විඥානවාදී ඉගැන්වීම් ථෙරවාදී ආර්ථකථනයන්ට වඩා පෙළ බුදු දහමට සමීප වේ. මේ සමීපතාවට අනුව බුදු රජුන් ලක්දිවට වැඩම කොට එවකට විසූ "රාවණා" නමැති මෙරට පාලකයා ඇතුළු පිරිසට දේශනා කළ ධර්ම කරුණු පසු කාලීනව අභයගිරිවාසී භික්ෂූන් විසින් ලංකාවතාර සූත්රය නමින් සකස් කොට ඉදිරිපත් කරන ලද බවට තර්ක කළ නොහැකි ද?<br /><br />මීට අමතරව ඉන්දික විතානගේ මහතා පවසන්නේ රාවණා යුගය ඔප්පු කිරීමට නම් දඬුමොණර ස්ථර ලැබේ වා යි ප්රර්ථනා කරමින් අනුරාධපුර තිස්සමහාරාමය වැනි ස්ථානවල කැණීම් කළ යුතු බවයි. තවත් විටෙක, අප ගේ ස්වදේශාභිමානය සඳහා යුරෝපීයයන්ට පෙර අප ගේ මුතුන් මිත්තන් ගුවනින් ගිය බව පෙන්වීමට මේ පුවත වැදගත් වන බව දක්වයි. අප ගේ අනාගත කැණිම්වල දී දඬුමොණර ස්ථර ලැබීමට මෙන්ම නො ලැබීමට පුළුවන. අනෙක බටහිර ශිෂ්ටාචාරයට වඩා හෙළ ශිෂ්ටාචාරයේ ශේ්රෂ්ඨ බවක් දැක්වීමට අප ගේ අතීත මුතුන් මිත්තන් යුරෝපීයයන්ට පෙර ගුවන්ගත කරවීම අත්යවශ්ය දෙයක් නො වේ. ඒ සඳහා මෙහි පැවැති පැරැණි වාරි තාක්ෂණය මෙන්ම ගොඩනැඟිsලි වාස්තු විද්යාව හා සීගිරිය වැනි නිර්මාණයන් ද ප්රමාණවත් වේ. ඉන්දික විතානගේ මහතා නො දන්නවා යෑයි සිතෙන යමක් මෙහි දී සඳහන් කළ යුතු ය. අතිපුරාණ කාලවල දී දකුණු ආසියාව තුළ "ගගන තාක්ෂණය දියුණු ව පැවැති බවට ප්රකට නිදසුනක් වශයෙන් භාරද්වාජ සෘෂීන් ගේ "වෛමානික ශාස්ත්රය" නම් කෘතිය දක්වාලිය හැකි ය. එහි විවිධ හැඩතලවලින් යුත් විමාන නමැති ආකාශ යානා වර්ග ගණනාවක් පිළිබඳ වත් ඒවායේ නිෂ්පාදන තාක්ෂණය ගැන පමණක් නො ව ගුවන් නියමුවා ගේ ඇවතුම් පැවතුම් පිළිබඳව පවා අගනා තොරතුරු අන්තර්ගත ව ඇත.<br /><br />මේ කෘතියේ ඉංග්රීසි පරිවර්තන ගණනාවක් ම 19 වැනි සියවසේ අගභාගයේ දී පටන් 1970 දශකය දක්වා ම යුරෝපීය උගතුන් විසින් ඉදිරිපත් කරනු ලැබ තිබේ. අන්තර්ජාලය ඔස්සේ වුව ද මේ පිළිබඳව තොරතුරු ඔබට ලබාගත හැකි ය. මේ අනුව රාවණා රජු ගේ දඬුමොණර යන්ත්රයේ හෙවත් පුෂ්පක විමානයේ අවශේෂ පුරාවිද්යා කැණීමක් මගින් හමු වන තුරු බලා සිටීම අනවශ්ය වන අතර දඬුමොණරය මිථ්යාවක් නො ව සත්යයක් බවත් යුරෝපීයයන්ට පෙර අප ගේ මුතුන් මිත්තත් ගුවනින් ගියා පමණක් නො ව මෑත කාලීනව බටහිර රටවල දියුණු වූ අභ්යවකාශ තාක්ෂණය සඳහා පූර්වාදර්ශයන් ද ලබා දුන් බවත්, මතක තබා ගත යුතු ව ඇත.<br /><br />ශ්රී ලංකාව තුළ මෑතකාලීනව සිදු කරනු ලැබූ පුරාවිද්යා පර්යේෂණයන් තුළින් හෙළි කොට ඇති පරිදි අදින් වසර 13000කට එපිට දී මෙහි දියුණු කෘෂිකර්මාන්තයක් පැවැති බවටත්, මීට වසර 3500-4000 අතර සමයේ දියුණු ගොඩනැඟිලි තාක්ෂණයක් තිබූ බවටත් කරුණු අනාවරණය වෙමින් පවතී, මේ පර්යේෂණ තවදුරටත් පුළුල් කිරීමෙන් රාවණා අවධිය සම්බන්ධ තොරතුරු ද ලබාගත හැකි ව ඇත. එපමණක් නො ව සයුරේ ගිලී ගියේ යෑයි සැලකෙන ලංකාපුර රාජධානිය පිළිබඳව පර්යේෂණ කිරීමට තරම් මෙරට සමුද්රික පුරාවිද්යා ක්ෂේත්රය තවම දියුණු වී නොමැත. එබැවින් ඉහත කී කථා පුවත් ඉඳුරා ම මිථ්යාවකැයි බැහැර කළ නොහැකි ය.<br /><br />එබැවින් අප කළ යුත්තේ සාහිත්යමය මූලාශ්රයන් ගෙන් ලැබෙන ඵෙතිහාසික තොරතුරු මෙන්ම "වෛමානික ශාස්ත්ර" වැනි ග්රන්ථයන් ද තුලනාත්මකව අධ්යයනය කිරීමත් පුරාවිද්යා පර්යේෂණයන් පාදක කරගෙන මහාවංශයෙහි දැක්වෙන විජයාගමනයට සියවස් ගණනාවකට පෙර අප රට තුළ පැවතුණේ යෑයි කියවෙන අති දියුණු සභ්යත්වයත් කරා අවතීර්ණ වීමයි.<br /><br />එච්. ඒ. කේ. නයනා කුමාරි ආරියරත්න,<br />පුරාවිද්යා දෙපාර්තමේන්තුව,<br />කොළඹ 7.</span></span></div>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-88564948366200844392011-07-16T03:47:00.000-07:002011-07-16T04:28:00.276-07:00ල0කාවතාර සූත්රය<div><b><span class="Apple-style-span">ල0කාවතාර සූත්රය ගැන මීට කලින් අපි කතා කරල තිබුණා.</span></b></div><div><b><span class="Apple-style-span">රාවණ රජ්ජුරුවන් ගැන අපිට හොයගන්න තියෙන එකම සූත්රය ල0කාවතාර සූත්රය උනත් අපේ හුගක් අය අවධානය යොමු නොකරන මේ මහායාන සූත්රය ගැන අපිට වඩා විදේශිකයෝ ගොඩක් උනන්දු බව මේ clip එක බලද්දි තේරේවි...</span></b></div><div><b><span class="Apple-style-span"><br /></span></b></div><div><b><span class="Apple-style-span">මේකේ කොටස් 7ක් තියෙනවා.. සේරම බලන්න...</span></b></div><div><br /></div><div><a href="http://http//www.youtube.com/watch?v=9225-jtdm94">http://youtu.be/9225-jtdm94</a></div>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-52854696413441099352011-07-15T23:22:00.001-07:002011-07-15T23:22:50.218-07:00මිත්යාව සහ අපි...<span class="Apple-style-span" style="font-family: arial; font-size: small; "><div><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: rgb(255, 255, 255); ">මේ දවස් වල ලොකු කතාබහක් යනවා බුදු හාමුදුරුවො lankawe ඉපදුනාලු කියලා..</span></b></div><div><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: rgb(255, 255, 255); ">ඒ ගැන පොත් පවා ලියවිලා.. ඒත් ඇත්තටම එහෙම වෙන්න පුලුවන්ද කියන එක පොඩ්ඩක් හිතල බලන්න..</span></b></div><div><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: rgb(255, 255, 255); ">බුදුන් වහස්න්සේ ඉපදුනු ලුම්බිනිය, දහම් දෙසු ඉසිපතනය , පිරිනිවන් පෑ කුසිනාරාව ඉන්දියවෙ තියන බවට සොයාගෙන එ සම්බන්දයෙන් කාබන් පරීක්ශනත් කරල තහවුරු කරගෙන තියෙන කාලෙක මේ වගේ පිස්සු කතා සමාජගත වීම පුදුමයක්..</span></b></div><div><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: rgb(255, 255, 255); ">ඊයේ රාත්රියේ TNL එකේ අමිතානන්ද හාමුදුරුවන්ගෙ බන ඇහුවනම් මේ බොරු මනස්ගාත ගැන ඇත්තටම තේරුම් ගන්න තිබ්බා...</span></b></div><div><b><span class="Apple-style-span" style="background-color: rgb(255, 255, 255); "><div style="color: rgb(102, 51, 51); ">මහාචාර්ය හරිස්චන්ද්ර මහතා නම් කිව්වෙ හුරතල් කතා තියෙන බොලද පොත් කියවල ඒ කතා විශ්වාස කරන එක මානසික ලෙඩක් කියලයි...</div><div style="color: rgb(102, 51, 51); "><br /></div><div><span class="Apple-style-span" >කතාව ඇත්ත තමයි...!!!</span></div><div style="color: rgb(102, 51, 51); "> </div><div style="color: rgb(102, 51, 51); ">මට හිතුනෙ බුදු හාමුදුරුවො ල0කාවේ ඉපදුන කියනවා වගේ වෙනත් ආගමික නායකයෙක් ගැන එහෙම ප්රකාශයක් කළොත් කොහොමට හිටීවිද කියලයි..</div><div style="color: rgb(102, 51, 51); "><br /></div><div><span class="Apple-style-span" >මිනී මරාගනිවි නේද??</span></div><div style="color: rgb(102, 51, 51); "><br /></div><div style="color: rgb(102, 51, 51); ">අපේ මිනිස්සු ඇයි මේ මිත්යා කතා වලට අහුවෙන්නේ???</div><div style="color: rgb(102, 51, 51); ">තවමත් මෝහයෙන් මුලාවෙලා ඉන්න නිසයි...</div><div style="color: rgb(102, 51, 51); "><br /></div><div style="color: rgb(102, 51, 51); ">බුදුන් වහන්සේ ඉපදුන තැන වත් පිරිනිවන් පෑව තැන වත් ගැන තර්ක කරන්නෙ නැතුව උන් වහන්සෙ කියල දීපු දර්ශනය අනුව ජීවත් උනානම් මේ ලෝකේ මීට වඩා ගොඩක් හොද වේවි.. ලස්සන තැනක් වේවි...</div><div style="color: rgb(102, 51, 51); "><br /></div><div style="color: rgb(102, 51, 51); ">ඒක නිසා මිත්යා මත වල එලඹිලා ඉන්නෙ නැතුව ඇත්ත ඇති සැටියෙන් දකින්න...</div><div style="color: rgb(102, 51, 51); ">බුදුන් වහන්සෙ ඉපදුනේ ඉන්දියාවේ.. ඒ කාරණය පිලිබද විවාදයක් නෑ...</div><div style="color: rgb(102, 51, 51); ">ඒක එහෙම නෙවෙයි කියන අය සියලුම දෙනා ඇත්තටම මානසික ලෙඩ්ඩු...</div><div style="color: rgb(102, 51, 51); "><br /></div><div style="color: rgb(102, 51, 51); ">සියලු දෙනාටම බුදු සරණයි...</div></span></b></div></span>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-33218238513254679282011-07-15T05:08:00.001-07:002011-07-15T05:08:51.454-07:00බටහිර සංස්කෘතිය සතු බලය<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: collapse; font-family: arial, sans-serif; "><b><span class="Apple-style-span" >විද්යුතය ධාරාවක් මෙන් ගමන් කරන බව ද, ඒ සඳහා මාධ්යයක් අවශ්ය බව ද, එක් එක් මාධ්යයට අදාළ ප්රතිරෝධයක් ඇති බව ද සොයාගැනීම බටහිර විද්යාවේ දැවැන්ත<br /><br />පෙරැළියකි.<br />මේ පෙරැළියේ පුරෝගාමීන් මයිකල් ෆැරඩේ හා ඕම් ය.<br /> විදුලි කෙටීමේ දී ඇති වන ආලෝකය දෙවියන් වහන්සේ බවට හඳුනාගත් සංස්කෘතියක් තුළ ඉහත සොයා ගැනීම්වලට ලැබෙන වටිනාකම ඉතා ම ඉහළ ය.<br />එම වටිනාකම් හරහා ම ප්රචලිත වූ දැනුම අපි අද ද වනපොත් කරමු. එහෙයින් ෆැරඩේ හා ඕම් අදට ද විද්යා ලෝකය තුළ දී අපට වීරයන් ය.<br /><br />එහෙත්, අකුණු ගැසීමක දී විද්යුත් ධාරාවක් ජනිත වන බව ද, එම විද්යුත් ධාරාව මාධ්යයක් හරහා ගමන් කරවිය හැකි බව ද, ආරෝපණයක් භූගත කිරීමෙන් ධාරාව ශුන්ය කළ හැකි බව ද අනුරාධපුර අවධියේ සිංහලයෝ දැන සිටිය හ.<br /><br />එපමණක් නො ව, එම ධාරාව ගෙන යන මාධ්යයට නියමිත ප්රතිරෝධයක් ඇති බව ‘HELAYAN’ දැන සිටියේ ඕම් ගේ මුතුන් මිත්තන් අකුණු ආලෝකයට වැඳ වැටෙන සමයේ දී ය.<br /><br /> ඉහත දැනුම උපයෝගී කරගනිමින් භාතිකාභයතිස්ස රජු විසින් රුවන්වැලිසෑයට අකුණු සන්නායකයක් සවි කරනු ලැබුවේ ක්රිස්තුස් වහන්සේ ලොව පහළ වන කාලයේ දී ය. (ක්රි. ව. 1).<br />අකුණු සන්නායකය භූගත කරනු ලැබුවේ රිදී කම්බියකිනි. ඒ රිදීවල විද්යුත් ප්රතිරෝධීතාව පහළ අගයක් ගන්නා බවට ඔවුන් සතු වූ දැනුම නිසාවෙනි.<br />එසේ නැත හොත් රිදීවල සන්නායකතාව සාපේක්ෂව ඉහළ අගයක් ගන්නා බව දැන සිටි නිසාවෙනි.<br /><br />භාතිකාභයතිස්ස රජු අකුණු සන්නායකයක් රුවන්වැලි සෑයට සවි කළ බව අසත්යයක් යෑයි යමෙකුට පැවසිය හැකි ය.<br />එහෙත් මහාවංශ කර්තෘ හිමියන් මේ පවත මහාවංශයේ සටහන් කරන්නේ ක්රි.ව 6 වැනි සියවසේ දී ය.<br /><br />ෆැරඩේ හා ඕම් සොයාගත්තා යෑයි පිළිගැනෙන දැනුම අඩු තරමින් මහානාම හාමුදුරුවන් වත් දැන සිටියේ ක්රි.ව. 6 වැනි සියවසේ දී ය.<br /><br />ඉතින් මේ කරුණු දැන දැන ම අපි බටහිර විද්යාවේ ගුරුවරුන් හා පුරෝගාමීන් පිළිගනිමු. ඒ කිසියම් විද්යාත්මක ක්රමවේදයක් හෝ විද්යාත්මක චින්තනයක් හෝ නිසා නො වේ. බටහිර සංස්කෘතිය සතු බලය නිසාවෙනි.</span></b></span>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-34022604452461093322011-07-14T00:12:00.000-07:002011-07-14T00:13:43.400-07:00රාජ්ය කුමන්ත්රණයකින් ඝාතනය වූ රාවන අධිරාජ්යයේ ඔටුන්න හිමි කුමාරයා<span class="Apple-style-span" style="font-family: 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 16px; "><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><strong><span class="Apple-style-span" >රාජ්ය කුමන්ත්රණයකින් ඝාතනය වූ රාවන අධිරාජ්යයේ ඔටුන්න හිමි කුමාරයා </span></strong></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class="Apple-style-span" > </span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class="Apple-style-span" >උපේJද්රමිනික හෙවත් මහා මේඝනාද සෙන්පති තුමා රාවන අධිරාජ්යයේ කිරුළ හිමි කුමාරයාය. අනෙක් සියලු සෙන්පතියන් අභිබවා වීරත්වයෙන්, ශක්තියෙන් හා යුධ ඥනයෙන් ඔහු ඉදිරියෙන් විය. ඔහුගේ අවසානයෙන් පසු රාම - රාවනා යුද්දය පරාජය වූ බව රාමායනයෙන් සඳහන්වේ.</span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class="Apple-style-span" > </span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class=""><span class="Apple-style-span" ><img class="photo_img img" src="http://a8.sphotos.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-snc6/262196_245582832135934_100000526584218_924242_4164728_n.jpg" alt="" style="border-top-width: 0px; border-right-width: 0px; border-bottom-width: 0px; border-left-width: 0px; border-style: initial; border-color: initial; max-width: 493px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; " /><span class="caption"></span></span></span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class="Apple-style-span" > </span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class="Apple-style-span" >මහා මේඝනාද, ඉJද්රජිත් (රාමායනය) උපේJද්රමිනික (රාක්ෂ භාෂා), මේඝනාත් යන නම් වලින් හඳුන්වන මෙතුමා රාවනා අධිරාජයාගේ පළමු පුත්ර රත්නයයි.</span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class="Apple-style-span" > </span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class="Apple-style-span" > </span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class="Apple-style-span" >මේඝනාද ඉපදීමේදී ප්රාතිහාර්ය පෑ බලසම්පන්න කුමාරයෙකි. ඔහු ඉපදෙන විට පිට කළ ශබ්දයෙන් මුලු පොලොවම ගිගිරු බවත් ඔහුට මේඝනාද යෑයි නම් කළ බවත් සඳහන්ය. මේඝනාද කුඩා කල සිටම අති දක්ෂ යුද ශිල්පියෙක් විය. මොහුගේ ප්රධාන ආචාර්යවරයා වූයේ ශ්රක්ර ගුරු දේවයන්ය. මොහුගෙන් යුද ඥනය, දේශපාලනය හා ආර්ථික ඥනය ලබාගත් අතර යාග හෝම හා ආගමික පිළිවෙත් උශනා සෘෂිගෙන් ලබාගත්තේය. මේඝනාද කුඩා කල සිටම තම දක්ෂතා පිළිsබිඹු කළේය. තම ප්රථම සටන වන ඉJද්ර රාවන සංග්රාමයේදී පිය රජුව පරාජයෙන් බේරාගත්හ. සොල්දාදුවන් 5000 ක් වැනි සුළු පිරිසක් සමග සටන් වැද දෙවියන්ගේ අධිපති ඉJද්රව බැඳ යටත් කළ බව රාමායනයේ හා යක්ෂාමූලාශ්රවල සඳහන් වේ. ඉJද්රව නිදහස්කර ගැනීමට මහා බ්රහ්මයාට මැදිහත්වීමට සිදුවිය. ඉJද්රව නාඝපාෂයෙන් ගැටගසා තම රියේ දමා පියානන් හට භාරකළේය. මහා බ්රහ්මයා ඉJද්ර නිදහස් කිරීමට කන්නලව් කළ විට මේඝනාද "අමුර්ථය" පැතීය. මෙය සම්ප්රදායට පටහැනි බැවින් මහා බ්රහ්මයා බලගතු වර කිහිපයක් ලබාදුනි. එයට අමතරව මහා වීර්ය ක්රියාවක් කළ ලාබාල කුමරාට ඉJද්රජිත් (ඉJද්ර ජයගත්) යනුවෙන් වීරනාමයක් ලබාදුනි. එතැන් සිට තුන් ලොවම ඉJද්රජිත් ගෞරවයට පාත්රවිය.</span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class="Apple-style-span" > </span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class=""><span class="Apple-style-span" ><img class="photo_img img" src="http://a2.sphotos.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-snc6/264871_245582985469252_100000526584218_924243_7096277_n.jpg" alt="" style="border-top-width: 0px; border-right-width: 0px; border-bottom-width: 0px; border-left-width: 0px; border-style: initial; border-color: initial; max-width: 493px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; " /><span class="caption"></span></span></span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class="Apple-style-span" > </span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class="Apple-style-span" >මේඝනාදට මහා බ්රහ්මයා දුන් වරයේ සඳහන් වූයේ "අග්නිහෝම" යාගය පවත්වා යුද්ධයට යන හැම විටම ඔහුට "සහස්ග්රති" නමැති යුද යානයක් පහළ වන බවයි. අග්නිහෝම යාගයට ගිනි දෙවියන් පිදීම හා වර ලබාගැනීම ඇතුළත් බව සඳහන්ය. මෙම යාගය නිම වූ පසු ඔහුට යානය හා ආයුධ ලැබෙන්නේය.</span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class="Apple-style-span" > </span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class="Apple-style-span" >මෙම යානයේ ගොස් සටන් කරන විට ඔහු අමරණීය වන්නේය. මෙම යානයෙන් සටනට පිවිසි ඔහු දහස් ගණනක් හී සැර (උණ්ඩ යවා) අහසේ සිට වළාකුළු අතරින් සතුරා මතට යෑවූ බව (Gating type gun) සඳහන් වේ. මෙම යානයෙන් අධික රෂ්මිධාරා (Laser) යෑවූ බව සඳහන්ය. රාමායනය හා යක්ෂ මූලාශ්ර අධ්යයනයෙන් හැඟෙන්නේ මෙම වාහනය රසදිය බලයෙන් ක්රියාකරන "විමාන" වර්ගයක් බවය. (Mercury vortex engine) ජෙට් වර්ගයේ යානයක් නම් අභ්යාවකාශයට යා නොහැක. මහා බ්රහ්මයා දුන් වරයේ සීමාවක් විය. යම් කෙනෙක් මෙම යානයට බාධා පමුණු වන්නේද ඔහු අතින් ඉJද්රජිත් මියයන බවයි. තවද මහා බ්රහ්මයා ඉJද්රජිත් මැරිය යුත්තේ අහසේදී බවත් මොහුගේ ඔලුව පොළවට වැටුන හොත් මුලු පොළවම ගිනි ගන්නා බවත් ප්රකාශ කළේය. මෙම නිසා ලක්ෂමන ඉන්ද්රජිත්ගේ හිස කඳෙන් වෙන්කරන කොට වානර නායක "ongkot" (තායි නම) යවා හිස ,ඡ්බ ආeබ ෙa, නම් පූජා භාජනයකට දමා ගත්හ. (තායිලන්ත Ramekion Tales ඉන්ද්රජිත් මෙම සටන් ක්රම භාවිතා කොට තමාට වඩා කීප ගුණයකින් විශාල හමුදාවක් සමග වුණත් සටනට යැමට හැකිවිය. අශ්වාරෝහක හමුදාව සාමාන්ය හමුදාවට වඩා වෙනස්විය. පාබල හමුදාව හා අශ්වාරෝහක හමුදාව, සාමාන්ය රාක්ෂ හමුදාවට වඩා වෙනස් ඇඳුම් හා ආයුධ රැගෙන ගියේය. මෙම ඇඳුම් තනා තිබුණේ සතුරු හමුදාවේ මානසිකත්වය බිඳ දැමීමටය. සාමාන්යයෙන් යුද මානසිකත්වය බිඳදැමීමට වේගවත් ප්රහාරයක් නොසිතන දිශාවෙන් එල්ල කළ යුතුය. ඉන්ද්රජිත් යුද හමුදා හා යුද ක්රමෝපායේ නිපුනයෙකි. ඔහු සාම්ප්රදායික යුද ක්රමයෙන් වෙන්ව විශේෂ හමුදා ක්රම ප්රගුණ කළේය. ඉන්ද්රජිත්ගේ හමුදාව ------------ හෝ විශේෂ සේවා බලකායක් ලෙස පවත්වාගෙන ගියේය. මෙම හමුදාව යුද පිටියට පැමිණියේ විශේෂ අවස්ථාවකදීය. මෙම හමුදාවට චතුරංග සෙනඟ (අස්, ඇත්, රිය, පාබල) ඇතුළත් විය. මොහුගේ හමුදාවේ විශේෂත්වය වූයේ අස් හා පාබල හමුදාවයි. අස් හමුදාවේ යුද පිටියේ ඉතාම ජංගම නැතහොත් වේගයෙන් ඔබ මොබ යා හැකි හමුදාවකි. මෙම හමුදාව මගින් වේගයෙන් ප්රහාරයක් දියත් කිරීමටත්, නැවත පසුබැසීමටත්, වෙන දිසාවකින් ප්රහාරයක් එල්ලකිරීමටත් හැකිය. වේගවත් ප්රහාර සඳහා භාවිත කිරීම අශ්වා රෝහක හමුදාවේ ප්රධාන අංගයකි. මෙම වේගවත් ප්රහාරය හමුවේ ඔරොත්තු දීමට පාබල හමුදාවට නොහැකි තරම් විය. මෙම කාරණය නිසාම අශ්වා රෝහක ප්රහාරය ඉතාම සුලභ ලෙස භාවිත විය. මෙවැනි ප්රහාරයක් ඔරොත්තුදීමට සන්නද්ධ පාබල හමුදාව හා දුනුවායන් භාවිතා කළ යුතුය. මෙම හමුදාව පෝලින් කිහිපයකට පෙළගස්වා ප්රහාරයට මුහුණ දිය යුතුය. අශ්ව හමුදාව පළමු පෙළ හමුදාව වෙත ඇදෙන විට පසුපෙළ දුනුවායන් විසින් ප්රහාර කොට එම හමුදාවෙහි වේගය හා ශක්තිය දුර්වල කරනු ලබයි. ඉතිරි අශ්වාරෝහක හමුදාව ඉදිරිපෙළ හමුදාවට ළං වන විට දිග තෝමර භාවිතා කොට විනාශ කරනු ලබයි. මෙම ක්රමය උතුරු යුරෝපයේ (ප්රංශ, බ්රිතාන්ය) සටන්වලදී බහුලව දක්නට විය. නමුත් අශ්වාරෝහක ප්රහාරය ඉතාම බිහිසුණු හා වැළැක්විය නොහැකි ප්රහාර ක්රමයක් ලෙස මෑතක් වනතුරු භාවිතා කළේය. මෙම අශ්ව රෝහක ප්රහාරය ප්රමුඛ අරාබි - කුරුස යුද්ධයේදීත්, මොන්ගෝලින් ප්රහාර (ගැන්ජිස් කාන් හා කුබ්යි කාන්) හා රෝම හමුදාව භාවිතා කළේය. (සාමේෂන් අශ්වාරෝහක හමුදාව) නමුත් මෙවැනි ප්රහාර ක්රමවල නිර්මාතෘ ඉන්ද්රජිත් වේ. "ඉන්ද්රජිත්ගේ හමුදාව" රාවනගේ මරණින් පසු හෙළ රාජධානිය විභීෂණ අතට පත්විය. මෙම රාජධානිය රාමගේ අයෝධ්යා මුල්කොටගත් "කොසොල්" රාජධානියට යටපත්විය. නමුත් විභීෂණ ලංකා රාජධානියටම අධිපති වූ බව පිළිගත නොහැක. ඉන්ද්රජිත්ගේ පුතුන් දෙදෙනා වන රවිශෛලාෂ හා කේවේසස්ථ (තායි රාමායනයට අනුව යමලිවන්, ගන්යුවක්) ගෙන් පරපුර දෙකක් බිහිවිය. විභීෂණ තම මූලස්ථානය කැලණියට ගෙන ගිය විට කෑගල්ල ආසනයේ මෙම කුමරු දෙදෙනා විභීෂණ පරදවා තම අත්තම්මා වන මන්දෝදරි අග රැජින බේරාගත් බවත් ඇය අලුත්නුවර පත්තිනි දේවිය ලෙස ජනප්රිය වූ බවත් ඇයගේ ආරක්ෂාවට අලුත්නුවර දැඩිමුන්ඩ දේවි පත් කළ බවත් හෙළ - රාජ්ය අටුවාවේ සඳහන් වේ. ඉන්ද්රජිත්ගේ පෙළපත මානැවි, අනුරාධපුර, රිටිගල, සබරගමුව, මොනරාගල, දකුණු පෙදෙස්වල පදිංචි විය. ඉන්ද්රජිත්ගේ මරණයෙන් පසු යුද්ධයේ අවසානය විය. සතුරු හමුදාවේ බලය රාවන හමුදාව අභිබවා ගියේය. ඉන්ද්රජිත්ගේ මරණය හෙළ රාවන රාජධානියේ අවසානයට කටයුතු විය. විභීෂණට රාවනා අධිරාජ්යයාගේ මරණින් පසු රජකම ගැනීමට බාධාවල් ඉවත් විය. මෙම ඝාතනය ඉතාම සැලසුම් සහගතව කර ඇත. ඉන්ද්රජිත්ගේ අවසානය හා හෙළ අධිරාජ්යයේ කඩාවැටීම සම්බන්ධයෙන් වර්තමාන සමාජයට උගත යුතු කරුණු ඇත. කොපමණ බලගතු අධිරාජ්යයක් වුවත් දුර්වලකම පැන නැගෙන්නේ අභ්යන්තරයෙනි. සතුරාට එම දුර්වලකම ප්රයෝජනයට ගත හැක. වර්තමාන දේශපාලන වාතාවරණය මෙයට නිදසුනකි. අභ්යන්තර සතුරා පිට සතුරා මෙන් කිහිප ගුණයක් බලගතුය. රාවන රාජධානියේ කඩාවැටීමට එය මුල්විය. අනෙක එවැනි රාජධානියක් නැවත ගොඩගැනීමට ධනය, බලය, ඥනය තිබුණු ඉJද්රජිත්ගේ පෙළපත පවා දුර්වල විය. මෙම සියලු කතා වස්තූන්ගෙන් සඳහන් වනුයේ ඉJද්රජිත් සුවිශේෂි චරිතයක් බවයි. ඉJද්රජිත්ගේ ක්රියාකලාපය රාක්ෂ පරපුරට වෙනස් වූයේය. ඔහුගේ චාරිත්ර හා ඇදහිලි සාම්ප්රදායික රාක්ෂ ඇදහිල්ලට වෙනස් වේ. මෙය ගැන රාවනා අධිරාජ්යා පවා අවලාද නැගූ බව රාමායනයේ සඳහන් වේ. තම බලය වර්ධනයටත් යුද ශක්තීන් දියුණු කිරීමටත් කාලය යොමුකිරීම ඉJද්රජිත්ගේ ප්රධාන කාර්ය විය. පුරාණ මූලාශ්ර විශ්ලේෂණයෙන් පෙනීයන්නේ ඉJද්රජිත්ගේ හැකියාවන් හා දක්ෂකම් ගැන ආරක්ෂක ඇමැති වූ විභීෂණට තර්ජනයක් වූ බවයි. ඔහුගේ රාජ්ය ගැනීමේ අදහස මුදුන්පත් කර ගැනීමට ලොකුම තර්ජනය වූයේ ඉJද්රජිත්ය. මෙම නිසා පිය පුතු අතර ගට්ටන ඇතිකිරීම විභීෂණ කළේය. යුද්ධය පැරදවීමට ප්රධාන සාධකය වන්නේත් මොහුය. රාම - රාවනා යුද්ධය සම්බන්ධ මූලාශ්ර අධ්යයනයේදී යුද්ධයේ දුර්වලකම් මනාව පෙනේ. රාවන රජු විභීෂණ මත්තේ රැඳෙමින් ඔහුගේ උපදෙස් පිළිපැදීම ප්රධාන දුර්වලකමයි. විශාල හමුදාවක් හා ඉතාම දියුණු රාජ්ය පාලන තන්ත්රයක් තිබුණු රාවනා හෙළ අධිරාජ්යය යුද්ධය කළ ආකාරය සෑහීමකට පත්විය නොහැක. යුද සම්ප්රදායක්a විදියට ඉදිරිපෙළ සටන් ක්රම භාවිත කළ යුතුව තිබිණි. සතුරාගේ දුර්වලම අවස්ථාව වන සේනා සංවිධානය වන ස්ථානය හා මුහුදු තරණයේදී ප්රහාරය කර සතුරා විනාශයට අවස්ථාව තිබිණි. සතුරා සංවිධානය වී තම මාලිගය ඉදිරිපිටට පැමිණෙන තෙක් බලාසිටීම හාස්යජනක කාරණයකි. විභීෂණගේ පාවාදීම මෙම කරුණු විශ්ලේෂණයේදී මනාවට පැහැදිලි වේ. තම සතුරාගේ හැකියාවන් නොතැකීම රාවන අධිරාජ්යා කළ මහා අනුවණකමකි. මෙය ගැන විවාදයේදි ඉJද්රජිත් සේනාධිපතිතුමා අසුනෙන් නැගිට සභාවෙන් නික්ම ඇත. තම පියාණන් කළ වැරැදිවලට උපකාර නොකොට ඒ ගැන විවෘතව විවේචනය කිරීමට නිර්භීත වූ එතුමා තම අධිරාජ්යයට තර්ජනයක් වූ සතුරු හමුදාව සංහාරයට නොපැකිලිව ඉදිරිපත් විය. ඉතාම තරුණ වියේදී පියාගේ සංග්රාමවලට නිර්භීතව ඉදිරිපත්ව සටන් පෙරමුණ ගත් මෙතුමා තම සතුරාගේ පවා ගෞරවයට භාජනය විය. යුද්ධය මැද කටයුතු වී තිබුණු අවස්ථාවේ අවතීර්ණ වූ මෙතුමා ඉතාම බැරෑරුම් ලෙස සතුරන් පසුබෑමකට ලක්කළේ රාම හා ලක්ෂ්මන දෙදෙනා නාග පාෂයෙන් බැඳීමෙනි. (භැමරද - එදංසබ) එතුමාගේ යුද දක්ෂකම මනාව දැන සිටි විභීෂණ අනපේක්ෂිත ප්රහාරයක් එල්ල කොට එතුමා ජීවිතක්ෂයට පත්කළේය. රාමායනයේ සඳහන් පරිදි අවසන් සටනේදී ලක්ෂමන සමග සටන් කොට ඔහුව සිහිසුන් වන ලෙස ප්රහාරයක් එල්ල කළේ තම අතේ වූ පූජා උපකරණවලිනි. ) (Lighting Strike) මහාචාර්ය වික්රමතුංග මෙම ලිපිය ශ්රී මද්දවාල්මිකි රාමායනය, තායි රාමායනය, අංකෝ මූලාශ්රය, යක්ෂ මූලාශ්ර ගන්ථ, ටිබෙටියන් මූලාශ්ර. හා තුල්සිදාස් රාමායනය අධ්යයනයෙන් සකසන ලදී. ඉදිරියේදී රාමායනය පුරාවිද්යා සාධක හා විද්යාත්මක පසුබිම් පිළිබඳ දෙවන ලිපියක් ඉදිරිපත් කිරීමට බලපොරොත්තු වෙමි. ඉන්ද්රජිත් කුමරුගේ පෞද්ගලික චරිත සම්බන්ධ සාධක දුර්ලභ අතර දැනට ලැබී ඇති තොරතුරු අනුව ඔහු සතුරන්ගේ ගෞරවයට පාත්ර වූ රාක්ෂ සෙන්පතියකි. ඔහු රාවන අධිරාජ්යයාගේ දුර්වලකම් නොකළ සත්යවාදී සෙන්පතියෙකි. එම නිසා පිය පුතු අතර කලහා ඇතිවීමට කරුණු විය. නිර්භීත නායකයෙක් වූ ඔහු තම රාජධානිය වෙනුවෙන්, තම අධිරාජ්ය වෙනුවෙන්, කුමන කාරණයක් වුවත් තම සේවය කිරීමට ඉදිරිපත් විය. සුලෝචනා දේවිය තම දරුවන් දෙදෙනා වන රවිශෛලාෂ කේවේසස්ථි අත හැර තම සැමියාගේ චිතකයට පැන සති පූජාව පැවැත්වීමට තරම් ඔහුට උතුම් කොට සැලකීහ. ඉන්ද්රජිත් සේනාධිනායකයන්ගේ යුද නිපුනත්වය හා ඔහුqqගෙන් රාක්ෂ හමුදාවට වුණු සේවය රාමායනයේ සඳහන්ය. ඉJද්රජිත්ගේ යුද හැකියාව මනාව අවබෝධ කරගත් රාමා ලක්ෂමන වෙත දැන්වූයේ දුෂ්කර කාර්යයක් කළ බවයි. පුතා මැරුණු කල්හි දැන් රාවනාද මැරී ඇතැයි සිතමි. සතුරා මැරීමෙන් අද මම විජයග්රාහී ලීලාවෙන් පසුවෙමි. ඔබ ඔහුගේ දකුණත කපා දැම්මෙහිය. එය ඔහුගේ එකම පිළිසරණ විය. රාත්රි තුනකින් ඔහුගේ අවසානය සිදුකරන ලදී. අද මම සතුරන් රහිත තැනැත්තෙක් වෙමි. රාවණ තවමත් වෙසෙතත් ගණන් ගතයුතු නැත. පුත්රයාගේ ඝාතනය අසා ශෝකජනක වූ නිවසෙන් පිටව යන්නාවූ රාවණ පහසුවෙන් මරා දමන්නෙමි. ලක්ෂමන, ඔබ මේ කාර්යය කළ කල්හි සීතාද, පෘථිවියද ලබාගනු ඒකාන්තය. (ශ්රී මද්වාල්මිකිගේ රාමායණය - 3 කාණ්ඩය - සිංහල අනුවාදය ජී. එස්. බී. සේනානායක 8.121) රාමායණය තුළ සතුරන්ගේ ගෞරවයට පාත්ර වූ චරිතයක් වූ ඉJද්රජිත් ගැන රාමා දැනුවත් වූයේ අග්රස්ථි මහා සෘෂී ගෙනි. ඔහුට අනුව ඉන්ද්රජිත් ලක් රජු වූවානම් රාවන මෙන් කිහිපගුණයක් බලසම්පන්න වන බවයය. ඉන්ද්රජිත්ගේ මරණය කන වැකුණු රාවනා තෙමේ සිහිවිසඥ වීමත් ශෝකවීමත් රාමායනයේ සඳහන්ය. එයට අනුව රාවන තම පුත්රයා, අනාගත හෙළ - බ්රහ්ම/රාක්ෂ පෙළපතේ උරුමක්කාර හා බලගතු රාක්ෂ හමුදාවේ සේනාධිනායක ලෙස හැඳින්වීය. 03. තෙවැනි දිනයේ ඉJද්රජිත් රාම හා ලක්ෂමන ජීවතුන් අතර බව දැනගෙන "අග්නිහෝමය" පැවැත්වීමට ගියේය. මේ බව විභීෂණ චරපුරුෂයන් මගින් දැනගෙන එම ස්ථානය වැටලීය. ලක්ෂමන ආයුධ සන්නද්ධව පැමිණි අතර ඉJද්රජිත් යාග පවත්වන උපකරණවලින් සටන් කොට ලක්ෂමන සිහසුන් නැතිව වැටිනි. එවිට ආයුධ ගැනීමට යන විට ලක්ෂමන ඉන්ද්රජිත්ගේ හිස කඳෙන් වෙන් කළ බව පවසයි. ලක්ෂමන Aසබාර්sඑරු භාවිතා කළ බව පවසයි. (වැලිමිකි රාමායනය ජය 90 ඩැරිe 70 - උත්තර කාණ්ඩය) 02. ඉJද්රජිත් මේ දෙදෙනා ජීවත්වන බවට දැනගත් පසු එක්කෙනෙක් හරි එදින මරණ බවට දිවුරුම් දිනි. මොහු විදුලියක වේගයෙන් ගොස් ලක්ෂමනගේ ඉදිරියෙන් හා පසුපසින් ප්රහාර එල්ල කළහ. මොහුට බෙහෙත් කිරීමට රාවන වෛද්ය සුසේන (රාජකීය වෛද්ය) හනුමන් ඵදමබඑ Dය්ආdය්ර හිමාලයේ සිට ගෙන ආ බව කියයි. නමුත් Saබවසඩස්බස ඉදදඑයස ලංකාවේ පුලස්ථි ආයුර්වේද කැලෑවලින් ලබාගන්නට ඇත. සුසේන පළමුව බෙහෙත් කිරීමට පැකිලුනත් (සතුරාට) පසුව රාමාගේ වදන් අසා (වෛද්යවරයා මිතුරන් නෑ සතුරන් නෑ) ලක්ෂමන සනීප කළේය. 01. පළමු දිනයේ ඉතාම වේගයෙන් සටන් කළ ඔහු සුශ්රිවගේ හමුදාව සමූල ඝාතනය කළේය. ඉන්පසු රාවනා හා ලක්ෂමනට හැංගි නොසිට එළියට ඒමට කීවේය. මොවුන් දෙදෙනා නාගපාෂයෙන් බැන්දේය. ඉJද්රජිත්ගේ අවවාද අනුශාසනා රාවනා රජතෙමේ ඇසුවේ නැත. සීතා පැහැර ගැනීමට ඔහු විරුද්ධ විය. නමුත් යුද්ධය පැමිණි විට නොපසුබටව සටනට විය. ඔහුගේ යුද හැකියා රාමායනයේ සඳහන්වේ. ඉJද්රජිත් සටනට ආවේ ඔහුගේ සහෝදරයන් හා කුම්භකරණ සෙන්පති මැරුණු පසුයි. මොහු රාම සමග දින 3 ක් සටන් කළහ. ඉJද්රජිත්ගේ හමුදාව රාවනගේ විශේෂ හමුදාවේ කොටසකි. මෙම හමුදාවේ හැකියාව පැහැදිලි වන්නේ ඉJද්රව පරාද කිරීමට 5000 ක සේනාවක් යොදාගැනීමයි. මෙම රාක්ෂ හමුදාව ඉතාම දක්ෂ පාබල හමුදාවකින් සමන්විතය. මෙම හමුදාව මනාව පුහුණුකර තිබිණි. මෙයට අංගම් පොර කලාව, අවි හරඹ, කඩු සටන්, පොලු හරඹ, අශ්ව රෝහනය, ගුප්ත විද්යා ක්රම විය. මෙම හමුදාව ඉJද්රජිත් යටතේ වූ හමුදාවයි. මෙම හමුදාවේ ආරක්ෂක දේවතාවිය වූයේ නීකුම්භිලා දේවතාවියයි. (කාලි මාතාව) ශිව භක්තික වූ බ්රහ්මන - රාක්ෂ රාවනා අධිරාජ්ය මෙය අනුමත නොකළහ. මෙම වැඳුම් පිදුම් කරන එක් ස්ථානයක් බටහිර වෙරළේ ගල් ගුහාවක වූ බව සඳහන්වේ. මෙම ගුහාව මහා ජල ගැලීම් (රාවනා රජුගෙන් පසු) යට වන්නට ඇත. ඉන්ද්රජිත්ගේ සාම්ප්රදායික නොවන ක්රම හා ගුප්ත විද්යා ක්රියාකාරකම් නිසා ඔහු තම පියා වන රාවනා අධිරාජයාගේ උදහසට ලක්වී සිටියේය. මෙයින් වාසියක් අත්කර ගැනීමට විභීෂණට (ආරක්ෂක ඇමැතිට) හැකිවිය. පිය පුතු වෙන්කිරීමෙන් තමන්ට රජකම ලබාගැනීමට විභීෂණ තැත් කරන්නට ඇත. හනුමාන් ලංකාපුරයටත් අශෝක වනයටත් ඇතුල් වී සීතා හමුවී ලංකාපුරය ගිනිතැබීම ආරක්ෂක විදි විධානවල දුර්වලකමකි. සියලු සෙන්පතියන්ට නොහැකිවුණු දෙය ඉන්ද්රජිත් "බුමස්ත්රය" යවා හනුමන් අල්ලා ගත්තේය. මෙයින් ඉන්ද්රජිත්ගේ යුද දක්ෂතාව පැහැදිලිවේ. රාම - රාවනා යුද්ධය තුළ මොහු කීප වර්ගයක විශේෂ ආයුධ භාවිත කළේය. ප්රධානතම ආයුධය "නාගපෂයයි". මෙයින් රාමා - ලක්ෂමන කිහිප විටක් පරාජය කිරීමට හැකිවිය. මෙම විශේෂ ආයුධය නාග විෂවලින් සාදන ලදදකි. මෙය (වහනය කළ විට අංසභාගය සෑදේ. මෙවැනි ආයුධ බොනියෝවල ගෝත්රිකයන් වර්තමානය වනතෙක් භාවිතා කරන්නේය. (කලේමාතාන් - ඉන්දුනීසියා) 05. අසීමිත සංඛ්යාවක් සතුරන් නැසිය හැකි අවියක්. 04. පරාජය කළ නොහැකි දුන්නක්. 03. නොනිමෙන හී ඇති හියෝවුරක්. 02. අන්දකාරය මවා පෑමෙන් සටන ජයගත හැකි ක්රම. 01. අහසින් යන රථයක් - සහස්ග්රැති. මහා බ්රහ්මයා විසින් ඉන්ද්රජිත් වෙත ඉතා බලගතු ආයුධ ලබාදී තිබිණි. ඉJද්රජිත් අල්ලා ගැනීමෙන් පසු ඔහුව නිදහස් කර ගැනීමට පැමිණි බ්රහ්මයා විසින් මෙම ආයුධ ලබාදී දෙන ලදී. ඉන්ද්රජිත් සම්ප්රදායික ප්රතිපත්තිවලින් බැහැර ක්රියා පටිපාටියක් අනුගමනය කළේය. ඔහු වන්දනා මාන කළේ නලන්දා නීලකුම්බල වනයට අධිපති නීලකුම්බිලා දෙවඟනයි. (කාලි මාතාව) වරක් රාවන අධිරාජයා යුද්ධයක් අවසන් කර පුත් කුමරු සොයන විට නීලකුම්බිලා වනයේ සිංහ හමක් පොරවාගෙන යාච්ඥ පවත්වන මේඝනාද දුටුවේය. මෙය ගැන විමසන විට උශාන මහා සෘෂි පැවැසුවේ මේඝනාද මහා බලසම්පන්න සප්තවිධ යාගය කර ඇති බවයි. (අග්නිෂ්ටොම, අශ්ව මේධ, බහු, සුවර්ණක, රාජසුය, ගෝමේය, වෛණාව හා මණේෂ්වර) මෙම යාගයේ ප්රතිඵලයක් හැටියට ඔහුට, ඉJද්රජිත්ගේ හමුදාව තවත් ශක්තිමත් කිරීමට ගුප්ත විද්යා ක්රම, යොදාගත් බව පුරාණ සංග්රාමවල දිගටම සඳහන් වේ. (සුර - අසුර යුද්ධ, විෂ්ණු - මල්යවත්ත යුද්ධය, රාම - රාවන යුද්ධය, මහාභාරත යුද්ධය) නමුත් මෙම සංග්රාම දිගටම ගුප්ත විද්යාවෙන් කළ බව පිළිගත නොහැකිය. මෙයට හේතු කිහිපයක් වේ. පළමුව ගුප්ත බලවලින් යුද්ද ජය ගැනීමට හැකිනම් විශාල හමුදාවක් නඩත්තුවට අවශ්ය නැත. උදා( රාවනා රජුගේ අශ්වරථ හමුදාව මිලියන 60 ක් බව සඳහන්වේ. (රාමායනය - උත්තර කාණ්ඩය) මෙපමණ විශාල හමුදාවක් අවශ්ය වන්නේ නැත. නමුත් විශේෂ ආයුධ හා ගුප්ත ක්රම මෙම යුද්ධයේ භාවිතා කර ඇත. රාම - රාවනා යුද්ධය තුළ විශේෂ ආයුධ භාවිතා කළ තැන් සඳහන් වේ. මෙම ආයුධ ප්රධාන සේනාධිපතියන් විසින් භාවිතා කර ඇති අතර සාමාන්ය භටයන් සම්ප්රදායික ආයුධ යොදාගෙන ඇත. Ceකැsඑස්ක ආයුද කිහිපයක් ඉන්ද්රජිත් විසින් යොදාගෙන ඇත. ඉJද්රජිත්ට ත්රි - මුර්ති බලය ඇති අවි ආයුධ තිබිණි. මෙයට අධි බලැති විශ්ව ආයුධ Ceකැsඑස්ක වන බ්රහ්මස්ත්රය (බ්රහ්ම ආයුධය), පසුජප්පට්ටස්කත්රය (ශිව ආයුධය) හා වෛශනවසත්රය (විෂ්ණු ආයුධය) අයිති විය. මෙම හේතූන් නිසා ඔහුව සූදානමට පෙර අල්ලාගත යුතුය. රාමායනයේ සඳහන් පරිදි ඉJද්රජිත්ව නිකුම්භිලා වනයේදී ප්රහාර කොට විනාශ කළේ මේ නිසාය. 02. ඉන්Jද්රජිත්ගේ යුද හැකියාව 01. ඔහුගේ හමුදාව යුද්ධයට සූදානම්ව යුද පෙරමුණට ගිය පසු යුද පිටියේදී ආයුධ, සටන් ක්රම, පුහුණුකරු අතින් අනූන වීමයි. ඉන්ද්රජිත්ගේ විශේෂ හමුදාවට විශේෂ පුහුණුවීම් ලබාදී සියලු ආයුධ සමග සටන් කිරීමටත්, අංගම් පොර සටන් කලාවත් පුහුණුවීම් ලබාතිබිණි. මෙය වර්තමානයේ විශේෂ කමාන්ඩෝ බලකායට සමානය. ඔහුගේ හමුදාවේ හැකියාවන් රාමායනයේම සඳහන් වේ. යුද පසුබෑමකදීම ඉJද්රජිත්ගේ රාක්ෂ හමුදාවේ රාවන හා ඔහුගේ සේනාධිපතියන් බේරාගැනීමට ඉදිරිපත් වී ඇත. ඔහුගේ හමුදාවට දිවා රාත්රි දෙකෙහිම සටන් කිරීමට හැකියාව තිබීම විශේෂත්වයකි. මෙම මනාව සංවිධානය වූ විශේෂ හමුදාව මෙහෙයවීමට ඉJද්රජිත් පැමිණියේ "සහස්ග්රාති" නම් යුද රියෙනි. මෙම රියෙන් යුද පිටියට පැමිණි විට ඔහු පැරදවිය නොහැකි බව සඳහන්ය. මෙයට හේතු කිහිපයක් ඇත. ඉන්ද්රජිත් විශේෂ හමුදාවේ ප්රධාන ආභරණ හා ඇඳුම් ගැන සැලකූ විට භයානක ප්රතිරූපයක් නිරූපණය කරයි. ප්රහාරයට ප්රථම තම යුද මානසිකත්වය වැඩිකර ගැනීමට සතුරාට බැණවැදීම් හා කෑ කෝ ගැසීම් කරනු ලබයි. අශ්වාරෝහක ප්රහාරයට ප්රථම යුද පිටියේ දූවිලි අවුස්සා සතුරු හමුදාවට නොපෙනෙන්නට සලස්වයි. මෙම දූවිලි ඇවිස්සීම කොළ අතු ඇදගෙන ගොස් සිදුකරයි. සතුරු හමුදාවට කිසිදෙයක් නෙපෙනෙන අතර විශාල ඝෝෂාවක් හා කන් අඩි පැලෙන සක්හඬ පමණක් ඇසේ. එකවර අශ්වයන් පිට උඩ යන විරුපී වෙස් මුහුණු බැඳගත් සත්ව හම් පොරවා ගත් රාක්ෂ අසරුවන් කෑගසාගෙන පනිනු ලැබේ. මෙසේ ලොමුදැහැගන්වන සුලු ප්රහාරයක් දියත් කිරීමෙන් ඕනෑම සතුරු හමුදාවක් විනාශ කිරීමට හැක. වේගවත් ප්රහාරයට මිනිසුන් බියවන්නේ කොතනට වදීද නොදන්නා නිසාය. එලෙසම ප්රහාරයක් දියත්කිරීමට අශ්වා රෝහක හමුදාව යොදා ගත හැකිය. මෙම බියවද්දා මානසිකත්ව බිඳදැමීම ඉවහල් වන ඇඳුම් කට්ටලයක් ඇඳීමට ඉJද්රජිත් විශේෂ හමුදාව යොදාගත්තේය. මෙයට දැනට භාවිතා වන නැටුම් කලාවට සම්බන්ධ වෙස් නැට්ටුවාට සමාන වෙස් ඇඳුමක් යොදාගෙන ඇත. දැනට තිබෙන වෙස් නැටුම්වල හා උඩරට නැටුම්වල යොදන ඇඳුම් හා ආභරණ යුද ඇඳුමකට සමානකම් දක්වයි. මෙවැනි ඇඳුම් ඇඳ භයන්කාර වෙස් තට්ටුවක් ඇඳීමෙන් සතුරු හමුදාවේ මානසිකත්වය බිඳ දමනු ලබයි. පළමුව අශ්වාරෝහක හමුදාව යවා සතුරාගේ යුද මානසිකත්වය බිඳ දමා ඔවුන්ගේ සටන් මෙහෙයුම් බිඳ දමයි. ඉන්පසු සතුරු හමුදාව විසිරෙන විට පාබල හමුදාව යොදා සතුරා විනාශ කරයි. මෙම පාබල හමුදාව කොටස් දෙකකට බෙදිය හැක. එම කොටස් දෙක නම් සැහැල්ලු භටයන් සහ සන්නද්ධ භටයන් පළමු ප්රහාරය සන්නද්ධ භටයන් යොදවා සතුරු සටන් භටයන් යොදවා සටන් මෙහෙයුම් විනාශ කරන අතර සතුරු අශ්වා රෝහක හමුදා ප්රහාර ව්යවර්ථ කිරීමටත් යොදාගනී. ඔවුන්ගේ ප්රධාන ආයුධ වන්නේ දිග තෝමරයයි. සැහැල්ලු භටයන් ආත්ම ආරක්ෂක ආයුධ ලෙස කඩුව, පලිහ, තෝමරය යගදාව යොදාගනී. මෙම භටයන් සතුරු හමුදාව ලුහුබැඳ කඩු ගැමට යොදාගනී.</span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class="Apple-style-span" > </span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class="Apple-style-span" > </span></p><p style="text-align: justify; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.5em; "><span class="Apple-style-span" >මහාචාර්ය වික්රමතුංග(උපුටා ගැනීමකි-www.divaina.com)</span></p><div style="color: rgb(51, 51, 51); font-size: 11px; text-align: justify; "><br /></div></span>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-70627980312409677822011-07-07T20:50:00.000-07:002011-07-07T20:51:23.250-07:00රාවනා සහ වීරකාව්ය ඉතිහාසය.<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif; "><span class="Apple-style-span" ><b><div class="title" style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><p class="author" style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; line-height: 17px; "><br /></p></div><div class="entry" style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 10px; padding-left: 0px; position: relative; clear: both; "><p style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 7px; padding-right: 0px; padding-bottom: 7px; padding-left: 0px; line-height: 17px; "></p><div dir="ltr" trbidi="on" style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; text-align: left; "><div class="separator" style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; clear: both; text-align: center; "><a href="http://4.bp.blogspot.com/-Ze7x4dzvKXo/TfiN9mUH9kI/AAAAAAAAB9g/XWurOp_p_G4/s1600/troy.jpg" imageanchor="1" style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; text-decoration: none; border-top-width: 0px; border-right-width: 0px; border-bottom-width: 0px; border-left-width: 0px; border-style: initial; border-color: initial; "><img border="0" height="320" src="http://4.bp.blogspot.com/-Ze7x4dzvKXo/TfiN9mUH9kI/AAAAAAAAB9g/XWurOp_p_G4/s320/troy.jpg" width="277" style="margin-top: 3px; margin-right: 5px; margin-bottom: 3px; margin-left: 5px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; border-top-width: 1px; border-right-width: 1px; border-bottom-width: 1px; border-left-width: 1px; border-top-style: solid; border-right-style: solid; border-bottom-style: solid; border-left-style: solid; border-color: initial; border-top-color: rgb(153, 186, 9); border-right-color: rgb(153, 186, 9); border-bottom-color: rgb(153, 186, 9); border-left-color: rgb(153, 186, 9); max-width: 603px; " /></a></div><br /><br /><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">ඉන්දීය ඉතිහාසය තුළත් වර්තමානය තුළත් මහාභාරතය සහ රාමායණය යන වීරකතා දෙකට අද්විතීය තැනක් හිsමිව ඇත. එය කොතෙක්ද යත් තනි පුද්ගලයකුගේ රචනා වූවත් නැතත් ඒවාට හිමි වටිනාකම අනුව ජාතියේම හවුල්වීමකින් සකස් කළා වැනිය.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">රාමායනය ලේඛනගත කළ යුගය පිළිබඳ බොහෝ මතවාද ඇත. නමුත් ක්රි.පු. 6 වන සියවස බුද්ධ කාලය වන විට සම්පූර්ණයෙන් නිමාවූ පාටලීපුත්ර නගරය ගැන හෝ සොළොස් මහා ජනපද ගැන හෝ සටහනක් වීරකාව්යවල නැත. එම නිසා පාටලීපුත්ර නගරය ඉදිකළ යුගයට පෙර රාමායනය ලියවී ඇති බව පිළිගනී. එසේම එහි ආරම්භය බ්රාහ්මණ ග්රන්ථවල යුගයට සීමා කළ හැක. මේ නිසා සැකයකින් තොරව බ්රාහ්මණ ග්රන්ථ ලියූ ක්රි.පූ. 900 ත් බුද්ධ කාලය වූ ක්රි.ව. 600 ත් අතර වීරකාව්ය දෙකම ලියවී ඇති බව සැලකෙයි.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">මහාභාරතය සහ රාමායණය යන වීරකතා දෙක ප්රබන්ධකර ඇත්තේ සෘග් වෛදික දේව පුරාණය පදනම් කරගෙන බවට ප්රබල මතයක් ඇත. එය සත්ය වුවහොත් එම වීරකතා ඉතිහාසය වටිනාකමට කුමක්වෙයිද? අර්ජුන සහ රාම වැනි සද්ධර්මය වෙනුවෙන් යුද වදින මහා වීරයන් සෘග් යුගයට ද අයත්ය. මේ පිළිබඳ ඇති විද්වත් මත කීපයක් මෙසේය. මහාභාරතයේ “අර්ජුන” රාමායණයේ රාම බැව් ආර්. සී. දත්ත ප්රකාශ කරයි. සෘග් වේදයේ මනු ද රාම ම බැව් ජැකොබ් පවසයි. (නුවණ, 1998 දෙසැම්බර් 1 වෙළුම 9 කලාපය, 248 පිටුව) ප්රාග් වෛදික යුගයේ ආගමික වශයෙන් බලපෑ අදහස් පසුකාලීනව වෙනත් මුහුණුවරකින් කාව්යාලංකාර ලෙස ඉදිරිපත් කිරීමෙන් වීරකාව්ය නිර්මාණය වූවාද යන්න සෙවිය යුතුය. මහා භාරතය පුරාණ ඉන්දීයන්ගේ කුඩා ජතකතාවකින් සකස් කරගත් බවට හොප්කින්ස්ගෙන්ද තවත් ප්රබල මතයකි. හොප්කින්ස්ගේ මේ මතය අනුව මහා භාරතයට මුල් වූයේ භාරතී කතා නම් කුඩා කතාවකි. (W. Hopmins great epic of india 397) මේ නිසා ආර්යයන් ඉන්දියාවට ඇතුළු වෙත්දී ගෙනා ජනකතා වලින් මහා කාව්යය සකස් කළ බවට පැහැදිලි ඉඟියක් සපයයි. මහා භාරතයේ ඓතිහාසික අගය ප්රතික්ෂේප කරන බෂාම්, අමතරව අවධාරණය කර ඇත්තේ මහා භාරතයෙන් තමා ඉදිරිපත් කරන යුගයට වඩා බෙහෙවින් වෙනස් යුගයක තොරතුරු පවතින නිසා එය ඉතිහාසයට අදාළ කිරීම අසීරුව පවතින බවයි. මහාභාරතය තුළ රාමායන කතාව ඇතුළත්ව ඇති නිසා මහාභාරතය ලියූ පුද්ගලයන් රාමායනය දැන සිටින බව බෂාම් වැඩිදුරටත් පැහැදිලි කරයි. (අසිරිමත් ඉන්දියාව 517) ක්රි.පු. 1500 ට ආසන්න යුගයක ආර්යයන් ඉන්දියාවට ඇතුළු වෙත්දීම වීරකාව්ය දෙක දැනගෙන සිටියේද එසේ වනවානම් ලෝකය පුරා සිටින වෙනත් ආර්ය ජනතාවන්ටද මහාභාරතය සහ රාමායන වැනි වීරකාව්ය නැද්ද?</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">හෝමර් නමැති ශ්රික ජාතික කවියා ප්රබන්ධ කළ “ඉලියඩ්” සහ ඔඩිසි” යන වීර කාව්ය දෙකක් ඉංග්රීසියේ ඇත. ඉලියඩ් හා ඔඩිසි වීරකාව්ය දෙක “රාමායනය” සහ “මහා භාරතය” යන ඉන්දිය වීරකාව්යවලට කතා සාරය අතින් ඉතා සමානය. මෙම සමානකමට හේතුව කුමක්ද? මෙයට පිළිතුරු සොයාගැනීම තුළින් මුළු මහත් වීරකාව්යවලට පදනම සහ ඉතිහාසය වෙනතක යවන බව නිසැකවම කිව හැකිය.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">ග්රීසීයේත් ඉන්දියාවේත්, අතරමැද පර්සියාවේත් ජනයා ශරීර ප්රමාණයෙන් හා බාහිර පෙනුමෙන් සමරූපීය. ඔවුන්ගේ භාෂාවේ මූලික වචන ද සමානය. මෙයට අමතරව සංස්කෘතිය, ග්රීක, ලතින්, ජර්මන්, ඉංග්රීසි, පර්සියන්, සිංහල ආදි භාෂා කතා කරන ජනයාගේ පුරාණ ඇදහිලි සහ ඥති සබදතා සහ සංස්කෘතික කටයුතුවලට මූලිකවූත් පදනම් වූත් බොහෝ මූල වචනවල වාග්විද්යාත්මක සමානකම්ද හෙළිවිය. මෙයට හේතුව, යුරෝපයේ සහ ආසියාවේ ග්රීක්, ලතින්, ජර්මන්, පර්සියා, සංස්කෘත භාෂා කතාකරන්නන්ගේ මුතුන් මිත්තන් කිසියම් දුරාතීතයක එකම ප්රදේශයක එකම ගෝත්රයක් ලෙස ජීවත්වීමයි. යුරෝපයේ සහ ආසියාවේ ආර්යයන් යම් අවධියක එකම ප්රදේශයක වාසය කළේද එතැන “මාතෘ ආර්ය භූමිය” ලෙස හැඳින්විය. එය කැස්පියන් මුහුද අසල ප්රදේශයකි. පසුව එම ගෝත්රය දෙකට බෙදී යුරෝපයට සහ ආසියාවට සංක්රමණය වී ඇත. ආර්යයන් මුලින්ම (බෙදීයාමට පෙර) කතා කළ භාෂාව ප්රාග් ඉන්දු යුරෝපීය භාෂාව” (Photo Indo – European Langugde) ලෙස හඳුන්වයි මේ ඇසුරින් ප්රාග් ඉංදු- යුරෝපීය භාෂාව සංවර්ධනය වී ලතින්, ජර්මාන්, පර්සියා, ග්රීක් සහ සංස්කෘතික භාෂා ඇති විය. මෙලෙස භාෂාවේ මෙන්ම නූතන ඉංදු යුරෝපීය ආර්යයන් බෙදීයැමට පෙර පොදුවේ භාවිත කළ වීරකාව්ය සාහිත්යය තිබුණේද? තිබුණේ නම් එය “ප්රාග් ඉන්දු යුරෝපීය වීරකාව්ය සාහිත්යයක් ලෙස හැඳින්විය හැකිය. ග්රීක ආර්යයන් (ඉලියඩ් සහ ඔඩිසි) ග්රීසියේදීත් ඉන්දු ආර්යයන් (රාමායනය සහ මහා භාරතය) ඉන්දියාවේදීත් රචනා කර වීරකාව්ය සාහිත්යයක් ගොඩනැගුවේ ප්රාග් ඉංදු යුරෝපීය වීරකාව්ය සාහිත්යයක් ඇසුරින් බව සිතීමට ප්රමාණවත් සාධක සහ සමානතා මෙම වීරකාව්ය යුගල දෙකේ තිබේද? යම් ලෙසකින් එය සනාත වුවහොත් වීරකාව්ය යුගල දෙකටම පදනම් වූ සත්ය ඉතිහාස සිදුවීමක් තිබුණත් ඒවා අදාළ වන්නේ කැස්පියන් මුහුqදු අසල ප්රදේශයකටයි. ඒ අනුව රාමායනයේ සහ මහාභාරතයේ සිදුවීම සහ චරිත කිසිසේත් ඉංදිය භූගෝලීය සීමාවට අයත් නැත. එම වීරකාව්ය සාහිත්යයේ සිදුවීම් සහ චරිත ඉන්දියාවට සැතපුම් දහස් ගණනක් ඈත කැස්පියන් මුහුද අවට භූගෝලීය සීමාවට අයත් විය යුතුය. මේ සඳහා වීරකාව්ය යුගල දෙක සමානද යන්න තුලනාත්මකව විග්රහ කර බලමු.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">ග්රිSක මහා කවි හෝමර්ගේ ඉලියඩ් වීරකාව්යයේ කතා සාරය මෙසේය.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">ස්පාර්ටාවේ මෙනෙල්අස් කුමරුගේ ආගන්තුකයෙකු ලෙස, ට්රොaයි පුරයේ ප්රියම් අග රජුගේ පුත් පැරිස් පැමිණෙයි. නමුත් මෙනෙලෙස්ට හදිසි මුහුදු ගමනක් යැමට සිදුවෙයි. අතරතුරදී පැරිස් කුමරා හෙලන් කුමරිය පැහැරගෙන ට්රොaයිවලට යාත්රා කරයි. හෙලන් යනු මෙනෙලෙස්ගේ බිරිඳයි. ආපසු පැමිණි මෙනෙලෙස් කුමරා හෙලන් ආපසු ලබා ගැනීමට යුද්ධ කරයි. මෙනෙලෙස්ගේ ග්රීක පාර්ශ්වය මෙහෙයවන්නේ මෙනෙලෙස්ගේ සොයුරු ඇගමෙම්නොන්ය මුළු ග්රීසියේම මිතුරන් වූ අසල්වැසි රටවල් විශාල ගණනාවක ඒකාබද්ධ හමුදාවක් ග්රීකයන් එකතුකර ගනී. එහි නායකත්වය සත්කීර්තිමතෙකු වූ යුලීසස් ය. මහාවීරයෙකු වූ ඇවිලිස් යෝධ බලැති ඇජැක්ස් දෛවෝපගත දීයෝමෙඩීස් ඥණවෘද්ධ නෙස්ටල් යන ප්රධානීන් පස් දෙනාය.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">පැරිස්ගේ ට්රොaයි පාර්ශ්වයට හෙක්ටර් නමැති ප්රියම් රජුගේ පුත්රයකු නායකත්වය දෙයි. මෙම මහා සෙනගට ට්රොaයි අවට සුවිශාල රාජධානි ගණනාවක්ම ආධාර සේනා එවයි. දෙවියෝද දෙපැත්තෙන් එක් පැත්තක් ගනී. යුද්ධය දේවයා ට්රොaයි පාර්ශ්වයටද සමුද්ර දේවයා යවන පාර්ශ්වයටද උපකාර කරයි. වසර ගණනක් යුද්ධය ඇදීයයි. පරම අහිංසක පූජකයෙකු වූ ක්රයිසියිගේ දුවට ග්රීක පාර්ශ්වයේ ඇගමෙම්තෙන්ගෙන් අසාධාරණයක් වෙයි. මේ නිසා මහා රණ ශූර ඇචිලිස් ඔහු සමග මත ගැටුමකින් ග්රිSක පිරිස හැරයයි. නමවන වසර අවසානයේ දී පැරිස් හා මෙනලෙස් අතර ද්වන්ධව සටනකි. ජයග්රාහකයාට හෙලන් අයිතිවිය යුතු බව සටනේ කොන්දේසියයි. සටනින් පැරිස් පරාජය වෙයි. නමුත් ගිවිසුම කඩ කරයි. යළිත් දෙපක්ෂය යුදවදී ග්රීකයන් බලවත් පරාජයකට ළඟාවෙයි. ග්රීක පාක්ෂික දෙවිවරුන්ගේ මැදිහත් වීමෙන් ඇවිලිස් ආපසු සටහන එකතු වෙයි. දහඅට වසරක් අවසානයේදී ට්රොaයි පාර්ශ්වයේ මහ සෙන්පති වූ හෙක්ටර්, ආචිලීස් අතින් මිය යයි. ග්රීකයන් ජයගත් බැවින් හෙලන් කුමරිය මෙනෙලෙස් කුමරාට ආපසු බාර දෙයි. නැව්වලින් ජයග්රාහක පිරවර ආපසු ග්රීසියට ළඟා වෙයි.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">ඉලියඩ් කාව්යයේ සහ මහාභාරතයේ සමානතා</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">මහාභාරතය තුළ රාමායණය ඇති සේම ඉලියඩ් කතාව තුළ ඔඩිසි කතාව දැකිය හැකිය. මහාභාරතයේ ප්රධාන වීරයන් පස්දෙනෙකි. ඔවුන් වන්නේ යුධීස්වර අර්ජුන, නකුල, සහ හීම, දේව යන පස්දෙනයි. ඉලියඩ්හි වීරයන් වන්නේ යුලීසස්, ඇජැක්ස්, නෙස්ටර්, ඩියෝමෙඩෙස්, ඇචිලීස් යන අය ගේ නම් පවා යුගල වශයෙන් ගත් කළ මහා භාරතවීරයන්ට සමාන වේ. මහා භාරතයේ දෞපදී කුමරිය මෙන්ම හෙලන් කුමරිය ද පිටුවහල්ව සටනකට මැදිවී කල් ගත කරයි. දෞපදී කුමරිය සහෝදරයන් සියලු දෙනාම බලාපොරොත්තු වීම නිසා සොහොයුරන් අතර සටනක් ඇතිවීම වැළැක්වීම සඳහා ඔවුන් සියල්ලන්ටම පොදු භාර්යාව විය. මෙලෙස ඉලියඩ්හි Agememnon හා Achiles වීරයන් එකම යුවතියක් නිසා අරගලයක් කරයි. අර්ජුන ඇතුළු පිරිස වසර 13 ක් පිටුවහල්ව සිට ඊළඟ වසරේ රාජ්යය දීමට දුර්යෝධන පොරොන්දු වී එම පොරොන්දුව කඩ කිරීම නිසා මහා සටනක් ඇති වෙයි. ඉලියඩ් හිද පැරිස් හා මෙනෙල්ස් අතර ද්වන්ධව සටනෙන් ගැටලුව විසඳුවද පැරීස්ගේ පාර්ශ්වය ගිවිසුම කඩකර මහා සටහන් පටන් ගනී. මහා භාරතයේද, ඉලියඩ්කාව්යයේද ජයග්රාහක වූ වීරයන් පස්දෙනාගේ පාර්ශ්වය සමාන වේ. ඔඩිසිහි දේව වර්ගයා (Corons) කොරොන්ස් පුත්ර ලෙස හැඳින්වීම හා මහා භාරතයේ කුරු වංශය අතර ද විශාල සමානකමකි.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">හෝමර්ගේ ඔඩිසි (වීර චාරිකාව) වීරකාව්යයේ කතා සාරය මෙසේය.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">මෙය ඉලියඩ් කාව්යයටම බද්ධ වූවකි. ට්රොaයි සටහන ඉතාකා දේශයෙන් පැමිණි ඔඩිසියස් නම් වීරයා ආපසු යද්දී කැලිප්සෝ නම් මුහුqදු කින්නරාවියක විසින් දූපතක සිරකර ගනී. ඔඩිසියස් ගේ පෙන්ලොප් (ඡැබැකදචැ) නම් රූපසුන්දරියක වූ බිරිඳ පරම පතිවෘතාවයෙන් ඔඩිසියස් එනතුරු වසර ගණනාවක් බලාහිඳියි. ග්රීක පිරිස ඔහුගේ (ඔඩිසියස්) සිරගත කිරීම නොදනී. එකැස් යක්ෂයන්ගේ දූපතකදී පොලිප්හෙමිස් නම් නායකයාගේ එකම ඇස ඔඩිසියස් අන්ධ කිරීම නිසා මේ සිරගත කිරීමට ඔවුන්ට පක්ෂ දෙවිවරු ද උපකාර කරයි.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">දේව සභාව රැස්වී කාලිප්සියෝට පණිවිඩයක් යවමින් ඔවිසියස් නිදහස් කරන ලෙස ඉල්ලයි. පණිවිඩකරු හාමර් ඔහු පණිවිඩය ගෙන යන්නේ කඳු පර්වත දෙදරවා අහසට පැන අහසේ යන අතරතුරදී විශාල සිරුරු සහිත යක්ෂණියක් බාධා කරයි. හාමර් ඔවුන් විනාශ කර කාලිප්සියෝට පණිවිඩය කයයි. නිදහස ලැබූ ඔඩිසියස් අතර මැද ෆිනිසියන් රජවරු හා නොයෙක් දෙවිවරුන්ගේ උපකාර ලබමින් සිය රටට එයි. මේ අතරතුර පවතින රකින ඔහුගේ දේවිය වසර ගණනාවක් පුරා සරණාපේක්ෂක අසල්වැසි කුමරුන්ගෙන් පීඩා විඳී. තෙලිමැවස් නම් ඇගේ පුත්රයා ඔවුන්ට විරුද්ධව කටයුතු කර පෙන්ලොප් රැකගනියි.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">ඔඩියස්ට උපකාර කරන දෙවිවරු කොරොනොස් පුත්රයන් ලෙසින් හඳුන්වයි. මහ දෙවිගේ උපකාරයෙන් ඔඩිසි වෙස්වලාගෙන තම රාජධානියට ඇතුල් වෙයි. මේ අතරතුරදී සරණාපේක්ෂක අනතන්යුස්, යුරිමාවස් වැන්නවුන් ස්වයං වරයකින් ඔවුන් අතරින් කෙනෙකු තෝරා ගැනීමට බල කරයි. අවසානයේදී ඔඩිසියස්ගේ පුත්ර තෙලිමාවස් තරුණයා වෙස්මාරු කරවාගෙන ඔඩිසියස්ද ස්වයංවර පැවැත්වෙන තැනට ගෙන එයි. මෙම සරණපේක්ෂක තරුණයන්ගෙන් ගැලවීමට සිතු පැතිලෝපා ලෝකයේ කිසිදු රණශූරයකුට විදිය නොහැකි දුන්නක් පෙන්වා එයින් විදින තැනැත්තා සමග විවාහ වන බව කියයි. තරුණයන් මෙයට අසමර්ථ වනමුත් මහල්ලකුගේ වේශයෙන් සිටි ඔඩිසියස් දුන්නෙන් විදී. එයින් විදිය හැක්කෙ ඔහුට පමණි. තරුණයන් මරා දමා ඔඩිසියස් කුමරිය හා රාජ්යය අත්පත් කරගනී.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">ඉලියඩ් කාව්යයේ සහ රාමායනයේ සමානතා</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">රාමායනයේ සීතා පැහැර ගැනීම හා ඉලියඩ් කාව්යයේ හෙලන් පැහැර ගැනීම සමානය. රාමායනයේ සීතාගේ අති පිවිතුරු පතිවෘතාවය හා ඔඩිසිකාව්යයේ පැනිපෙලෝප්ගේ පතිවෘතාවය එකසේ සමානය. රාමගෙන් යක්ෂ ගෝත්රිකයන්ට අසාධාරණයක් වීම නිසා සීතා සිර කිරීම හා ඔඩිසියස් එකැස් යකුන්ට අසාධාරණයක් කිරීම නිසා දූපතක සිරකිරීම සමාන වේ. අහසින් ගොස් දූපතකට පණිවිඩ ගෙනගිය හනුමාගේ ගමන් විස්තරය හා දූපතකට පණිවිඩය ගෙන යන ඔඩිසි කාව්යයේ හාමගේ ගමන් විස්තරය හා නම් දෙක පවා සමානය. මීට අමතරව දරුවකු සමග පැනිලොපාගේ පතිභක්තිය හා ඔඩිසියස් ගේ අප්රමාණ දුක් කරදර විඳිමින් බිසව සොයා ඒම මහාභාරතයේ අතුරු කතාවක් වූ නල දමයන්ති කතාවේ නල කුමරාගේ ගමනට සහ දමයන්තිය ගේ ඉරණමට සමානය.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">සීතාගේ පතිවෘතාව වෙනුවෙන් සටන් කරන විභීෂණ හා ඔඩිසියස් හි ඔඩිසිගේ පුත්ර තිලිමාවස්ගේ කාර්ය සපුරා සමානය. සීතා සොයා මුහුදු ගමනකින් එන රාම හා පැතිලෝපා සොයා එන ඔඩිසිගේ ගමන සමානය. එනම් ස්ව පක්ෂයේ සේනාවක සහාය නැත. දෙවිවරු හා අදෘෂ්යමාන බලවේගවල බාධා හා උපකාර ඇත. එසේම රාමායනයේ රාම සේද, ඔඩිසියස් ද ස්යංවරයකදී තම බිරිඳ දිනාගනි. මෙම ස්යංවරයේ මහා දනුද්ධර යුධයකදී අසාමාන්ය දුන්නකින් රාම මෙන්ම ඔඩිසියස්ද විදියි. රාමායනයේදී රාමාද ඔඩිසියස් ද තම බිරිඳ අවසානයේදී දිනාගනී. වීරකාව්ය යුගල දෙකේම යුරෝපීය සහ ඉන්දු වෙනස පුද්ගල නාම කීපයක් සහ භූගෝලීය විස්තරවල පමණි. කතා සාරය එකක්මය. එක කතාවක් ප්රධාන කතාවක දෙවන කොටසකි. මේ කතා දෙකටම පොදු වූ කුඩා මුල් වීරකතා දෙකක් තිබෙන්නට ඇත. මූලික සමානකම් අනුව එම (Photo Indo – European epies) දෙකෙන් ප්රාග් ඉන්දු යුරෝපීය ජනකතා දෙකක් ප්රතිනිර්මාණය කළ හැකිය.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">1. ස්වකීය උරුමයන් නොලැබීම මුල් කරගත් වීරයන් පස්දෙනකු උරුමය ලබාගැනීමට එකාබද්ධ හමුදාවක් මෙහෙයවයි. ප්රතිපක්ෂයද පුළුල් ඒකාබද්ධ හමුදාවක් මෙහෙවයි. මෙලෙස එකම ගෝත්රය යටතේ රාජධානි ගණනාවක් මහා යුද්ධයක් කරයි. දේව උපකාර ලබන යුක්තිය වෙනුවෙන් සටන් වදින වීරයන් පස් දෙනාත් ඔවුන්ට සම්බන්ධ කාන්තාවත් අවසානයේදී ජයගනී. සෘග්වේදයේ පුරු- භරත ගෝත්ර දෙක අතර සටන මෙනි. එම සටන පසුකාලයේදී මහාභාරතය ලෙස ප්රසාරණය කර ඇති බව පෙනෙයි.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">2. යුක්තිධර්මය ශක්තිය කරගත් වීරයෙකු විසින් ධනුද්ධර යුද්ධයක් සහිත ස්යංවරයකදී රූප සුන්දරියක් දිනා ගනී. පරම පිරිසිදු පතිවත රකින ඇය සැමියා කළ වරදකට පළිගැනීමක් සඳහා පැහැර ගනී. දෙවිවරුන් ඔහුට උපකාර කරයි. සැමියා ඇය සොයා අති දුෂ්කර ගමනක් එයි. අහසින් ගමන් කරන පණිවිඩකරුවන්, දෙවිවරුන්, යක්ෂයන් කුමරිය බේරා ගැනීමට යන ගමනට සම්බන්ධ වෙති. පතිවත රකින ස්ත්රිය වීරයා විසින් බේරාගෙන තම රටට ගෙනයයි. මොහු (රූප සුන්දරියගේ සැමියා) යුක්ති ධර්මයේ දෙවියා හා සමාන ධර්ම නීතිය වෙනුවෙන් දඬුවම් කරන්නෙකි.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">අදට වසර හාරදහස් පන්සීයට පෙර නූතන ඉන්දියානුවන් සහ ගී්රක ජාතිකයන් ගේ මුතුන් මිත්තන් ද පර්සියානුවන් සහ ජර්මන් මුතුන් මිත්තන් ද එකම ප්රදේශයක, එක ගෝත්රයක් ලෙස ජීවත් විය. ඔවුනොවුන්ගේ භාෂාවලත් ආගම්වලත් ජනකතාවලත් මේ සමානකමේ සෙවනැල්ල වැටී ඇත. මෙලෙස එක ගෝත්රයක් ලෙස වාසය කළ ප්රදේශය (මාතෘආර්ය භූමිය) නැතහොත් දකුණු කැස්පීයන් ප්රදේශයත්, ස්ටෙප් භූමියත් අතර ප්රදේශකදීය.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">මහා භාරතය හා ඉලියඩ් යුගලයත් රාමායනය හා ඔඩිසි යුගලයත් එකම ප්රාග් ඉන්දු යුරෝපීය ජනකතා දෙකක් පදනම්ව ප්රබන්ධකර ඇති බව පෙනෙයි. ඉන්දු ආර්යෝ මෙය ඉන්දියාවට අදාළව නොයෙක් වෙනස්කම් කළහ. එහිදී ඉන්දිය භූගෝලීය විස්තර හා සමකාලීන පුද්ගල නාම හා දේව නාම, සෘෂිවරු එයට සම්බන්ධ කරන්නට ඇත. ග්රීකයන්ද සමකාලීන ග්රීක භූගෝලීය විස්තර හා සමකාලීන පුද්ගල නාම හා දේව නාම, සෘෂිවරු එයට සම්බන්ධ කරන්නට ඇත.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">ආගමික සංස්කෘතික වචන භාවිතයේදී ඉන්දු යුරෝපීය ආර්යයන් දක්වන සමාන්තර ව්යවහාරයන් ඔවුන්ගේ දේව පුරාණයටද සමානය. ඉලියඩ්, ඔඩිසි සහ මහා භාරතයේ – රාමායනය සමාන වූයේ ඒවාට මුල්වූ ප්රාග් ඉංදු, යුරෝපීය වීරකතා දෙකක් පදනම් කරගෙනය. ඒවා පිළියෙල කර ඇත්තේ මාතෘආර්ය භූමිය තුළදීය. නැතහොත් දකුණු කැස්පියන් ප්රදේශයත්, ස්ටෙප් භූමියත් අතර ප්රදේශයකදීය. එම ප්රදේශවලින් දකුණට ගමන් කළ ආර්යයන් දෙකට බෙදී ඉංදියාවට හා ග්රීසියට පැමිණ වසර දහස් ගණනක් ප්රාග් ඉංදු යුරෝපීය ජනතකා පවත්වාගෙන විත් ඇත. ඉංන්දියාවේ දී හා ග්රීසියේදී ඒවාට අමතර කරුණු එකතුකර මහාකාව්ය ලෙස ප්රසාරණ කර ඇත. මේ නිසා මතුපිටින් අසමානකම් ඇති වුවද කතාසාරය අතින් ඉංදු ග්රීක වීරකාව්ය යුගල දෙකම ඉදුරා එක සමානය. ඉලියඩ් හි ට්රොaයි පුරය සේම, මහා භාරතයේ හස්තිනා පුරය ලෙස නගර දෙකක් පවා හඳුනාගෙන ඇත. එහෙත් ඒවා වීරකාව්ය යුගල දෙකට ඉංදිය අගයක් හෝ ග්රීක අගයක් ලබාදීමට අදාළ රටවල භූගෝලීය විස්තර ආදේශ කිරීමකි. නැතිව, එකී සටන්වලට ඇත්ත වශයෙන් සම්බන්ධ නගර විය නොහැක. ඊට හේතුව වීරකාව්ය දෙකට පදනම් වූ කතාව ඉන්දියාවේදී හා ග්රීසියේදී සිදුවී නැති නිසාය. මේ නිසා රාමායනයට අදාළ භූගෝලීය විස්තර සොයා ගැනීම කතාවේ ඓතිහාසික බව සනාත නොවීමකි. එයට අදාළ කතාවල යම් සත්ය තාවක් තිබුණේ වූ නමුදු ඒවා කැස්පියන් මුහුද අසල පිහිටි මාතෘආර්ය භූමියට අදාළ වෙයි. මේ නිසා ආර්යයන් ඉන්දියාවට ඇතුල් වෙත්දීම වීරකාව්ය දෙක භාවිත කර ඇත.</span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><br /></span><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">ග්රීක වීරකාව්ය යුගල දෙකේ නැති එහෙත් ඉන්දීය වීරකාව්ය දෙකේ ඇති සුවිශේෂ ලක්ෂණය වන්නේ ගුවනින් ගමන් කරන යානා පිළිබඳ ඇති විස්තරයි. මේ කොටස ඉන්දිය වීරකාව්ය දෙකට ඇතුල් වයේ කැප්පියන් ප්රදේශයත්, ඉන්දියාවත් අතර පිහිටි පර්සියාවේ සුමේරියානු ශිෂ්ටාචාරයේ බලපෑම නිසාය. ඉන්දිය වීරකාව්ය දෙකටම වඩා වසර සියගණනක් පැරණි ගුවනින් ගමන් පිළිබඳ විස්තර හා කැටයම් ඵලක ඇත්තේ සුමේරියානු ශිෂ්ටාචාරයේය. සුමේරියාව පසුකර ඉන්දියාවට එද්දී මෙම ගුවනින් යානා පිළිබඳ සංකල්පය ඉන්දු ආර්යයන්ද එකතු කරගන්න ඇත. ඉන්දියාවට එද්දී මෙම ගුවනින් යානා පිළිබඳ සංකල්පය ඉන්දු ආර්යයන්ද එකතු කරගන්න ඇත. ඉන්දියාව හා ලංකාව අතර රාමායනයේ ඇති. රාම රාවණා සටනක් ඉතිහාසයේ මොනම යුගයකවත් සිදුව නැති බව මෙයින් පැහැදිලිය. මේ අනුව කතාවේ රාවණා රාම හා ඔවුන්ගේ ඥතීන් කිසිවකු හෝ ඓතිහාසික චරිත නොවේ. රාවණා ලංකාවේ සිටි පාලකයෙකු විය නොහැක. මොහු තෙදවත් රජකෙනෙකු ලෙස සකස් කර ඇත්තේ හුදෙක් රාමගේ පූජනීය අගය වැඩිකර ගැනීමේ උපක්රමයක් ලෙසය. රාමායණයෙන් ලංකා ඉතිහාසය ගොඩනැගීමට තැත්කිරීම කෙසෙල් ගසක පතුරු ගලවා අරටුව සෙවීම වැනි නිස්සාර දෙයකි.</span></div></div></b></span></span>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-63643631370522135462011-07-05T02:19:00.000-07:002011-07-05T02:20:58.891-07:00රාවණ රජු කවුද?<div><span class="Apple-style-span" ><br /></span></div><div><div class="title" style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><span class="Apple-style-span" ><br /></span><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" ><span class="Apple-style-span" style="line-height: 47px;"><br /></span></span></div></div><div class="entry" style="font-family: Verdana, Arial, Helvetica, sans-serif; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 10px; padding-left: 0px; position: relative; clear: both; "><div style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; text-align: center; "><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjMd-cdiPl66k1Z7uqG6kevaVOShTBNKag80S9XWQYqDR8waL_mOfWcuhjunNn9zP_rh3FxqUuZC5Hqszq9Zz0lC2ZPPsl96_XJoXkH7M0kUsGvP1EJTS1ADH4DyZxG69N48mrPioMzEa0/s1600/%E0%B6%BB%E0%B7%8F%E0%B7%80%E0%B6%AB%E0%B7%8F+%E0%B6%9A%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B1%E0%B7%99+%E0%B6%9A%E0%B7%80%E0%B7%8A%E0%B6%AF.jpg" style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; text-decoration: none; border-top-width: 0px; border-right-width: 0px; border-bottom-width: 0px; border-left-width: 0px; border-style: initial; border-color: initial; "><span class="Apple-style-span" ><img src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjMd-cdiPl66k1Z7uqG6kevaVOShTBNKag80S9XWQYqDR8waL_mOfWcuhjunNn9zP_rh3FxqUuZC5Hqszq9Zz0lC2ZPPsl96_XJoXkH7M0kUsGvP1EJTS1ADH4DyZxG69N48mrPioMzEa0/s400/%E0%B6%BB%E0%B7%8F%E0%B7%80%E0%B6%AB%E0%B7%8F+%E0%B6%9A%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B1%E0%B7%99+%E0%B6%9A%E0%B7%80%E0%B7%8A%E0%B6%AF.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5459590548050772242" border="0" style="margin-top: 3px; margin-right: 5px; margin-bottom: 3px; margin-left: 5px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; border-top-width: 1px; border-right-width: 1px; border-bottom-width: 1px; border-left-width: 1px; border-top-style: solid; border-right-style: solid; border-bottom-style: solid; border-left-style: solid; border-color: initial; border-top-color: rgb(153, 186, 9); border-right-color: rgb(153, 186, 9); border-bottom-color: rgb(153, 186, 9); border-left-color: rgb(153, 186, 9); max-width: 603px; cursor: pointer; width: 290px; height: 263px; " /></span></a></div><span class="Apple-style-span" ><br /><br /><br /><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; ">රාවණා කියන්නෙ කව්ද? ඉතිහාසය තුල රාවණා හට ඉතිරි වී ඇති හිඩැස, ඔහුට සත්ය වශයෙන් ම හිස් 10 [ඔලු 10ක්] සහිතව සිටියේද? දඬුමොණරය යනු කුමක්ද? මේ හැම දේම හා කස්සප අතර ඇති සම්බන්ධය කුමක්ද?... ඔය ආදී අති විශාල ගැටලු ගණනාවක් ඉතිහාසය තුල අපට විසඳා ගන්නට බැරිව තිබෙනවා.. සමහරවිට රාවණා යනු අතීත මනු ගති පිළිබඳ අපට ඉතිරි වී ඇති එකම මොඩලය වන්නටත් පුළුවන්.<br />මේ ලියමන, රාවණා හා කස්සප පිළිබඳ නිරීක්ෂන පත්රිකාවක් ලෙස යොදා ගන්නටත් බ්ලොග් හිතකාමී ඔබට මගෙන් කිසීම තහනමක් නෑ..<br /><br />ඇත්තට ම රාවණා කියන්නේ කව්ද?<br /><br />මනු රාජවංශය අවසාන වූවායින් පසුව, තවත් රාජ වංශ තුනක් ගැන ඉතිහාසයේ සඳහන් වෙනවා, ඒ පිළිවෙලින් තාරක [වසර 10,000 කට පෙර] මහාබාලි [වසර 7,500කට පෙර] රාවණා [වසර 5,000- කට පෙර] ආදී වශයෙනුයි. මේ තිදෙනා අතුරින් රාවණා පිළිබඳව පවතින තොරතුරු ඉස්මතුවන්නේ ඉන්දියානු සාහිත්යයේ සඳහන් වන රාවණා තුල පවතින තාක්ෂණික හා යුධ බලය නිසාවෙන්මයි. සාහිත්යයේ සඳහන් වන පරිදි, රාවණා හට හිස් දහයක් සහ අත් ගණනාවක් පවතිනවා යැය් කීමෙන් පෙනීයන්නේ, ඔහුතුල තිබූ විවිධාකාර දේ කිරීමට තුබූ නිපුණ තාවය වියහැකියි. එනමුදු අවසානයේ දී මේ තරම් දක්ෂතා තිබූ රාවණා රාමා ගේ [ ඔහු පිළිබඳව මම වෙනම තොරතුරු ගෙන එන්නම්] යටතට පත්වනවා... ඉන්දියානු ජනතාව "දීපාවලී" ලෙස සමරන්නේ අර ඉහත කියූ රාවණාව රාම ගේ යටතට ගැනීමයි.<br />[රාවණා රාම පිලිබඳව පවතින අරුමැසිවාදී සංස්කරණ අතුරින් වාල්මිකී ගේ රාමායනය ග්රන්ථය ප්රධාන තැනක් ගන්නවා.]<br /><br />ආචාරිය ලාල් සිරිනිවාස් හා මිරැන්ඩෝ ඔබේසේකර යන මහත්වරුන් පවසන පරිදිරාවණා පිලිබඳ වූ ඉතිහාස හා භූගෝලීය තොරතුරු එක් රැස් කර බලන කල පශ්චාත් ඓතිහාසික පුරාවිදු සංධිස්ථානයක් වන සීගිරිය යනු.., මීට ශත වර්ශ 50 කට ඉහත දී සාදන ලද රාමායනයේ එන රාවණා ගේ පියරජතුමා වූ කුවේරයා විසූ ආලකමන්දාව ද? යන ගැටළුව මතු කරනවා.<br /><br />ධූරාවලිය<br />පොළොන්නරුවේ සිටියා යැයි කියන මහාරිශි පුලස්ති ගේ මුනුපුරා වූ කුවේර ගේ පියා වෙසමුණි යනු මහාරිශි පුලස්ති ගේ වැඩිමහලු දරුවා විය. කුවේර යනු වෙසමුණිගේ පළමු විවාහය වූ බ්රාහ්මීන් ගේ රූමත් දියණියක වූ ඉල්ලාවිලා දේවිය ගේ දරුවා විය. පසුව වෙසමුණි ගේ දෙවැනි විවාහය ලෙස කේශිණී පත්විය. කේශිණීට වෙසමුණි ට දාව දරුවන් පස් දෙනෙකු ලැබිණි. ඔවුන් රාවණ, විභීශණ, කුම්භකර්ණ, හේම සහ පුෂ්පික නම් විය.<br />කාලය ගත වෙත්ම කුවේර, තම පියරජතුමා වූ වෙසමුණි ගේ අභාවයෙන් පසුව සාමකාමීව රට පාලනය කලේ ය. මේ අතර කුවේරගේ දෙටුසහෝදරයා වූ රාවණා තම බලවත් කම ඉහළ යත්ම, ලංකා රාජ්යය පිළිබඳ ව සිත් පහළ විය. පසුව, රාවණා ලංකා රාජ්යයත්, එහි පිහිටි "ආලකමන්දාවත්", කුවේරගේ අහස්යානය වූ "පුෂ්පිකයත්" තමාට අවැසි බව දැන්වීය. මින් ඉතා කෝපයට පත් වූ කුවේර, රාවණාව ඉහත යෝජනාව ද ප්රතික්ෂේප කර පලවා හැරීය. එනමුදු ලෙහෙසියෙන් පරාජයට පත් වන්නට තරම් ලාමක නොවූ රාවණා ස්වකීය ඥාතීන් වූ යක්ෂ ගෝත්රිකයන්ව කුවේරට විරුද්ධව මෙහෙයවා ලංකා රාජ්යය සියතට ගැනීමට සමත් විය.තවද කුවේරගේ ධනය, මාළිගය සහ අද දඬුමොණරය ලෙස හැඳින්වෙන " පුෂ්පිකය" ද සියතට ගන්නට සමත් විය.<br /><br />සිවු හෙළය<br />සමහර ප්රකෘතිමත් අතීත වාර්තා පවසන පරිදි., සිංහල ජාතියෙහි උපත සිදුවී ඇත්තේ ප්රධාන පෙළපත් හතරක් මුල් කරගෙනයි., ඒ යක්ඛ, නාග, දේව සහ ගන්ධබ්බ යන සිවු පෙළපතයි. තවද ඉහත කී සිවු පෙළපත පැවත එන්නේ මහාරිෂි පුලස්තිට ස්ගෝත්රීයව යි. එනයින් ගත්කල සිවුහෙළය යනු හිරු දෙවියන්ට වැදුම් පිදුම් කල එකම රටක එක කොඩියක් යටතේ පාලනය වූ රාජ්යයක් බව නොරහසක්. තවද., හිරු සඳු සහිත රාවණ කොඩිය ලංකාවේ පැරණිත ම කොඩිය වනවා. දැනට පවතින සිංහ කොඩි සංකල්පය මෙරටට ආවේ මෙයට ශතවර්ශ 25 කට පෙර පැමිණි විජය කුමරුන් සමඟිනුයි.<br /><br />රාවණා බලයට පැමිණි වහාම, ඉදිකලා යැයි කියන තම මවුපියන් [වෙසමුණි හා කේෂිණී] සිහිකර තැනූ දෙවොල, අතීතයේ මලවුන් වන්දනාව යක්ඛ ගෝත්රය තුල තිබූ බවට සලකුණක් ලෙස හඳුනා ගන්නට පිළිවන්.මේ දෙවොල පන්ඩුකාභය රජ දවස බොදු ආගමික ස්ථානයක් බවට පත් කල බවට සැළකෙනවා. පන්ඩුකාභය රජු යනු, යක්ඛ ගෝත්රය පිළිබඳ විශේෂ සැලකිල්ලක් දැක්වූ රජ කෙනෙක් බව ඉතිහාසයේ සඳහන් වෙනවා. මෙම ස්ථානය අද වන විට “ඉසුරුමුණිය” ලෙස හඳුන්වන බව සඳහන්..<br /><br />චිත්රකූටද? ආලකමන්දාවද? සීගිරියද?<br />රාවණා වත නැමති පුස්කොළපොතට අනුව සීගිරියේ සැකසුම් ශිල්පියා වන්නේ "මායා දන්නාව" නමැත්තායි. හෙතෙම සීගිරිය තනන්නට යෙදුනේ රාවණා ගේ පියා වූ විස්තවාස රජු [වෙසමුණි] ගේ නියෝග පෙරදැරි කරගෙනයි. එකල සීගිරිය, ආලකමන්දාව නමින් හැඳින්වූ අතර කුවේර රජ සමය එය හැඳින්වූයේ චිත්රකූට නමිනුයි. පසුව, රාවණාගේ අභාවයෙන් පසුව "විභීශණ" රජකමට පත් වූ අතර හෙතෙම තම රාජධානිය කැළණියට ගෙන ගිය අතර ආලකමන්දාව ට විභීශණගේ ඥාතියෙකු වූ යක්ඛ වංශාධිපතියෙකු වූ චිත්තරාජ තම වාස භවන ලෙස යොදා ගත් බව එහි සඳහන්. තවද, චිත්තරාජ යනු පණ්ඩුකාභය කුමරු [ක්රි.පූ.437-367] හට රජකම ලබාදෙන්නට උපකාර කල අයගෙන් කෙනෙක්, ඒ පණ්ඩුකාභය කුමරු ගේ දෙමාපියන් යනු චිත්තරාජ ගේ වංශයෙන් පැවතෙන්නන් වූ බැවින්.<br />තවද, රාවණා වතෙහි කියැවෙන ලෙසට,පණ්ඩුකාභය රජ දවසින් පසුව ධාතුසේන රජුගේ පුත්රයා වූ කස්සප කුමරු තම වාසභවන ලෙස චිත්රකූටය ලෙස තෝරාගත්තේ ඔහු ගේ මව යක්ඛ ඇදහිලි විශ්වාස කරන්නියක් වූ බැවින් හා ඇය ද ඉන් පැවතෙන්නියක් නිසාවෙන්. කස්සප රජු යනු චිත්තකූටය රාවණා කල අයුරින්ම ප්රතිසංස්කෘත කල හා පවත්වාගෙන ගිය එකම රජතුමා ද වෙනවා.චිත්තකූටයේ [පසුව සීගිරියේ] ඇති ලෝපසිඳු බිතුසිතුවම් වලින් දැක්වෙන්නේ සිවුහෙළයත් එහි ඇති නිල්පැහැති කාන්තාරූපයෙන් පෙන්වන්නේ යක්ඛ ගෝත්රය බවත් අනෙක් කාන්තා රූ වලින් දැක්වෙන්නේ නාග, දේව සහ ගන්ධබ්බ යන ගෝත්ර වල නියෝජනය බවත්, අලංකෘත මල් වලින් දේශයේ එකමුතු බව පෙන්වන බවත් රාවණා වතෙහි සඳහන්.<br /><br />සෝපානය හා පුෂ්පිකය [දඬුමොණරය]<br /><br />තවත් එක් විශේෂ කාරණාවක් වන්නේ චිත්තකූටය යනු දැවයෙන් නිර්මිත සෝපානයක් ඉහල සිට පහලට ක්රියාකර වූ සිරිලක එකම බලකොටුව ද වෙනවා.සිංහ කට අසල සිට ඉහලට විද නිර්මිත කුහරය තුල මේ දැවයෙන් නිර්මිත සෝපානය දිනපතා සේවයේ යොදවාගත් බව සඳහන්.<br /><br />පුරාවිද්වතුන්, ඉතිහාසඥයින් උපකල්පනය කරන ආකාරයට දඬුමොණරය, හිමාලයෙන් ගෙන එනලද සැහැල්ලු දැවයෙන් නිර්මාණය කරන්නට ඇතිබව සඳහන්. තවද, සීගිරිය වටා එහි රූප පන්සියයක ට අධික ප්රමානයක් චිත්රණය කරත් ස්වාභාවික හේතූන් මත කාලයත් සමඟ ඒවා මැකීගොස් ඇතිබව කියැවෙනවා. තව ද රාවණා යනු වෙදකමෙහි මෙන්ම කලාවේ ද කෙල පැමිණියෙකු වන නිසා ඔහුට හිස් දහයක් හා අත් විස්සක් ඇතැයි කීමට හේතුවක් කරගත්තා ද වන්නට පුළුවන්.<br /><br />කුමක් උවත් රාවණා හෝ කස්සප නිසා හෝ චිත්තකූට හා ආලකමන්දාවෙන් හැඳින්වෙන සීගිරිය ලොව පැරණිතම බලකොටු මාලිගාව වීම වලකන්නට නම් බැහැ</span></span></div></div>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-87704942392342070592011-07-05T02:07:00.000-07:002011-07-05T02:16:47.658-07:00රාවණ රජු මිත්යා්වක් ද?<span class="Apple-style-span" ><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%; font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ</span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%; font-family: Latha, sans-serif; "> </span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%; font-family: 'Iskoola Pota'; ">රජු</span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%; font-family: Latha, sans-serif; "> </span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%; font-family: 'Iskoola Pota'; ">මිත්</span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%; font-family: Latha, sans-serif; "></span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%; font-family: 'Iskoola Pota'; ">යාවක්</span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%; font-family: Latha, sans-serif; "> </span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%; font-family: 'Iskoola Pota'; ">ද</span><span style="line-height: 115%; font-family: Calibri, sans-serif; ">?</span></span><div><span style="line-height: 115%; font-family: Calibri, sans-serif; "><span class="Apple-style-span" ><br /></span></span></div><div><span style="line-height: 115%; font-family: Calibri, sans-serif; "><span class="Apple-style-span"><p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal; "><span class="Apple-style-span" ><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">දැනට ඉගැන්වෙන පාසල් අධ්යාපනයේ දී </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">” </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">යන නාමය දැක්වෙන රජවරයකු ගැන නොදැක් වේ. නමුත් සංස්කෘතික ග්රන්ථ විමසා බලන විට ලංකාවේ රාවණ යන නාමයෙන් රජවරයකු සිටිය බව සොයා ගැනීමට පුළුවන. රාමායණය</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">මහාභාරතය</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රඝුවංසය</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ජානකීහරණය</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ශිශුපාලවධ</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ රාජාවලිය</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">මන්දාරම්පුර පුවත</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාජාවලිය</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">මහාවංශය දෙවන භාගය</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ රාජධානිය යනාදියේ ඒ බව දැකගත හැකි ය. මෙයට අමතරව ලංකාවේ ඉතිහාස ග්රන්ථයක් ලෙස දැනට භාවිත නොවන මන්දාරම්පුර පුවත නමැති දුර්ලභ කෘතියේ සහ රාවණ රාජාවලිය</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ පුවත</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ හටන</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ විස්තරය</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ රජුගේ ගුවන් විස්තර කවි</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">කුරුණෑගල විස්තර නමැති පුස්කොළ පොත්වලද ද රාවණ රජතුමා පිළිබඳව කරුණු එමට ය.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">මෙම පොත් සියල්ල ම ක්රි.ව. </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">1886</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> දී කෑගල්ල දිසාපතිව සිටි හියුනෙවිල් නම් ඉංග්රීසි ජාතිකයා විසින් එංගලන්තයට රැගෙන යන ලදී. දැනට එම පොත් එංගලන්තයේ බැලැක්ෆයර් වීදියේ පුස්තකාලයේ හියුනෙවිල්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: Verdana, sans-serif; "> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">පුස්කොළ පොත් එකතුවේ ඇත. මෙයින් එක් එක් කවිය යොදා ගනිමින් ක්රි.ව. </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">1955</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> දී පී.ඊ.පී. දැරණියගල මහතා කෘතියක් සම්පාදනය කරන ලදී.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">මන්දාරම්පුර පුවත අනුව එකල මෙරට රජවරු රාවණ රජතුමාට අයත් වූ රාවණ කොඩිය පෙරටු කර ගෙන යුද්ධයට ගිය අයුරු එහි දැක්වේ. එහි දැක්වෙන කවි කිහිපයක් පහත සඳහන් වේ.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">යළි දෙනුවර සිවුසිය පත්තු මහ ද න</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">මහ කොඩි පෙරමුණට ගෙන ඊළඟ ගම න</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ කොඩිය</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">” </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">සිහසුන් කොඩිය ද රැගෙ න</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">හේවාහැට දුම්බර සෙන් විය ගම න</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">සිහසුන් </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ දජ</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">” </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ගෙන අසු පිටි න</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">දෙසියක් සෙබළු මර කළ සිට තුන්පෙළි න</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">පුවක්ගොල්ල</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">පුස්සල මැතිවරු දෙදෙ න</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">මාවත් දෙකේ වාසල මුර ගත එමෙ න</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">දෙසීයක් බළ සෙනඟ පෙළ පෙළ යොදවමි න</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">පුවක්ගොල්ල - පුස්සල මැතිවරු දෙදෙ න</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">සිහසුන </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ දජ</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">” </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">පෙරටු කරමි න</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">අස්වාහන නැග ඊළඟ වියගම න</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">එකල මෙලක පසදු වීරසූරිය සහ පුස්සල මැ ති</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">විමල යසැති දිවාරත්න - හළුවඩනා මැතිදු බලැ ති</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">පබල මැතිදු රත්නායක - අඹගහතැන්නේ විකුමැ ති</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රවුළු දදය</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">” </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">නගා ගියහ - පන්සැන්ත බලසෙන්යු ති</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">අපේ සමහර උගතුන් විසින් මිත්යා කථාවක් ලෙස ඉවත් කිරීමට තැත දරන එසේම මනස්ගාත යැයි කියනු ලබන රාවණ රජු ගැන මහාවංශයේ ද දැකිය හැකි ය. පහත සඳහන් වන්නේ මහාවංශයේ ඒ ගැන ලියා ඇති ආකාරය යි.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාමායනභරතාදි ලෝකියාසු කථ සුපි</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාමස්ස වික්ක්රමඤ්ච වතස්ස රාවණ ඝාතිනෝ</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">”</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">(</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">මහාවය-පි.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">64-</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">පරි </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">42)</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">නූතන සමහර සිංහල බෞද්ධ භික්ෂූන් වහන්සේලා විසින් ඉවත් කරනු ලැබ ඇති මහායාන ග්රන්ථයක් වන </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ලංකාවකතාර සූත්ර</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">” </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">යේ ද සඳහන් වන්නේ රාවණ රජු කාශ්යප බුදුරදුන්ව ලංකාවේ සමන්ත කූඨයට ගුවන් රථයෙන් (පුෂ්පකයානය) රැගෙන ආ බව ය. කාශ්යප බුදුරදුන් රාවණ රජතුමාට සමණල කන්ද මුදුනේ දී ලංකාවතාර සූත්රය දෙසූහ. (ලංකාවතාර සූත්රය පරි. </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">1 - </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ගාථා </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> ගාථා බලන්න) මෙම පුෂ්පකයානය රාම රාවණ යුද්ධයෙන් අනතුරුව ඉන්දීය රාම කුමරු විසින් පැහැර ගනු ලැබ සීතා දේවියත් සමග ඉන්දියාවේ අයෝධ්යාවට ගියේ ය. මහා භාරතයේ ඒ බව මෙසේ සඳහන් වේ.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">හත්වා තත්ර රිපුං සංඛ්යො භාර්යයා සහ සංගත:</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ලංකේෂ්වරං ච චක්රේ ස ධර්මාත්මානං විභීෂණම්</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">භාර්යයා සහ සංයුක්තස් තතෝ වානර සේනයා</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">අයෝධ්යාමාගතෝ වීර: පුෂ්පකේන විරාජිතා</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">”</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">(</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">මහාභාරතය </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">56</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> අධ්යාය</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">දෝණපර්වය</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, 6, 7</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> ශ්ලෝක)</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ රජුට අයත් ගුවන් රථයට නැඟී රාම කුමරු රියදුරු වූ බාලි සමග උපදේශක රාගිරාගේ විධානය අනුව අහසෙහි ඈතට පියාසර කර ඇත. ලංකාවේ දැනට භාවිත කරන රාජාවලිය අනුව රාවණා රජු ලක්දිව රජය කරවා ඇත්තේ ගෞතම බුදුරදුන් ඉපදීමට අවුරුදු </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">1884</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">කට (ක්රි.පූ. </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">2428) </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ඉහතදී ය. (රාජාවලිය ඒ.වී. සුරවීර සංස්කරණය - දෙවන මුද්රණය </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">1997 -168</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> පිට)</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ රජුගේ පුත් ඉන්ද්රජිත් ය. මෙම කුමරු කරවූ ගල්ලෙන් විහාරය රහලගල පාමුල ඇති අතර</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රහලගල රාවණ රජුගේ මාලිගාවක් තිබු එක් ස්ථානයකි. මෙහි නටඹුන් අද ද රහලගල පර්තවතය මුදුණේ ඇත. </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">දකුණු බුදු සිරි පතුල පිහිටි මක්කම සහ රාවණ රජුගේ සෙල් ලිපි</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">” </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">නමැති ග්රන්ථයේ </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">57, 58</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> පිටුවල ඒ බව සඳහන් වේ. ඉන්ද්රජිත්ගේ පුත්රයා වූ අගිය කරවූ ලෙන් විහාරය කෑගල්ල කරඬුපොත අසල ඇති අළුලෙනයි තිබේ. මෙහි ඇති සෙල් ලිපිය පුර විද්යා අංශ මෙතෙක් කාබන් පිටපත් කර රටට ඉදිරිපත් කර නැත. එනමුත් මෙම ලිපිය ඡායාරූප ගත කර කෑගල්ලේ සරත් යටවර මහතා කෘතියක ඉදිරිපත් කර ඇත.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">මෙයට අමතරව රාවණ රජුගේ යුද දක්ෂ මකර ඇමැතිතුමාගේ පුත් වූ </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ශෝණ</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">” </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">කරවූ ලෙන් ලිපියක් අරනායක අම්බලකන්දේ නාරංගොල්ල වතුයායේ ගුරුළු ලෙන හි ඇත. (එච්.සී.පී. බෙල්ගේ </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">R.K.D. - </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">කෑගලු වාර්තාව - </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">69</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> පිට සහ සුනන්දා ප්රේමසිරිගේ කෑගලු කැටපත - </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">3</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> පිට බලන්න) රාවණ රජු ක්රි.පූ. </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">6000</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> දී පමණ කරවූ වැව් අතරින් එකක් අද ද රූගම වැව ලෙස අප විසින් හඳුනාගෙන ඇත. (රාවණ රජු බුදුරදුන් ඉපදීමට අවුරුදු </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">1884</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ට පෙර එනම් ක්රි.පූ.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">2428</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> රජ කර ඇති බව කලින් සඳහන් කළේ රාජාවලියට අනුව ය. රාජාවලියේ එසේ සඳහන් වුවත්</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">මාදුරු ඔය සොරොව්ව වසර </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">6000</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ක් පැරැණි බව පසුව සොයා ගැනීම නිසාත්</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">වෙනත් පුරා විද්යා සාක්ෂිත් ගෙන බලන විට රාවණ රජු ක්රි.පූ. </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">6000</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> දී රජ කර ඇති බව පෙනී යයි) මෙම වැව රූගම වැව ලෙස නම් කර ඇත්තේ විදේශික සුදු මහත්වරු ය. මහඔය (මුන්දෙනආරු) හරස් කර බැඳි වේල්ලක් මගින් එම වැවට ජලය රැගෙන යන ඇළ අදත් රාවණ ඇළ ලෙස ම දැකගත හැකි ය. ලංකාවේ අඟලේ සිතියමේ </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">MAHAOYA SHEET 50</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> සහ බෝහියර් මහතාගේ වාරිමාර්ග කෘතියේ දී ද මෙය දැක ගැනීමට පුළුවන. රාවණ රජුගේ නාමයෙන් පුරාණයේ ග්රාම නාම </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">60</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ක් පමණ නම් වී තිබුණු අතර</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">මෙම නාම </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">1950</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">න් පසුව වෙනස් කර තිබේ. නූතන හපුතලේ පෙර </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණගම</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">” </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">විය. මේ ගැන වත්මන් කතානායක වි.ජ.මු. ලොකුබණ්ඩාර මහතාද හොඳින් දනී. රාවණ රජතුමා දක්ෂ වෛද්යවරයෙක් බව </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ඌව දනව්ව</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">” </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">පොතේ </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">43</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> පිට කියවීමෙන් දැන ගත හැකි ය.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ක්රි.ව. </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">1940</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> දී සඳහන් වූ රාවණ ගමක් දැන් රම්මුන්ගොඩ ලෙස ද</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">උඩුරාවණගම දැන් උඩුහාවර ලෙස ද</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">යටිරාවණ ගම දැන් යටිහාවර ලෙස ද වෙනස් වූයේ අප බලා සිටිය </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">20</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> වැනි සියවසේ දී ම ය. රාජකීය පණ්ඩිත නාමලේඛනයක් අප රටේ ඇත. එම නාමලේඛනයේ </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">716</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> වැනි රාජකීය පඬිවරයා වූයේ </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණාගොඩ</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">” </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">පියරතන හිමියන් වන අතර</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, 746</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> වැන්නා වූයේ </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">උඩුරාවණ</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">” </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ඤාණරතන හිමියන් ය. </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">749</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> වැන්නා ලෙස </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">යටිරාවණ</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">” </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ධම්මාරාම හිමියන්ගේ නාමය දැකිය හැකි ය. (ශ්රී ලංකා ප්රාචීන භාෂෝපකාර සමාගමේ ශාස්ත්රීය සංග්රහය </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">1986</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> මුද්රණය </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">76, 77</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> පිටු) එම නාමයන් එදා එම ගම් තිබූ බවට හොඳ සාක්ෂි වේ. නුවරඑළිය ද පෙර රාවණ නගරය වූ අතර</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">එහි වැව ද රාවණ වැවයි. මෙම වැවේ කොටසක් ග්රෙගරි ආණ්ඩුකාරයා විසින් ගොඩකරනු ලැබ රේස් පිටිය සාදා ඉතිරිය වැව ලෙසට තබා ඊට </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">‘</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ග්රෙගරිස් ලේක්</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">’ </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">යැයි නම් කර තිබේ.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">කැප්පෙටිපොළ යන ග්රාමය නම් කිරීමට පෙර මෙම ග්රාමය </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">‘</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">පාලුගම</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">’ </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">වූයේ රාම - රාවණ යුද්ධය නිසා ය. රාවණ රජු රාමාට පැරදුණු තැන අදත් </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාමලංකාව</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">” </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">යනුවෙන් නුගතලාව අසල කුඩා ගමක් ඇත. සීතා දේවිය දිවුරුම් දුන්</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">කාශ්යප බුදුරදුන් පිටදුන්</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">නිග්රෝධ බෝධිය ක්රි.ව. </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">1832</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> වන තුරු ම දිවුරුම්වෙල</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "> > </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">දිව්රුම් පොළ (නුගතලාව) තිබිණි. මේ බව පෝබස් මහතාගේ වාර්තාවක දැක්වේ. මෙම වාර්තාව අප අත අද නැත. විස්තර අවශ්ය අයට </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">Discovering Ceylon </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">කෘතියෙන් ද</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">බෝහියර් හඳුනාගත් ලංකාව කෘතියේ </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">343</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> පිටුවේ සිට ඉදිරියට ද දැක ගත හැකි ය. රාවණ මහ රජුට අයත් ගුවන් තොටුපොළක් මේ අසල විය. එය නමින් බිමණ පව්වයි. පසුව මෙය විමන් පව්ව ලෙස වෙනස් වි ඇත. අද තොටුපොළ කන්ද යනුවෙන් හැඳින් වෙන්නේ ද එකල ගුවන් තොටුපොළකි.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ රජුගේ තොප්පියක්</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රන්සළුවක්</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ඔටුන්නක් සහ ක්රි.ව. </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">1153</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">දී සිටි ලක් රජු පරාක්රමබාහු රජුගේ ඔටුණු </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">32</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ක් සඟවා ඇති බව ලේඛන ගත ය. (මන්දාරම්පුර පුවත </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">16, 142, 278, 291, 325, 412, 413, 486, 541, 542, 551, 687) </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රහස්මිගොල්ල ලෙස අද ද වහරන එම ග්රාමය පෙර රාවණ රජුගේ රහස් ගුහාවක් ය. මෙම උමග </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">2006</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> අගොස්තු </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">30</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> දින මහරගම ජාතික අධ්යාපන ආයතනය අනුග්රහයෙන් ස්වර්ණවාහිණිය ඔස්සේ විකාශය කළ වැඩසටහනකින් ජනතාව හමුවේ තැබී ය. එම වැඩසටහන සඳහා මා ඇතුළු පිරිසක් සහභාගි විය. රාවණ රජුගේ නමින් ම කරවූ රාවණ විහාරය අද අකුරු හරඹයකට හසු වී වාරණ නම් වී ඇති අතර වාරණට හැරෙන හංදිය අදත් යක්කුන්ගේ කැලේ</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "> > </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">යක්කැලේ</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "> > </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">යක්කල ලෙස ව්යවහාර වේ.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ රජුගේ ඇමැති වූ මකරගේ පුත් වූ ශෝණ සහ රාවණ රජුගේ මුණුපුරු වූ අගියගේ සොහොයුරු වූ අශ්වාරෝහක තැන කරවූ ගල්ලෙන් </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">100</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ක් ඇති විහාරය පිළිකුත්තුවයි. (ශ්රී ලංකා බෞද්ධ හා පාලි විශ්වවිද්යාලයේ පුරා විද්යා ගවේෂණ වාර්තාව-</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">2005) </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ඒ අසල ඇති මාලිගාතැන්න රාවණ රජුගේ මාලිගා සංකීරණයකි. මෙහි කඩුව සහිත සෙල්ලිපිය ඇති අතර</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">දැන් කොටස් දෙකට කැඩී වෙන් වී ඇති පිළිකුත්තුව හා මාලිගාතැන්න පෙර එක විහාර බිමකි.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">විශ්ව සාහිත්යයේ කිසිදු කෘතියක දැකීමට නොමැති රාවණ රජුගේ දියණියක් පිළිබඳව සෙල්ලිපියක් අපට හමු විය. යාල බඹරගස්තලාව නාගපබ්බත රාජමහා විහාරයට අයත් ලෙන් </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">60</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> ගණනින් එක ලෙනක දැකීමට ඇති එම සෙල්ලිපිය මෙසේ ය.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">“</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">පරුමික රවණ ඣිති ශොහිලි ලෙණෙ ශගශ</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">”</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">(‘</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">සෙල්ලිපි කියවීමට නොදන්නා අයට පහසු ක්රමයක්</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">’ </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ග්රන්ථයේ - </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">25</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; "> පිට)</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">පරුමික (ප්රධාන හෝ පූර්ව මුකය) රවණ (රාවණ) ඣිති (දියණිය) ශොහිලි (ශොහිලි නම් නාමයකි) ලෙණෙ (ලෙන) ශගශ (සංඝයාට).</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">මේ අනුව රාවණ රජු</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ඉන්ද්රජිත්</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">මකර</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">ශොහිලි යන රාවණට බැඳෙන සියල්ලෝ ම බෞද්ධයෝ ය. මෙම කතාව ලෝක ඉතිහාසයෙන් ඉවත් කිරීම කෙසේ සිදුවුණි ද යන්නත් අප නොදනී. විමසීම නූතන බුද්ධිමතුන්ට අපි බාර කරමු.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ රජු සොයා ගැනීමට සහ එය රට තුළ ස්ථාපිත කිරීමට මෙය අප කරන සටනකි. මෙය </span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">‘</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">රාවණ හටන</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">’ </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">යි. පෙර ද රාවණ හටන යන නමින් ලියැවුණු පුස්කොල පොතක් ඇත. එහි සඳහන් හතර පදයක් පහත සඳහන් වේ.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">බිසවුන් මාලිගෙ ඇතුළට යන් නේ</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">එතකොට දෙවියෝ සාදු කියන් නේ</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">මාලිගෙ ඇතුලේ ගොසින් සිටින් නේ</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">හනුමන්තා දෙනු මොකද අසන් නේ</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; ">(Hugh Nevill – Sinhalese Verse-97)</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><br /></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; ">නූතන කාව්ය සාහිත්යයේ සඳහන් වන්නේ වලවේ ගඟ සමනළ කන්දේ සිට ගලා බස්නා බවකි. එහෙත් එය වැරැදි ය. වලවේ ගඟ ගලා බසින්නේ සමනළ කන්දෙන් නොව රාවණ රජුගේ මාළිගය තිබූ රාවණ කන්දෙනි.</span><span style="font-family: Verdana, sans-serif; "><o:p></o:p></span></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal; "><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; " ><br /></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal; "><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota'; color: rgb(36, 15, 2); "><br /></span></p> <p class="MsoNormal"><o:p> </o:p></p></span></span></div>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-39864782905883172452011-06-30T22:50:00.000-07:002011-06-30T22:52:41.707-07:00Answer this if you can...!!!<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: collapse; " ><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">Hey this is a good question. try to answer this...</span><span style="color: rgb(204, 102, 0); "> </span><br /><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">You are driving along in your car on a</span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">wild, stormy night, it's raining heavily, </span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">when suddenly you pass by a </span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">bus stop, and you see three people waiting for a</span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">bus: </span><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); "><span></span>1. An old</span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">lady who looks as i<span></span><span></span>f she is about to die. </span><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">2. An old friend who once</span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">saved your life. </span><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">3. The perfect partner you have been dreaming </span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">about. </span><br /><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">Which one would you choose to offer a ride to, knowing very</span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">well that </span><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">there could only be one passenger in your car? </span><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">Think</span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">before you continue reading... </span><br /><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">............ </span><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">.</span><br /><br /><br /><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">This is a moral/ethical dilemma that was once actually</span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">used as part of a job</span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">application. </span><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">* You could pick up the old </span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">lady, because she is going to die, and thus you</span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">should save her first;</span><br /><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">* or you could take the old friend because he once saved your life,</span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">and this</span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">would be the perfect chance to ! pay him back. </span><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">* However,</span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">you may never be able to find your perfect mate again. </span><br /><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">The</span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">candidate who was hired (out of 200 applicants) had no trouble coming</span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">up</span><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">with his answer. Guess what was his answer? </span><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">......... </span><br /><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">........ </span><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">............ </span><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">.... </span><br /><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">..... </span><br /><br /><br /><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">.......</span><br /><br /><br /><br /><br /><br /><span style="color: rgb(204, 102, 0); ">.....</span><br /><br /><br /><br /><span class="Apple-style-span" ><span>He simply answered: </span><br /><br /><span>"I would</span><br /><span>give the car keys to my Old friend and let him take the lady to </span><br /><span>the</span><br /><span>hospital. I would stay behind and wait for the bus with the partner of</span><br /><span>my</span><br /><span>dreams." </span><br /></span><br /><span class="Apple-style-span" ><span>Sometimes, we gain more if we are able to give up our</span><br /><span>stubborn thought limitations.</span><span> </span><br /><span>Never forget to "Think Outside of the Box."</span></span></span><div><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: collapse; font-family: arial, sans-serif; font-size: 13px; "><span style="font-size: 24pt; color: red; "><br /></span></span></div>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-21406264396459942572011-06-29T23:07:00.001-07:002011-06-29T23:08:34.838-07:00ඇත්තටම ලොව හා අනන්ත විශ්වය, අපිට මේ පෙනෙන තරම්ම සංකීර්ණද?<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKTP80XL1zZLq-1oKRH6AkLNJP38h9VZiPtApVJG4Fs7Qe0EmMVied-T49ECsmwKbBocpSWzrExvA5d7Axac910GDLcjVPDtAfZpBuIEHsPOOM4w4HQ_LyzbfIZmPNcr5YI6VRilDjQRs/s1600/universe.jpg" onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}"><img style="float:left; margin:0 10px 10px 0;cursor:pointer; cursor:hand;width: 200px; height: 150px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKTP80XL1zZLq-1oKRH6AkLNJP38h9VZiPtApVJG4Fs7Qe0EmMVied-T49ECsmwKbBocpSWzrExvA5d7Axac910GDLcjVPDtAfZpBuIEHsPOOM4w4HQ_LyzbfIZmPNcr5YI6VRilDjQRs/s200/universe.jpg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5623890678081705458" /></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: arial, sans-serif; font-size: 13px; "><p>මෙය බෞද්ධ ආගමිකව සොයා බැලීමට පෙර විද්යාව ලෙස අපි හඳුන්වන දෙය තුලින් යම් විග්රහයක් කර බලමු.</p><p>පරමාණුක වාදය සොයා ගැනීම්ට පදනම් වූයේ ලෝකය නිර්මාණය වී ඇති කුඩාම දෙය කුමක්ද යන මිනිසාගේ ස්වභාවික කුතුහලයයි. ඒ ඔස්සේ ක්රියාත්මක වූ භෞතික වාදියො පරීක්ෂණ, නිරීක්ෂණ හා නිගමන හරහා නොයෙකුත් මතවාද ගොඩ නගා ගත්හ. මෙසේ විද්යාව හරහා සොයා ගත් සියල්ල හුදෙක් වාදයන්ම ලෙස පමණක් පිළිගැනීමට හේතුව කිසිවෙකුටත් එවා එසේම පමණයි යන්න ප්රත්යක්ෂ ලෙස කීමට ඇති නොහැකියාවයි. උදාහරණයක් ලෙස, පරමාණුක වාදය, අදටත් වාදයක්ම මිස පරමාණුක සත්ය ලෙස පිළිනොගනී. එය හෙට කරනා විප්ලවීය විද්යාත්මක සොයා ගැනීමකින් සම්පූර්ණයෙන්ම කණපිට හැරවීයාමට පවා ඉඩ කඩ ඇති එක්තරා පිළිගැනීමක් පමණි.</p><p>අද ලෝකය භෞතික වාදීන්ගෙන් ගහන තැනක් නිසා, අපි මොහොතකට ඔවුන්ගේ ඇසින් ලොව දෙස බලමු. පරමාණුක වාදයට අනුව යමක් ගොඩ නැගී ඇති කුඩාම ඒකකය පරමාණුව ලෙස පිළිගැනේ. එහි න්යෂ්ඨියේ නියුට්රෝන හා ප්රෝටෝන ඇති අතර, වලාවන් ලෙස පවතින කක්ෂ වල ඉලෙක්ට්රෝන චලනය වෙමින් පවතී. පරමාණු විවිධ රටා වලට එක්වීමෙන් අණු උපදී, අණු වලින් නොයෙකුත් සංයෝග ගොඩ නැගේ. නොයෙකුත් සංයෝග මිශ්ර වෙමින් භෞතික වස්තු ගොඩ නැගේ. මේ අනුව ඕනෑම පණ නැති ද්රව්යයක් සැලකූ විට එය පරමාණු සමූහයකින් ගොඩ නැගී ඇති බව පැහැදිළි වේ.</p><p>ඕනෑම පණ ඇති සත්වයෙක්ගේ ශරීරය සලකා බැලූවද එම සත්වයාගේ ගොඩ නැගීම කැල්සියම්, ප්රෝටීන් ආදී රසායනික සංයෝග රාශියක එකතුවක් බව පැහැදිළිය. එනම් එම සංයෝග නොයෙකුත් අණු බවත්, කුඩාම ඒකක ලෙස පරමාණු දක්වා යා හැකි බවත් තේරුම් ගත හැක. මේ අනුව ව්ද්යාව හිස මුදුනේ තබා පුදන්නාටත් එකඟ විය හැකි සත්ය වන්නේ, මේ ලෝකයේ පණ ඇති, පණ නැති සියළු භෞතික දේවල් හුදෙක් පරමාණු සමූහයක් පමණයි යන්නයි. එවිට ලොව පමණක් නොව මුළු විශ්වයම ඉතාම සරල ඒකකයක් මත ගොඩ නැගුනු මායාවක් බව මොනවට පැහැදිළි වේ. මුළු විශ්වයේම සංකීර්ණත්වය, පරමාණුවේ ඇති යම් සංකීර්ණත්වයක්ද?… එයම පමණි.</p><p>විද්යාව කොතරම් දියුණු වුවත්, කොතරම් බාහිර උපකරණ උපකාරයට ගත්තත්. අපට පෙනීම ලබා දෙන ඇස මගින් කරන නිරීක්ෂණ මත පමණක් ඊනියා ව්ද්යාත්මක නිගමන වලට එළඹේ. සත්ව වර්ගයාටම පොදු යම් දුර්වලතාවක් ඇසේ ඇත්නම් එය කෙලින්ම නිගමන වලට බලපාන බව අමුතුවෙන් කිව යුතු නොවේ. විද්යාව කෙතරම් දියුණු වුවත්, හිත යන දෙය මෙසේ ඇසට හසුවීමෙන් වළකින එක් ධර්මතාවක් පමණි. අඳුරේ අතගාන අන්ධයෙක් මෙන්, උඩු හිත,යටි හිත ආදී අතිශය බොළඳ, කිසි සේත් අපගේ අත්දැකීම් හා එකඟ නොවන විකාර මතවාද හැරුනු කොට හිත ගැන කිසිම පිළිගත හැකි විග්රහයක් කිරීමට අදටත් විද්යාව අපොහොසත් වීමට හේතුවත් මෙයම පමණි.</p><p>මිනිස් අපට උපතින් හිමි වන්නේ ඉහත පැහැදිළි කල ආකාර ඉතා පටු සීමාවන්ගෙන් යුත් මෙම රූප දකින ඇස් 2 පමණක් නොවේ. කලාතුරකින් අයෙක් හැරුණ විට නියම බලය කුමක්දැයි සිතා ගැනීමටවත් නොහැකි. දෘෂ්ඨි පරාසයේ නිම් හිම් නැති තම තමා විසින් කඩ තුරා ඉවත් කර ගැනීමෙන් පමණක් ප්රයෝජනයට ගත හැකි අති බල සම්පන්න තවත් ඇසක් සහිතවයි. එම ඇසට මන+ඇස හෙවත් මනස යන කෙටි නම භාවිත කරයි. ලොවේ මෙතෙක් විසූ කිසිදු විද්යාඥයෙක් මෙම රූප දකින ඇස් 2 හි පරාසය ඉක්මවන සේ එම ඇස භාවිත කල බවට කිසිම සාධකයක් නැත. භෞතික සොයා ගැනීම්ම පමණක් මිස කිසිදු අධ්යාත්මික සොයා ගැනීමක් විද්යාඥයන්ට කරගත නොහැකි වී ඇත්තේ මේ නිසාය. මරණය නම් කිසිවෙකුටත් වැළකිය නොහැකි සේ මුහුණදිය යුතු ලෙඩට බෙහෙත කුමක්දැයි කිසිවෙකුටත් සොයා ගත නොහැක්කේ මේ නිසාය. කොහොම නමුත් විද්යාව නම් හරිම දියුණු බව කාගෙ කාගෙත් පිළි ගැනීමයි.</p><p>හිත දැක ගැනීමට යමෙක්ට අවැසි නම් එයට ඇති ඇසත් හිතම පමණි. එය තමාට තේරුම් ගැනීමට පමණක් නොව අන් අයෙක්ටත් කිසිදු අඩු පාඩුවක්, නොගැලපීමක් නොමැතිව පැහැදිළි කර දීමට අවැසි නම් සාරාසංඛ්ය කල්ප ලක්ෂයක් පමණ වත් සමතිස් පෙරුම් පුරමින් මනස තියුණු කල යුතුය. කොටින් කියන්නේ නම් සම්මා සම්බුද්ධත්වයට පත් විය යුතුය. පිරිසිඳු ගෞතම බුදු සසුනේ පහස ලබන බෞද්ධ අපි, එම ලොව්තුරා බුදු පියාණන්ගේ ශ්රාවකයන් වීමේ ආනුභාවය නිසා, එතරම් කලක් භවයෙන් භවය දුක් විඳිමින් එම අති බලගතු ඇස අවදි කරගැනීමට වෙහෙස විය යුතු නොවේ. මහා කාරුණිකයාණන් වහන්සේ විසින් කිසිදු අඩු පාඩුවක් නැතිව, ලොවේ මෙතෙක් පහල වූ කිසිදු විද්යාඥයෙක්ට යන්තමින් හෝ හෙළි කර ගත නොහැකි වූ එම සිත පිළිබඳ සියළු රහසුත්, පරමාණුක වාදය මෙන් අවිනිශ්චිත නොවී, පරම සත්ය ලෙස මේ මුළු භෞතික විශ්වයත් කිසිදු අඩු පාඩුවක් නොමැතිව සිය අනන්ත ඥාණ බල මහිමයන්ගේන් ප්රත්යක්ෂ ලෙස දැක දැන වදාරා තිබේ.</p><p>එබැවින් අන්ධයා ඇතා අත පත ගා කුමක්දැයි සිතාගත් සේ මේ භෞතික ලෝකය වත්, සිත වත් කුමක්දැයි තවත් අපි වැනිම අන්ධයන්ගෙන් අසා මුළා නොවිය යුතුය. අති ඝාම්භීර වූ අභිධර්මය ඔස්සේ මේ සියල්ල බුදු පියාණන් දෙසූ ලෙසම අවබෝධ කර ගැනීමට උත්සාහ කල යුතුය.</p><p>ඉතා සරලව පටන් ගන්නේ නම්. මේ ලොවෙහි පමණක් නොව අනන්ත විශ්වයේම පරමාර්ථ ධර්ම හෙවත් සත්ය ලෙසම පවතින දේවල් ඇත්තෙ තුනක් පමණි. එය මෙම පළමු වර්ග කිරීම යටතේ නම් කිසිසේත් සංකීර්ණ නොවේ.<br />1. නාම (සිත හා එයට අදාල සියළු දේ)<br />2. රූප (පණ ඇති පණ නැති සියළු භෞතික දේ)<br />3. නිර්වාණය</p><p>විද්යාවෙන් කිසිදු හසරක් නැති ඉහත පළමුවැන්න ක්රමයෙන් ඇතුලට සොයා ගිය විට චිත්ත, චෛතසික ලෙස තවත් විස්තරාත්මක බෙදීම් 2ක් ලැබේ එවිට සියල්ල 4 කි<br />1. චිත්ත (සිත 1)<br />2. චෛතසික ( සිත හා ඇමිණෙන විවිධ චෛතසික 52 කි ))<br />3. රූප (පණ ඇති පණ නැති සියළු භෞතික දේ)<br />4. නිබ්බාන (1)</p><p>විද්යාවේදී එකම පරමාණුවකට ලඝු කරන ලද රූප ලෙස මෙහි ඇති අංක 3. සත්ය ලෙසම එකිනෙකට ඉතා පැහැදිළිව වෙන්කොට දැක්විය හැකි වෙනස් රූප 28 කි.එය අපි කවුරුත් අසා ඇති භූත රූප 4 වන පඨවි, ආපෝ, තේජෝ, වායෝ හා අමතරව උපදා රූප ලෙස හැන්දින්වෙන තවත් රූප 24 කි. එවිට වර්ග කිරීම් 4 එහි සියළු අනු කොටස් සමඟ පහත දැක්වේ.<br />1. චිත්ත (සිත 1)<br />2. චෛතසික ( සිත හා ඇමිණෙන විවිධ චෛතසික 52 කි = දෙපනස් චෛතසික )<br />3. රූප (පැහැදිළිව වෙන්කොට දැක්විය හැකි වෙනස් රූප 28 කි = විසිඅට රූපය.)<br />4. නිබ්බාන (1)</p><p>දැන් ඉහත සියළු සංඛ්යා එකතු කර බලන්න (1+52+28+1 = 82). ලොවේ පරමාර්ථ ධර්ම ලෙස සත්ය ලෙසම ඇති දේවල් සංඛ්යාව 82 ක් බව ඔබට පෙනී යනු ඇත. හොඳින් සිහි තබා ගන්න, මුළු විද්යාවම පදනම් වී ඇති අපි මේ රූප දකින ඇස් දෙකට ඝෝචර වන්නේ මෙම මුළු පරමාර්ථ ධර්ම 82 න්ම එකම එක රූපයක් පමණි. එයට විසිඅට රූපය යටතේ ඇති වර්ණ රූපය කියා කියනු ලැබේ. බලන්න අපි රූප දකින ඇසේ දුර්වලතාවය හා නවීන විද්යාවේ පදනමේ සිමා මායිම. එය එසේ වුවද, අප ඔබට පෙන්වා දුන් ඔබ තුලමත් අඩුපාඩුවක් නොමැතිව ඇති අති බලසම්පන්න අමතර ඇස හෙවත් මනස ට මෙම ධර්ම 82 දෙකම අඩු නැතිව අරමුණු වන බව ඔබ දන්නවාද?. එය එසේම බව නොවරදින, සර්වඥ වූ බුදු වදනයි.</p><p>අති ඝාම්භීර අභිධර්මයේ පළමු පාඩම මෙයයි. නැවත නැවත සිහි කරමින්, මෙම පරමාර්ථ ධර්ම 82 කිනම් වර්ග කිරීම යටතේ ඇතිදැයි ලෙහෙසියෙන් සිහි කරගැනීමට හැකි වනසේ පුහුණු වන්න. එය අප දක්වා ඇති පිළිවෙලටම ඔබගේ මනස හෙවත් අපි පෙන්වාදුන් බල සම්පන්න ඇසින් බලමින් ක්රමයෙන් වර්ධනය වූ අයුරු මෙනෙහි කරන්නේ නම් ඔබට මේ සියල්ල මතක තබා ගැනීමට කිසිදු අපහසුවක් නොමැති වනු ඇත....</p><p><br /></p></span>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-38881509109286852502011-06-02T22:23:00.000-07:002011-06-02T22:24:15.491-07:00බොක්සිං හා බුද්ධාගම<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: collapse; font-family: arial, sans-serif; "><span class="Apple-style-span" ><div><span class="Apple-style-span" >බොක්සිං හා බුද්ධාගම</span></div><div style="font-size: 13px; "><br /></div><span class="Apple-style-span" ><img></span><div style="font-size: 13px; "><br /></div><div style="font-size: 13px; "><div style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; text-align: left; font-family: Verdana, 'BitStream vera Sans', Helvetica, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 17px; "><div style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-size: medium; ">මාතෘකාව අහසට පොලව වගෙය. එකකට එකක් ගැලපෙන්නේ නැතුවා වගෙය. ඒත් එහෙම පේන දේවලුත් සමහර වෙලාවට රන් රස වගේ ගැලපෙනවාය.</span></div></div><div style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-family: Verdana, 'BitStream vera Sans', Helvetica, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 17px; "> </div><div style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-family: Verdana, 'BitStream vera Sans', Helvetica, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 17px; "><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-size: medium; ">බුදු හාමුදුරුවෝ , තම ගෝලයින්ට කිව්වේ චරත භික්කවේ චාරිකං, බහුජන හිතාය, බහුජන සුඛාය කියලාය. අපේ රටේ හාමුදුවන් නොකරන්නේ ඒ ටික විතරය. අනිත් හැම දෙයක්ම කරති. යන්ත්<wbr>ර මන්තර නක්ෂශ්ත්ර, හදි හූනියම් දේශපාලනය , වෙළඳාම, ගොවි තැන , ධර්මය පැකට් කර විකීනීම ආදී වශයෙන් නොකරන දෙයක් නැත.</span></div><div style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-family: Verdana, 'BitStream vera Sans', Helvetica, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 17px; "><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-size: medium; "> </span></div><div style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-family: Verdana, 'BitStream vera Sans', Helvetica, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 17px; "><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-size: medium; ">මේ ලැයිස්තුවට අලුතින්ම එක්ව ඇත්තේ බොක්සින් ක්රීඩාවයි.</span></div><div style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-family: Verdana, 'BitStream vera Sans', Helvetica, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 17px; "><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-size: medium; "><br /></span></div><div style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-family: Verdana, 'BitStream vera Sans', Helvetica, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 17px; "><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-size: medium; "><img></span></div><div style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-family: Verdana, 'BitStream vera Sans', Helvetica, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 17px; "><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-size: medium; "><br /></span></div><div style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-family: Verdana, 'BitStream vera Sans', Helvetica, sans-serif; line-height: 17px; "><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><div style="font-size: 12px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-size: medium; ">ශ්රී ලංකා පාසල් බොක්සිං සංගමයේ සභාපති ධුරයට ඕපල්ලේ ඥානසිරි අති පූජනීය බුද්ධ පුත්රයන් වහන්සේ පත්ව ඇති අද ලංකාදීපය වාර්තා කර තිබුණි.</span></div><div style="font-size: 12px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-size: medium; "> </span></div><div style="font-size: 12px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-size: medium; ">බුද්ධාගම කියන්නේ අහිංසාවාදී ආගමකි. කුරා කුහුඹුවෙකුටවත් පීඩාවක් හානියක් නොකළ යුතු යැයි අපි කුඩා කාලයේ ඉගෙන ගත් බුද්දාගමේ තිබුනේය. සමහර විට දැන් තියෙන්නේ ඒ බුද්දාගම නොවෙන්නට ඇතිය.</span></div><div style="font-size: 12px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "> </div><div style="font-size: 12px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-size: medium; ">මේ දිනවල හැම දෙයම අපිට ලැබෙන්නේ චීනයෙන් නිසා ෂවොලින් පන්නයේ බුද්දාගමක් ලඟදි චීනයෙන් ගෙනවුත් ලංකාවේ පිහිටෙව්වා දැයි අපි නොදනිමු. එසේ නැත්නම් බුද්ධ පුත්රයාන කෙනෙක් බොක්සිං සංගමයක ලොක්කෙක් වෙන්නේ කෙසේ දැයි අපිට නොතේරේ.</span></div><div style="font-size: 12px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "> </div><div style="font-size: 12px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-size: medium; "> ඇත්තටම කිවහොත් මේ රටේ සිද්ද වෙන දේවලින් වැඩි හරියක් අපිට තේරෙන්නේ නැත. අපිට තවමත් හරි හමන් දේශප්රේමියෙක් වීමට බැරිව ඇත්තේ ඒ නිසා විය යුතුය. මේ නොදන්නා දේවල් ගැන වැඩි මනත් කතා කර දේශද්රෝහී අවජාතක නාමය දමා ගන්නට අපි කැමති නැත.</span></div><div style="font-size: 12px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "> </div><div style="font-size: 12px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "><span style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; font-size: medium; ">ශ්රී ලංකා පාසල් බොක්සිං සංගමයේ නව සභාපති ඕපල්ලේ ඥානසිරි හිමියන්ට අපේ සුභ පැතුම්,!</span></div><div style="font-size: 12px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; "> </div></span></div></div></span></span>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-41562921659303806952011-06-02T22:15:00.000-07:002011-06-02T22:16:15.416-07:00බුදුන්ගේ මනරම් සිතුවිලි<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: collapse; font-family: arial, sans-serif; font-size: 13px; "><span class="Apple-style-span" >බුදුන්ගේ මනරම් සිතුවිලි<br /><br />දිනක් තතාගතයන් වහන්සේ තම අනුගාමිකයින් පිරිසක් සමගින් වැඩම කරමින් උන් සේක.<br />ගමන අතර තුර වැවක් පසුකරනවාත් සමගම තතාගතයන් වහන්සේ තම අනුගාමිකයෙක් අමතා මෙසේ වදාල සේක,<br /><br />“මට ඉමහත් පිපාසාවක් දැනේ. කරුණාකර මට අර අසල පෙනෙන වැවෙන් දිය බිඳක් බීමට ගෙනවිත් දෙනුමැනව”<br /><br /><br /><br />අනුගාමිකයා වැවටට ලංවනවාත් සමගම<br />ගොන් කරත්තයක් වැව හරහා යෑමට පටත් ගෙන වැවේ දිය මඩවී බොරවිය.<br />එහෙයින් ඔහු මෙසේ සිතන්නට විය,<br /><br /><br /><br />“මම කෙසේ මෙම මඩ දිය තතාගතයන් වහන්සේට බීමට පිලිගන්වන්නේද?”<br /><br />එබැවින් ඔහු නැවත පැමිණ බුදුන් අමතා මේසේ පැවසීය,<br /><br />“තතාගතයන් වහන්ස වැව්දිය මඩින් කැලතී ඇත. එය බීමට සුදුසු තත්වයක නොපවතී.”<br /><br />අනතුරුව අඩහෝරාවක පමණ කාළයකට පසුව<br />නැවතත් තතාගතයන් වහන්ස එම අනුගාමිකයාගෙන්ම දිය විමසීය.<br />ඔහු නැවතත් වැව කරා ගොස් ආපසු පැමිණ<br />තතාගතයන් හට දන්වා සිටියේ තවමත් දිය බොරවී ඇති බවයි.<br />ස්වල්ප වේලාවක් ගතවීමෙන් අනතුරුව<br />නැවතත් එම අනුගාමිකයාම අමතා බුදුන් දිය විමසන සේක.<br />මෙම අවස්ථවේදී අනුගාමිකයා පැමිණෙන විට දියෙහි බොර ස්වභාවය පහව ගොස්<br />දිය පිරිසිදුව හා පැහැදිළිව තිබුනි.<br />ඔහු බුදුරදුන් උදෙසා දිය රැගෙන ගියේය.<br /><br /><br /><br />තතාගතයන් වහන්සේ දිය දෙස බලා තම අනුගාමිකයා අමතා මෙසේ වදාල සේක,<br /><br /><br /><br />“ඔබ දිය පිරිසිදු කිරීම සඳහා කුමක් කලේද?<br /><br /> කිසිවක් නැත.<br />කලේ බලාසිටීම පමණි. දිය තමන් විසින්ම ඉබ් යතාතත්වයට පත්විය.<br />එවිට ඔබට පැහැදිලි පිරිසිදු දිය ලැබුනි.”<br /><br />“ඔබේ මනසද මෙසේමය.<br />එයට බධාවන් පැමිණි අවස්ථාවන්හිදි එයට ඉඩ දෙන්න.<br />එයට කුඩා කාලයක් ලබා දෙන්න.<br />එය තමන් විසින්ම යතාතත්වයට පත්වනු ඇත.<br />එය සංසුන් කිරීම සඳහා ඔබ බලපෑම් නොකරන්න.<br />එය සන්සුන්වේවි. නිරුත්සහවත්ලෙස සන්සුන්වේවි.”<br /><br />මනස සංසුන් කරවීම මහත් පරිශ්රමයක් දරා කළයුතුතක් නොවෙති.<br />එය නිරුත්සාහි ක්රියාවළියකි.....!!!<br /><br />සියල්ලන් හට අචාරසම්පන්නව සලකන්න<br />කිසිවකු තමන්ට අශෝභන ලෙස සැලකුවත් ඔවුන් අප්රියයන් ලෙස නොදකින්න<br />මන්ද යත් සැමවිටම ඔබ ප්රියජණක අයකු වන නිසාය.</span><br /></span>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-46675742325148822592011-06-02T04:50:00.000-07:002011-06-02T04:53:23.151-07:00aththa<p style="color: rgb(255, 255, 255);"><b><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-size:large;" >2011 ලෝක කුසලාන ක්රිකට් තරගාවලිය වෙනුවෙන් මනුරංග විජේසේකර රචනා කළ,ළහිරු පෙරේරා ගායනා කරන“එන්න දිනවන්න” මාධ්ය වෙත නිකුත් කරනු ලැබු ගීතය පිලිබදව ප්රවීණ ගීත රචකයන් දැක්වූ අදහස් පහත වේ.</span><br /><br /><span style="font-size:large;">රස්තියාදුකාර භාෂාවක් - සමුද්ර වෙත්තසිංහ<span style="color:rgb(19, 79, 92)"> </span></span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-size:large;" >මහා ග්රාම්ය අව්යක්ත ප්රකාශනයක් විදිහටයි මම මේ ගීතය දකින්නේ. ගීතමය භාෂාව පිළිබඳවවත් මූලික අවබෝධයක් නොමැතිව මේ ගීතය රචනා කර ඇති බවයි මට පෙනෙන්නේ. </span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);"> </span><br /><span style="font-size:large;"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">අපිට සුලභව අහන්න ලැබෙන නොගැඹුරු රස්තියාදුකාර භාෂා විලාසයක් මේ ගීතයේ අන්තර්ගතයි. ඇත්තටම ගීතයකට අවශ්ය භාෂාත්මක සාධනීයතාව මේ වචන තුළ නැහැ.</span><br /><br />පද රචනය දැකලා මට ලැජ්ජා හිතුණා - නිලාර් එන්. කාසිම්<br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);">මම තවම මේ ගීතය ඇහුවෙ නැහැ. නමුත් මේ ගීතයේ පද රචනය පුවත්පතකින් දැක්කා. ඇත්තටම ඒ ගීතයේ පද රචනය දැක්කහම මට ලැජ්ජා හිතුණා.</span><br /><br />මම දන්නෙ නැහැ මේ ගීතය කවුද ලිව්වේ කියලා.මෙහි දකින්නට තිබෙන්නේ වෙන රටවල්වලට ජාතීන්ට කරපු පහත් පෙළේ අපහාසයක් පමණයි.මට හරිම පුදුමයි මේ වගේ ගීතයක් මේ අයුරින් නිල ජයඝෝෂා ගීතයක් ලෙස යොදා ගත්තේ ඇයි කියලා. </span><br /><br /></b><span style="font-size:large;"><b><a rel="nofollow" name="12e01b0b662440ec_12dfe4d640a48d5e_12dfe360e40f4c03_12dfbf982d97ea74_12dfa5d8e0032136_more" style="text-decoration:none"></a>අවබෝධයක් නැතිව ලියපු ගීයක් - බුද්ධදාස ගලප්පත්ති<br /> මම මේ සින්දුව ඇහුවෙ නැහැ. ඇත්තටම මට මේ සින්දුව අහන්නවත් දකින්නවත් ඕන නැහැ. මොකද මේ ගැන පත්තරවල පළවෙලා තිබුණු දේ මම කියෙව්වා. ඒ වගේම මේ සින්දුව රචනා කරපු කෙනා කියපු දේත් පත්තරවල මම දැක්කා. මට ඒක කියවන විට තේරුණේ එයා මහා උජාරුවට මහා ලොකු සින්දුවක් කළා වගේ කතා කරල තියෙන බවයි.<br /><br /><span style="color:rgb(11, 83, 148)">‘වඩේ බදින්න එන්න, චට්නි හදන්න එන්න’</span> මේ ගීතය ලියපු කෙනාට ඔළුවෙ අමාරුවක් තියෙනවද දන්නෙ නැහැ. ඇත්තම කියනවානම් ක්රිකට් පටලවාගෙන තමයි මේ ගීතය රචනා කර තිබෙන්නේ.මෙය අන්තිම බාල අවර ගණයේ නිර්මාණයක් විදිහටයි මට පෙනෙන්නේ.<br /><br />අනිත් රටවල් හෙළා දැකලා - කැළුම් ශ්රීමාල්<br /><br />මේ ගීතයේ අන්තර්ගතයේ ඇති දෙයක් නැහැ.මේ ගීතය ඇත්තටම අනෙක් රටවල් පහත් කොට සැලකීමක්. පරුෂ වචනවලට බෙහෙවින් සමාන වචන මාලාවක් මෙයට යොදාගෙන තිබෙන බව පෙනෙනවා.<br /><br />ශ්රී ලංකා ටෙලිකොම් වැනි ජාතික ආයතනයක් මෙවැනි අවර ගණයේ ගීතයකට අනුග්රහය දක්වපු එක ගැන සදාචාරාත්මක ප්රශ්නයක් තිබෙනවා. ඇත්තටම මෙවැනි ගීත හැදෙන රටක ගීත රචකයෙක් විදිහට කටයුතු කරන්න සිදුවීම තුළ මට මං ගැනම දුක හිතෙනවා.<br /><br />මට නම් රසයක් විඳින්න පුළුවන් - ආචාර්ය අජන්තා රණසිංහ<br /><br />මේ ගීතය විනෝදාත්මක ගීතයක් ලෙස හඳුන්වන්න මම කැමැතියි. නමුත් මෙහි ප්රතිවාදීන් අවඥාවට ලක්කරලා තිබෙනවා. එයට නම් මම කිසිසේත්ම කැමැති නැහැ.අනෙක මේ ගීතය නිල වශයෙන් පිළිගත යුතු ගීතයකුත් නොවෙයි.<br /> </b><br /><img src="http://www.blogger.com/post-edit.g?blogID=8761239817179436436&postID=4667574232514882259" /></span></p><p style="color: rgb(255, 255, 255);"> <span style="color:rgb(19, 79, 92)"><a rel="nofollow" href="http://soundcloud.com/gossip9-com/lahiru_perera_cricket_song" target="_blank"><span style="font-size:130%;">ලහිරුගේ එන්න දිනවන්න ගීතය</span></a></span></p> <p style="color: rgb(255, 255, 255);"> <span style="color:rgb(51, 51, 51);font-size:large;" ><a rel="nofollow" href="http://www.gossip9.com/2011/02/blog-post_5799.html" target="_blank">http://www.gossip9.com/2011/<wbr>02/blog-post_5799.html</a></span></p>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-66847250614322485422011-04-23T10:01:00.000-07:002011-04-23T10:03:17.497-07:00මෙරට රත්රන් භාවිතය<div align="justify">මෙරට බහුතර ජනතාවක් අතර පැතිරි තිබෙන මතයක් වන්නේ අතීතයේ ශ්රී ලංකාවේ රත්රන් භාවිතය මහා පරිමාණයෙන් සිදු කළ බවකි. රජවරුන් මෙන්ම එකල මෙරට ප්රභූවරුන් හා ඔවුන් ගේ පවුලේ ඇත්තන් රත්රන් භාවිත කළ බවට ජනප්රවාද රැසක් අප අතර ඇත. රජතුමන් ගේ ඔටුන්න දඹ රනින් කළා යන්න ද එවන් කතා අතර වෙයි. එසේ නම් දඹ රන් යනු මෙනවා ද? දඹ රනින් කරවූ බුදු පිළිම නිධන් වස්තු වශයෙන් හමු වේ ය යන්න ද ප්රචලිත දෙයකි. මේ කරුණු සියල්ල ම සත්ය කරුණු විය හැකි වුවත් මේ රටේ රත්රන් නිධියක් ලෙස දක්නට නැත. එසේ නම් මේ කියන දඹ රන් හෝ රත්රන් මෙරටට ලැබුණේ කෙසේ ද? ශ්රී ලංකාවේ රත්රන් නිෂ්පාදනය කෙරී ඇත්තේ ඉතා සුළු වශයෙනි. අප රටේ මූලික සන්දර්භවල රත්රන් හමු වන්නේ එක ම අවස්ථාවක දී පමණි. ඒ, ඉබ්බන්කටුව සුසාන භූමියෙන් හමු වූ ඉතා තුනී රන් තහඩුවකි. අනුරාධපුර මුල් කාලයේ දී රන් කරඬු හමු වෙයි. මේවා උණු කර වාත්තු කරන ලද ඒවා නො වන අතර රත්රන් සුළු ප්රමාණයක් තලා සකස් කළ ඒවා වෙයි. හමු වන රන් බුදු පිළිම ලෝකඩවලින් නිපදවාගෙන තිබෙන අතර ඒවා රන් ආලේප කර තිබීම රන් බුදුපිළිම ලෙස හැඳින්වීමට හේතුවකි. මෙයින් පැහැදිලි වන්නේ රත්රන් ලංකාවේ මහා පරිමාණයෙන් නො තිබුණු බවකි.<br /><br />අනුරාධපුර යුගයේ රත්රන් හමු වන්නේ අභයගිරිය කැණීම්වල දී පමණි. මේ යුගයේ දී රටේ ප්රභූවරුන් අතර රත්රන් භාවිත වූ නමුත් පොදු ජනයා අතර රත්රන් බහුලව භාවිත වුණු බවක් දක්නට නැත. මේ හා සම්බන්ධව පුරාවිද්යා ගවේෂක ඉන්දික විතානගේ මහතා දරන්නේ මේ වැනි අදහසකි.<br /><br />ශ්රී ලංකාවේ රන් නිෂ්පාදනය සිදු වන්නේ ඉතා සුළු පරිමාණයෙන්. බොහෝ දෙනා අතර තිබෙන මතයක් තමයි ශ්රී ලංකාවේ තිබෙන්නේ දඹරන් පිළිම කියල. මෙයින් අදහස් කරන්නේ තනිකර රත්රන් කියන එක නො වෙයි. දඹ රන් කියන්නේ ජම්බු නදී රත්රන් කියන එකයි. එහෙම කියන්නේ ඉන්දියාවේ ජම්බු නදිය ආශ්රිත ප්රදේශයෙන් හමු වන රත්රන් නිසයි. ශ්රී ලංකාවේ වලවේ ගඟ ආශ්රිත වේලිඔය ප්රදේශයෙන්, කළුගඟ ආශ්රිත රත්නපුර හා ගිලීමලේ, මහවැලි ගඟ ආශ්රිත කන්තලේ සූරියපුර ප්රදේශයෙන් හා මාඔය ආශ්රිත ප්රදේශවලින් රත්රන් හමු වෙනවා. මේවා නිධි වශයෙන් නො වෙයි හමු වෙන්නේ. කුඩා වැලි කැට වැනි කැබැලි වශයෙන්. ඉන්දියාවේ ජම්බු නදිය ආශ්රිත වත් රත්රන් හමු වන්නේ මේ කුඩා කැබැලි ආකාරයටයි. මේවා ඉංග්රීසියෙන් Stream bold කියලයි හඳුන්වන්නේ. දඹ රන් කියල හඳුන්වන්නේ අතීතයේ දී ඉන්දියාවේ ජම්බු නදී ආශ්රිත ප්රදේශයෙන් ශ්රී ලංකාවට ගෙන ආ නිසා වෙන්න ඇති. ශ්රී ලංකාවේ රන් කාසි තැනීම සඳහා ශ්රී ලංකාවෙන් සුළු ප්රමාණයක් රන් ලබා ගත්තාට අමතරව විදේශවලින් ගෙන එන්නට ඇති. ශ්රී ලංකාවේ රන් කාසි අඩුවෙන් තමයි නිෂ්පාදනය කරල තිබෙන්නේ. තඹ කාසි තමයි වැඩිපුර හමු වන්නේ. එයට හේතුව සේරුවිල තඹ නිධිය.<br /><br />කාසි නිෂ්පාදනයට රත්රන් පිටතින් ගෙනත් තිබෙන්නේ රෝමය හරහා වෙන්නත් පුළුවන්. ක්රිස්තු වර්ෂ 77 දී ප්රිනී නම් ගවේෂකයා කියනවා රෝම අධිරාජ්යයෙන් රත්රන් විශාල ප්රමාණයෙන් දකුණු ආසියාවට ඇදිල යනවා. මේ තත්ත්වය රෝම අධිරාජ්යයට විශාල ගැටලුවක් වෙන්න පුළුවන් කියල. දකුණු ආසියාවට ආපු රත්රන්වලින් යම් ප්රමාණයක් ලංකාවටත් ලැබෙන්න ඇතැයි සිතන්න පුළුවන්. රෝමවරුන් දකුණු ආසියාවේ ගනුදෙනු කළ ප්රධාන වෙළෙඳ පොළ තිබුණේ අරිකමේඩු ප්රදේශයේයි. අරිකමේඩු ප්රදේශයත් ශ්රී ලංකාවත් අතර අතීතයේ දී වෙළෙඳ ගනුදෙනු කරල තිබෙනවා. අදත් ඉඳහිට හෝ ශ්රී ලංකාවෙන් හමු වන රෝම කාසි අරිකමේඩු හරහා මේ රටට ලැබෙන්න ඇති.<br /><br />අභයගිරිය කැණීම්වලින් තමයි රත්රන් යම් ප්රමාණයක් හමු වෙන්නේ. ඉතා තුනී රන් තහඩු තලල අවශ්ය හැඩයට අනුව නවල එතුළ ම සඳුන් කූඩු වැනි ද්රව්ය පුරවල වළලු වැනි අබරණ හදල තිබුණා. සිංහාසන, වටිනා දැව වර්ගයකින් හදල තුනී රන් තහඩුවලින් ආවරණය කරන්නට ඇති. ලංකාවේ නිෂ්පාදනය කළ බොහෝ රන් ආභරණ රත්රන් නූල්වලින් වියා සකස් කළ බවක් දක්නට ලැබෙනවා. මෙයට හේතුව අඩු රත්රන් ප්රමාණයක් මෙරටින් හමු වීම හා රත්රන් භාවිතය අවම කිරීම විය හැකියි. රන් කාසි විදේශයෙන් ගෙන ආ රත්රන්වලින් සාදන්න ඇති. ශ්රී ලංකාවේ පිඟන් නිපදවීමට තරම් ප්රමාණවත් රත්රන් ප්රමාණයක් නො තිබුණ ද විදේශයෙන් ගෙන්වා ගත් රත්රන්වලින් පිඟන් නිපදවා තිබුණේ ද නැත. එසේ නම් රජ මැඳුරුවලත් ප්රභූ පවුල්වලත් රන් පිඟන් භාවිත කළා ය කියන කථාවේ සත්යයක් තිබේ ද? මේ සම්බන්ධව අදහස් දක්වන පුරාවිද්යා පශ්චාත් උපාධි ආයතනයේ ජ්යෙෂ්ඨ කථිකාචාර්ය රන්ජිත් බණ්ඩාර දිසානායක විද්වතුන්ට අනුව රත්රන්වලින් භාජන මෙරට නිපදවා නැතත් ඒ හා සමාන වූ ද්රව්ය විශේෂයකින් පිඟන් වැනි භාණ්ඩ නිපදවා ඇති බැව් පෙනේ. පිඟන් නිපදවීමට තරම් සුවිශේෂී වූ මැටි වර්ගයකින් සාදන ලද භාණ්ඩවල රන් පැහැයක් ගත් ඛනිජ විශේෂයක් වන මයිකා (gold mica)වලින් සාදන ලද ද්රව්යයක් ආලේප කර ඇත. මෙය ඉතා වටිනා ඛනිජ විශේෂයක් බැවින් රත්රන්වලට ආදේශකයක් ලෙස භාවිත කර ඇත.<br /><br />මෙයින් පැහැදිලි වන කරුණක් වන්නේ එකල රත්රන්වලත් රන් මයිකාවලත් අතර තිබෙන ආර්ථික වටිනාකම ඇගයීමට ලක් වී නො තිබීම විය හැකි ය. රන් වෙනුවට මේ මයිකා විශේෂය භාවිත කිරීමට හේතුව එහි රන් පැහැයක් තිබීම හා මේවා දුර්ලභ ඛනිජයක් වීම විය හැකි ය.<br /><br />රන්ජිත් බණ්ඩාර දිසානායකයන් ගේ පර්යේෂණවලට අනුව මාගම රාජධානියට අයත් තිත්සමහාරාමය අවට ප්රදේශයේ කළ කැණීම්වලින් රත්රන් මයිකාවලින් සාදන ලද පිඟන් හා වළං කැබැලි හමු වී ඇත. මෙයින් හම්බන්තොට ප්රදේශයේ රන් මයිකා ඇති බවත් ඒවා නිස්සාරණය කිරීමෙන් ආලේප සකස් කරගන්නට ඇති බවත් සිතිය හැකි ය. අනුරාධපුර රාජධානියේ භාවිත කළ රන් මයිකා හොරොව්පතාන ප්රදේශයෙන් සොයාගෙන ඇත. කන්තලේ වැවට ඉහළින් වෙන්ඩ්රාසන් වැව අසලින් මයිකා තිබෙන ප්රදේශයක ද මේවා හඳුනාගෙන ඇත. පුරාවිද්යා ගවේෂක ඉන්දික විතානගේ පවසන අන්දමට නිස්සංකමල්ල රජතුමන් විසින් පිහිටුවන ලද නිශ්ශංකමල්ල ගල්පොත ලිපියේ දඹුලු විහාරයේ හිටි පිළිම, හිඳි පිළිම, ඔත් පිළිම යන සියල්ලේ ම රත්රන් ආලේප කර ඇති බැව් සඳහන් වෙයි. දඹුලු විහාරයට රංගිරි දඹුලු යන නාමය ලැබීමට ද හේතුව පිළිම රන් ආලේප කර තිබීම ය. එසේ නම් මේ පිළිමවල ආලේප කළේ සැබෑ රත්රන් ද නොඑසේ නම් රත්රන් මයිකා (gold mica) ද යන්න විමසිය යුතු වෙයි. මේ බැව් සනාථ කිරීමට පුරාවිද්යා පශ්චාත් උපාධි ආයතනයේ හිටපු අධ්යක්ෂ ආචාර්ය නිමල් පෙරේරා විසින් මේ පිළිම කුඩා සිදුරු කිරීමකට ලක් කර එහි අභ්යන්තරයේ හරස්කඩ විවිධ ස්ථර පරීක්ෂාවට ලක් කර ඇත. මේ ස්ථර පරීක්ෂාවෙන් දැවවලින් කළ පිළිමවලට බදාම ගෑ ස්වරූපයක් හඳුනාගෙන ඇත. කලින් කලට වර්ණ ආලේප කළ බවක් ද හෙළි වී ඇත. එහෙත් කිසි ම ස්ථරයක රන් ආලේප කළ බවක් හෝ වෙන ලෝහයක් ආලේප කළ බවක් හෝ හෙළිදරව් වී නැත. මේ අනුව නිශ්ශංකමල්ල යුගයේ දී දඹලු ලෙන්වල රත්රන් වෙනුවට ආදේශකයක් ලෙස රත්රන් මයිකා ආලේප කළා විය හැකි ය.<br /></div>Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-32829713527783728752011-04-23T09:57:00.000-07:002011-04-23T10:00:42.125-07:00ශ්රී ලංකාවේ සංස්කෘතික හා තාක්ෂණික විප්ලවයකට මුලපිරූ ලෝකඩ තාක්ෂණයශ්රී ලංකාවේ අතීත ලෝහ තාක්ෂණය පිළිබඳව විමසීමේ දී සේරුවිල තඹ නිධිය වටිනා ඉතිහාසයක් මෙන්ම විද්යාත්මක දත්ත රැසක් සපයයි. මෙමගින් ශ්රී ලංකාවේ මූල ඵෙතිහාසික ජන කොටස් ක්රි.පූ. 6 වැනි සියවසට පෙර මේ තඹ නිධිය භාවිතයට ගත් බැව් කරුණු පැහැදිලි කරයි. මහාවංශ කරුණුවලට අනුව ද ගැමුණු රාජ යුගයේ දී අනුරාධපුරයට නැඟෙනහිර දෙසින් පිහිටි තම්බපිට්ට ගම් පියසෙන් ඛනිජ සම්පත් ලැබුණු බව සඳහන් වෙයි.<br /><br /><span style="font-weight:bold;">සේරුවිල තඹ නිධිය</span><br /><br />කොළඹින් කිලෝමීටර් 275ක් පමණ දුරින් ත්රිකුණාමල දිස්ත්රික්කයට අයත් සේරුවිල ගම් පියසේ මේ තඹ නිධිය පිහිටා ඇත. එසේ නම් මහාවංශයේ සඳහන් අන්දමට අනුරාධපුරයට නැඟෙනහිරින් පිහිටි තම්බපිට්ට ගම් පියසට මේ තඹ නිධිය අයත් ද? එදා තම්බපිට්ට අද සේරුවිල වූවා ද? <br /><br />මෑත යුගයේ මේ තඹ නිධිය පිළිබඳව තොරතුරු සොයාගනු ලැබුවේ වර්ෂ 1971 දී එවකට භූ විද්යා සමීක්ෂණ දෙපාර්තමේන්තුව හෙවත් වත්මන් භූ විද්යා සමීක්ෂණ හා පතල් කැණීම් කාර්යංශය විසිනි. මේ පර්යේෂණවලට අනුව මේ ප්රදේශයේ තිබෙන ආගාධවලින් මැග්නටයිට් අඩංගු පස් හමු වී ඇත. මෙයින් පැහැදිලි වන කරුණක් නම් ශ්රී ලංකාවේ ආදි වැසියන් ලෝහ නිස්සාරණ තාක්ෂණය පිළිබඳව නිසි අවබෝධයක් ලබා තිබුණු බවයි.<br /><br /><span style="font-weight:bold;">සේරුවිල ප්රදේශයෙන් හමුවූ යබොර</span><br /><br />මේ තඹ නිධිය පිළිබඳ පර්යේෂණ කිරීම සඳහා තඹ නිධිය පිහිටි ප්රදේශය ප්රධාන කලාප තුනකට බෙදා ඇත. පළමු කලාපය සී කලාපය (Block C) ලෙස නම් කර ඇත. දෙවැනි කලාපයට අරිප්පු (Arrippu) ප්රදේශයත්, තුන්වැනි කලාපයට කෝලන්කුලම (Kolankulam) ප්රදේශයත් අයත් ය. මේ කලාප තුනට අයත් වන ප්රදේශයේ විශාලත්වය වර්ග කිලෝමීටර් 250ක් පමණ වේ. මේ විශාලත්වයෙන් වර්ග කිලෝමීටර් 100ක වැනි ප්රදේශයක් පර්යේෂණය සඳහා තෝරා සිදුරු විදීම් 76ක් සිදු කෙරිණි. මේ සිදුරු 76 ම ගැඹුරෙහි එකතුව මීටර් 8410ක් පමණ වෙයි. පරීක්ෂාවට ලක් කළේ මේ සිදුරුවලින් ලබාගත් නියෑදි ය. <br /><br />මේ නියෑදි පරික්ෂාවට ලක් කිරීමෙන් පසු පෙනී ගියේ අරිප්පු ප්රදේශයෙන් ලබාගත් නියෑදිවල සියයට 1.06ක ප්රතිශතයක් තඹ ද, සියයට 41.4ක ප්රතිශතයක් ද්රාව්ය යකඩ (Soluble Iron) ද මීටර් 200ක් පමණ ගැඹුරට විහිදී ඇති බව ය. එහෙත් Block C හා කෝලන්කුලම ප්රදේශයෙන් ලබාගත් නියෑදිවලින් පෙනී ගියේ ඉතා අඩු තඹ ප්රතිශතයක් ඇති බවකි. <br /><br />අරිප්පු ප්රදේශයෙන් ලබාගත් නියෑදි තව දුරටත් පර්යේෂණයට ලක් කිරීමෙන් පොස්පේට් හෙවත් ඇපටයිට් සියයට 25ක පමණ ප්රතිශතයක් අඩංගු වන බැව් අනාවරණය විය. මේ හැරුණු කොට කැල්සයිට්, සයිඩරයිට්, මැලචයිට්, ඇසුරයිට් යන බනිජවල කාබනේටද විවිධ කාල පරාසවලට අයත් මැග්නටයිට් හෙවත් යකඩ බනිජයේ ඔක්සයිඩ ද, පයිරයිට්, කියුබනයිට්, බොර්නයිට්, චැලිකොපයිරයිට් යන ඛනිජවල සල්පයිඩ වර්ග ද, තඹ ඛනිජයේ අයඩයිට් හැරුණු කොට කැරෝලයිට්, පෙන්ට්ලන්චයිට්, මිලරයිට්, මැකිනවයිට්, නිකල් ඛනිජ, තුත්තනාගම්, රිදී ටෙරුලියම්, ස්වාභාවික රත්රන් වැනි ඛනිජ සංයෝග ද අඩංගු බැව් පෙනී ගොස් ඇත. තුත්තනාගම් කොටස් මිලියනයකට කැඩ්මියම් කොටස් 50-100ත් අතර වන බැව් ද හඳුනා ගැනීමට හැකි විය. <br /><br />කෙසේ වෙතත් අද අපට අපේ ම කියා ලෝහ තාක්ෂණයක් දක්නට නැති තරම් ය. කෙසේ නමුත් අනුන් ගේ තාක්ෂණ ක්රමවේද අපේ යෑයි කියා හුවා දක්වන පිරිසක් සිටින අතර ම ඈත දුෂ්කර ගම්මානවල අපේ ම තාක්ෂණ ක්රමවේද භාවිත කරමින් ලෝහ කර්මාන්තයේ යෙදෙන්නන් ද තවමත් සිටින බැව් කිව යුතු ය. <br /><br />සේරුවිල ප්රදේශයෙන් හමු වන යබොර විශ්ලේෂණය කිරීමෙන් තඹ හා යකඩ කිසියම් අනුපාතයකට අනුව මිශ්ර කළ බවක් දක්නට ලැබේ. මේ අනුපාත, සාදන ලද ලෝහ භාණ්ඩවල ස්වභාවය අනුව ද වෙනස් වන්නට ඇත. ගැමුණු රාජ සමයේ රුවන්වැලි සෑය ඉදි කිරීම සඳහා සේරුවිල තඹ නිධියෙන් තඹ ප්රයෝජනයට ගත්තේ ද, ඒ කවර ආකාරයට, කවර අනුපාතයකට ද යන්න අප්රකට ය. ඒ ගැන ද සෙවිය යුතු ය. අනුරාධපුර යුගයේ කළ ලෝකඩ නිෂ්පාදනයට අවශ්ය අවශේෂ මූලද්රව්ය වන ටින් හා ඊයම් විදෙස් රටවලින් ගෙන්වීමේ දී භාවිත කළ වෙළෙඳ ගනුදෙනු කෙසේ සිදු වී ද යන්න ද සොයා බැලිය යුතු ය. මෙවන් උත්සාහයකට මූලික අධිතාලමක් දමමින් පුරා විද්යා පශ්චාත් උපාධි ආයතනයේ ආචාර්ය අර්ජුන තන්තිලගේ, ආචාර්ය රන්ජිත් බණ්ඩාර දිසානායක සහ පුරාවිද්යා පර්යේෂක ඉන්දික විතානගේ යන විද්වතුන් විසින් මේ වන විටත් වැදගත් සොයාගැනීම් කිහිපයක් සිදු කරනු ලැබ තිබේ. <br /><br />අපේ පැරැණි ලෝහ හමු වන්නේ පූර්ව ඵෙතිහාසික යුගවලින්. මෙහි දී පෙනී යන දෙයක් තමයි, අතීතයේ දී තඹ භාවිතය බහුලව සිදු කෙරුණු බව. ඉන්පසුවයි යකඩ භාවිතය සිදු වන්නේ. ලෝකයේ ලෝහ පවතින ආකාර දෙකක් තිබෙනවා. එකක් තමයි ඛනිජ විදියට. මේවා නිස්සාරණය කිරීමෙන් ලෝහ වෙන් කරගත යුතු වෙනවා. සමහර ලෝහ වර්ග සුළු ප්රමාණයක් පිරිසිදු ලෝහ වශයෙන් ම තිබෙනවා. නිදසුනක් ලෙස රත්රන්, ප්ලැටිනම් වැනි ලෝහ පෙන්වා දෙන්න පුළුවන්. ඉතිහාසය දෙස බලන විට පෙනී යන්නේ මේ ලෝහ හමු වූ ආකාරයෙන් ම භාවිත කර ඇති බවයි. ලෝහ භාවිතය සඳහා විශේෂ තාක්ෂණ ක්රමවේදයක් භාවිත කර තිබුණේ නැහැ. සමහර අවස්ථාවල දී භෞතික ස්වභාවයේ එනම් හැඩයේ වෙනසක් සිදු කරන්න ඇති. ලෝහ නිස්සාරණ ක්රම සොයා ගැනීමත් සමග ලෝහ තාක්ෂණ බිහි වුණා කියා කියන්න පුළුවන්. මෙහි දී අපට පෙනී යන දෙයක් තමයි ශ්රී ලංකාවේ තඹ ලෝහය භාවිතයට අරගෙන අවුරුදු 5000කට පමණ කාලයකට පසුව යකඩ භාවිතය සිදු වී තිබෙන බව. ශ්රී ලංකාවේ ඉපැරැණි ලෝහ හමු වන්නේ ඉපැරැණි සුසාන භූමිවලින්. තවමත් මේ පිළිබඳව අධ්යයනයක් කරල නැහැ. මේ සියලු ම කරුණුවලින් පෙනී යන්නේ අපේ සංස්කෘතිය යකඩ තාක්ෂණයත් සමග ගමන් කළ බවයි.<br /><br />රටක තාක්ෂණය පිළිබඳව හා නිර්මාණ කලාව පිළිබඳව මැනැවින් පිළිබිඹු කරන කැඩපතක් වන්නේ ඒ ඒ රටවල ඉපැරැණි මූර්ති හෙවත් පිළිම (Statues) බැව් විද්වතුන් අතර පිළිගැනීමක් ඇත. ශ්රී ලංකාව පිළිබඳ විමසීමේ දී ලෝහමය බුදු පිළිම නිර්මාණය හා එම නිර්මාණ තුළ අන්තර්ගත කලාව යම් පමණකට හෝ ඉතිහාසයක් හෙළිදරව් කිරීමට සමත් වෙයි. ඉපැරැණි බුදු පිළිමවලින් අතීතය හෙළිදරව් කරගන්නා ආකාරය පිළිබඳව ආචාර්ය අර්ජුන තන්තිලගේ අදහස් දැක්වූයේ මේ අයුරිනි. <br /><br />ලෝහවලින් කරවූ බුදු පිළිමවලින් කාලය නිර්ණය කිරීමේ දී ආකාර දෙකක් අනුගමනය කරනවා. එකක් පෙනෙන ආකාරය (Visual style). අනෙක තාක්ෂණ ආකාරය (Technological style). පෙනෙන ආකාරයට බුදු පිළිමයේ නිර්මාණ කලාව ඇතුළත් වෙනවා. ඒ ඒ පිළිමවල තිබෙන නිර්මාණ කලාව අනුව කවර යුගයකට අයත් ද යන්න දැනගත හැකියි. ඒ අනුව ඒ ඒ පිළිමවල වයස නිර්ණය කළ හැකියි. මේ අනුව ශ්රී ලංකාවේ බුදු පිළිම අනුරාධපුර, පොළොන්නරුව හා මහනුවර යන යුග තුනට අයත් වෙනවා. <br /><br />මෙයින් දෙවැනුව කී තාක්ෂණික ආකාරය ඉතා ම වැදගත් වෙනවා. මා අධ්යයනය කළේ තාක්ෂණික ආකාරය පිළිබඳවයි. මේ පිළිමවල ලෝහ සංයුතිය පිළිබඳව විමසීමේ දී පෙනී යන දෙයක් වන්නේ ලෝහ සංයුතිය හිතාමතා ම වෙනස් කර තිබෙන බවයි. නිදසුනක් ලෙස අපි මෙහෙම ගනිමු. ලෝකඩ නිෂ්පාදනයේ දී තඹ, ඊයම්, හා ටින් ලෝහය භාවිත කරනවා. මේවා කිසියම් අනුපාතයකට අනුවයි මිශ්ර කරන්නේ. මේ අනුපාතය ලෝහ කර්මාන්තකරුවන්ට අනුවත් ගුරු කුල අනුවත් වගේ ම ඒ ඒ කාලවල පැවතුණු තාක්ෂණ ක්රමවේද අනුවත් වෙනස් වෙන්න පුළුවන්. ඉන්දියානු බලපෑම් අනුවත් වෙනස් වෙන්න පුළුවන්. මේ නිසා ලෝහ තාක්ෂණය පිළිබඳව කරන අධ්යයනයේ දී මේ කරුණු ගැන වඩාත් විමසිලිමත් විය යුතුයි. <br /><br />මේ කරුණු හැරුණු කොට අපිට ලෝහවල ස්වභාව පිළිබඳව අධ්යයන කිරීමට අංශු මාත්ර මූලද්රව්ය (Trace elements) ඉතා ම වැදගත් වෙනවා. අපි මෙහෙම හිතමු. පිළිමයක් සෑදීමට ප්රධාන මූලද්රව්ය එකතු කරන විට අපි නොදැනුවත්ව ම ඒ පිළිමයේ ලෝහ සමග අංශු මාත්ර මූලද්රව්ය එකතු වෙනවා. නිදසුනක් ලෙස සේරුවිල තඹ නිධිය ගනිමු. මේ නිධිය හටගැනීමේ දී තඹවලට අමතරව ඒ ප්රදේශයේ ලක්ෂණ අංශුමාත්ර වගයෙන් නිධියේ තැන්පත් වෙනවා. මේ නිධියෙන් ලබාගත් තඹවලින් පිළිමයක් හෝ වෙනත් භාණ්ඩයක් හෝ සෑදුවොත් තඹවලට අමතරව මේ අංශු මාත්ර මූලද්රව්ය ද එහි තැන්පත් වෙනවා. එම නිසා මේ භාණ්ඩ පිළිබඳව කරන අධ්යයනයට ප්රධාන මූලද්රව්ය වගේ ම අංශු මාත්ර මූලද්රව්යයන් වැදගත් වෙනවා. ඒ, අංශු මාත්ර මූලද්රව්යවලින් නිධිය පිහිටි ප්රදේශයේ ස්වභාවය කුමක් ද යන්න හඳුනා ගන්න පුළුවන් නිසා. ඒ අනුව පිළිම සෑදීම සඳහා ප්රධාන ලෝහය ලබාගන්නේ කවර ප්රදේශයකින් ද, ඒ ප්රදේශයේ ස්වභාවය කෙබඳු ද යන්න සොයා ගැනීමට හැකි වෙනවා. <br /><br />කාල නිර්ණය කරන අනෙක් ක්රමය තමයි ඊයම් සමස්ථානික ක්රමය. ලෝකයේ සැම තැනක ම වාගේ ස්වාභාවික ඊයම් තිබෙනවා. තඹ නිධියක් හැදෙන කොට මේ ස්වාභාවික ඊයම් අංශු මාත්ර වශයෙන් හෝ තඹ නිධියේ නැත්පත් වෙන්න පුළුවන්. මේ ඊයම් සමස්ථානිකවලින් අපේ ඇඟිලි සලකුණු වගේ කාලය නිවැරැදිව නිර්ණය කරන්න පුළුවන්. නිධියට අනුව තැන්පත් වන අංශුමාත්ර ඊයම් සමස්ථානික අනුපාත වෙනස් විය හැකියි. ඉතින් මේ අංශු මාත්ර මූලද්රව්ය හා ඊයම් සමස්ථානික පිළිබඳව අධ්යයනය කිරීම මඟින් ලෝහ නිධියක් පිළිබඳ වටිනා දේවල් සොයාගන්න පුළුවන්. <br /><br />මා අනුරාධපුර, පොළොන්නරුව සහ මහනුවර යන යුග තුනට අයත් පිළිම වර්ග අරගෙන මේ විශ්ලේෂණ ක්රම දෙක ම සිදු කළා. මේ විශ්ලේෂණවලින් අනාවරණය කරගන්න ලැබුණු දෙයක් තමයි සේරුවිල තඹ නිධිය අනුරාධපුර යුගයේ දී මහා පරිමාණයෙන් ප්රයෝජනයට අරගෙන තිබෙන බව. ඒ වගේ ම මේ තඹ ප්රයෝජනයට අරගෙන ලෝකඩ නිපදවා තිබෙන බවත් අනාවරණය වුණා." <br /><br />ලෝකඩ යනු මිශ්ර ලෝහයකි. ලෝකඩ නිපදවීමේ දී ප්රධාන මූලද්රව්යය වශයෙන් තඹ ගන්නා අතර එයට ටින් ලෝහය මිශ්ර කරයි. ලෝකඩ වර්ග කීපයකි. වානිජමය ලෝකඩ (Commercial bronze), වාස්තු විද්යාත්මක ලෝකඩ (Architectural bronze) යනුවෙන් ඒවා ප්රධාන වර්ග දෙකකට බෙදෙයි. බිස්මත් ලෝකඩ (Bismuth bronze), ඇලුමිනියම් ලෝකඩ (Aluminium<br />bronze) යනාදි වශයෙන් ලෝකඩ වර්ග නූතන ලෝකයේ දක්නට ලැබේ. වානිජමය ලෝකඩ නිපදවීමේ දී සියයට 90ක් තඹ භාවිත කරන අතර සියයට 10ක් තුත්තනාගම් භාවිත කරයි. වාස්තු විද්යාත්මක ලෝකඩ නිපදවීමේ දී සියයට 57ක් තඹ, සියයට 3ක් ඊයම් හා සියයට 40ක් තුත්තනාගම් භාවිත කරයි. නූතන ලෝහ විද්යාවට අනුව විවිධ ලෝකඩ වර්ග විවිධ කාර්යයන් සඳහා විවිධ අනුපාත අනුව නිපදවා ගනු ලැබුවත් ශ්රී ලංකාවේ අනුරාධපුර යුගයේ නිපදවූ ලෝකඩවල තඹවලට අමතරව ටින් හා ඊයම් අන්තර්ගත බැව් අනාවරණය වී ඇත. මේ සම්බන්ධව විශේෂ සොයාබැලීමක් කළ ආචාර්ය අර්ජුන තන්තිලගේ අදහස් දැක්වූයේ මේ අයුරිනි. <br /><br />අනුරාධපුර යුගයේ දී වටිනා නිර්මාණ කිරීම සඳහා තඹ විශාල වශයෙන් භාවිත කළ බව පේනවා. වටිනාකමින් ඉහළ අගයක් ගන්නා වෙහෙරගල බුදු පිළිමය වැනි වස්තු විශ්ලේෂණය කරන කොට පෙනී යන දෙයක් තමයි ලෝකඩ නිපදවීමේ දී සේරුවිල තඹ නිධියෙන් තඹ භාවිත කළ බව. අංශු මාත්ර ද්රව්ය විශ්ලේෂණයෙනුත්, ඊයම් සමස්ථානික විශ්ලේෂණයෙනුත් ඒ බව විද්යාත්මකව ඔප්පු කළා. ඒත් ටින් හා ඊයම් කියන ලෝහ දෙක ලංකාවේ තිබුණේ නෑ. අදත් හමු වන්නේ නෑ. එසේ නම් ලෝකඩ හදන්න මේ ටින් හා ඊයම් යන ලෝහ වර්ග ගෙනාවේ කවර රටකින් ද යන්න සොයා බැලිය යුතු වෙනවා. ඊයම් සමස්ථානික ක්රමවේදයට අනුව පෙනී ගියේ ඊයම් අනුරාධපුර යුගයේ දී මධ්යධරණී ප්රදේශයෙන් ගෙන ආබවයි. ටින් ලෝහය පිළිබඳව දිගු විශ්ලේෂණයක් කරන්න ලැබුණේ නෑ. ඒත් මා සිතනවා ටින් ලෝහය මධ්යධරණි ප්රදේශයෙන් හා ඉන්දියාවෙන් ගෙන්වන්නට ඇතැයි කියා. කාල නිර්ණයේ දී පෙනී යන්නේ අනුරාධපුර මැද හා අවසාන යුගවල ලෝකඩ භාවිතය බහුලව සිදු කර තිබෙන බවයි. ඊට පෙර කාල සීමාවේ ලෝකඩ හමු වන්නේ නෑ. <br /><br />ශ්රී ලංකාවේ ලෝහ නිෂ්පාදන අනුක්රමය පිළිබඳව විමසා බැලුවොත් අපිට පෙනී යනවා අනුරාධපුර යුගයේ මැද හා අවසාන කාලයේ දී ලෝකඩ නිපදවීමෙන් පසු අපි පිත්තල නිපදවා තිබෙනවා. මේ බව මහනුවර යුගයෙන් අනාවරණය වෙනවා. පිත්තල හදන්න තුත්තනාගම් අවශ්යයි. තුන්තනාගම් අපේ රටේ නෑ. ඒත් මට හමු වී තිබෙනවා තුත්තනාගම් සියයට 7ක ප්රතිශතයක් එකතු කරල හදපු අනුරාධපුර යුගයේ බුදු පිළිමයක්. අපිට පෙර ඉන්දියාව තුත්තනාගම් භාවිත කළා. එහෙනම් ඒ යුගයේ දී ඉන්දියාවෙන් තුත්තනාගම් ගෙන්වන්න ඇති. මෙහි දී පෙනී ගිය විශේෂ දෙයක් තමයි අනුරාධපුර යුගයෙන් පසු ලෝකඩ භාවිතය සම්පූර්ණයෙන් ම නවතිනවා. තුත්තනාගම් භාවිතය දක්නට ලැබෙන්නේ නුවර යුගයේ දීයි. නියම පිත්තල නිෂ්පාදනයක් දක්නට ලැබෙන්නේ නුවර යුගයේදියි. නුවර යුගයේ නිර්මාණවල පිත්තලවල ප්රතිශතය සියයට 20ත් 30ත් අතර ප්රමාණයක් වෙනවා. <br /><br />අනුරාධපුර යුගයෙන් පසු ලෝකඩ භාවිතය නැති වීමට හේතුව ටින් හා ඊයම් මෙරටට ගෙන්වීම නැවතීම බව සිතාගන්න පුළුවන්. මෙරටට මේ ලෝග ගෙන්වීම නැවතීමට හේතුව ඒ කාලයට අනුව රටවල් අතර පැවැති ආර්ථික හා දේශපාලනික අර්බුද විය හැකියි. මේ ගැනත් සෙවිය යුතුයි.<br /><br /><span style="font-weight:bold;">අවලෝකිතේශ්වර බෝධිසත්ව ප්රතිමාව</span><br /><br />ශ්රී ලංකාවෙන් දැනට සොයාගෙන ඇති ලෝකඩ ප්රතිමා අතර වෙහෙරගලින් සොයාගත් අවලෝකිතේශ්වර බෝධිසත්ත්ව ප්රතිමාව අති විශිෂ්ට නිර්මාණයකි. මෙය අනුරාධපුර දිස්ත්රික්කයට අයත් ඇල්ලේවැව නම් ගම්පියසේ වෙහෙරගල සිරිසඟබෝ විහාර භූමියෙන් සොයාගන්නා ලද්දකි. වර්ෂ 1963 දී සොයාගත් මේ අවලෝකිතේශ්වර බෝධිසත්ව පිළිමය ජාතික කෞතුකාගාරයේ පොදු ජනයා සඳහා ප්රදර්ශනයට තබා ඇත. සෙන්ටිමීටර් 49.8ක් පමණ උස, ලෝකඩවලින් නිමවන ලද මේ පිළිමයේ රන් ආලේප කර ඇත. ලෝහවලින් නිමවූ පිළිමවල කාලය නිර්ණය කිරිමේ දී භාවිත කරන පෙනෙන ආකාරය හෙවත් Visual Technology ක්රමවේදයට අනුව මේ බෝධිසත්ත්ව පිළිමය ක්රිස්තු වර්ෂ 9 වැනි සියවසට අයත් ය.Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-42366878458654078972011-04-13T19:10:00.000-07:002011-04-13T19:11:07.656-07:00සුබ සූර්ය මoගල්යක් වේවා....නව වසරේ සුබ පෑතිමට කලින් මා පුන්චි කරුනක් මතක් කරන්නම්..<br />අද දවසේ ඔබ කී දෙනෙක් නොනගටය උදා වීමට කලින් සියලුම වෑඩ අතෑරියාද?<br />ඉස්ලාම් ජනතාව සිය අවුරුද්දට කලින් පෑය කීයක් නම් නිරහාරව ඉන්නවාද???<br />එය ඔවුන්ගේ සන්ස්කෘතික අන්ගයක් නිස නේද?<br />අන් ආගමිකයන්ද සිය සන්ස්කෘතික අන්ග සමරන්නේ කිසිම වරදක් නොවන අයුරිනි.<br />එසේ වී නම් වසරකට වරක් එන සින්හලේ මහා සූර්ය මගල්ය නිවරදි චාරිත්ර වාරිත්ර අනුකුලව සින්හල යෑයි කියගන්නා ඔබ පිලිනොපදින්නෙ ඇයි?<br />සින්හල කම හිතේ තිබුනට මදි. ඒක රැක ගන්න එක ඔබගේ වගකීමක් බව මතක තියගන්න.මේ අවුරුද්දේ වත් හරියට චාරිත්ර ටික ඉටු කරන්න.<br />දැන් නොනගතේ. වැඩ අල්ලන්න, කන්න තියෙන්නේ හවස 3.18 ට.<br />හෙළ සිරිත් රැක ගනිමු.අපේ කම ගැන සිතන්නේ නම් අපේකම රැකගනිමු<br />විශ්ව වාසී සැමට සුබ සූර්ය මoගල්යක් වේවා.<br />සියලු දෙනාට රාවණ දෙවි පිහිටයි.......<br /><br /><br />-අමිළ-<br />--Amila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8761239817179436436.post-86919169627393468742011-03-19T10:41:00.000-07:002011-03-19T10:42:05.811-07:00“රා-බුද්ධා” නමින් ඉස්ලාම් පතුරවන අන්තවාදී පාකිස්ථාන කල්ලිය ගැන ඇත්ත ඇති සැටිෙයන්“රා-බුද්ධා” නමින් ඉස්ලාම් පතුරවන අන්තවාදී පාකිස්ථාන කල්ලිය ගැන ඇත්ත ඇති<br />සැටිෙයන්......<br /><br />සඳ ෙදස පුර පසෙළොස්වක දිනක බලා සිටීෙමන් සඳට වැඩ සිටින “රා-බුද්ධා” නම් බුදු වරෙයකු දැක ගත<br />හැකි බවත්, එෙසේ බුදුන් දැක ෙගන ඒ බුදුන්ට තම ෙලෞකික අවශ්යතා බැගෑපත්ව කියා සිටින්ෙන් නම් සිතූ<br />පැතූ ෙද් ලැෙබන බවත් කියන පාකිස්ථාන කල්ලියක් ලක්දිව සිය දර්ශණය පචාරය කරමින් සිටියි…සෙඳේ<br />ඇති යම් කිසිවක් ගැන යෙමකු ආගමික නැයියක් ඔස්ෙසේ ඔබට කියන්ෙන් නම් ඒ ඉස්ලාමික මුහුණුවරක් බව<br />තරෙය් මතක තබා ගන්න…<br /><br />ඉස්ලාමයට අල්ලාහ් ලැෙබන්නට ෙපර අල්ලාහ් සිටිෙය් ෙකොෙහේදැයි ඔබ දන්නවාද? කුරාණය ලියැෙවන්නට<br />වසර 3000 කට පමණ ෙපර සිට මිසරෙය්ත්, බැබිෙලෝනියාෙව්ත් ( වත්මන් ඉරාකය ), පර්සියාෙව්ත් (<br />වත්මන් ඉරානය ), ගලියාෙව්ත් ( වත්මන් සවුදි, ඕමාන්, ෙය්මන ආදී පෙද්ශය ) බැබිලන් වරු, ආෙක්දියන්<br />වරු, ෙබෙදෝයියන් වරු, වහාබි වරු, නසාරීන් වරු, ඇසිරියන් වරු ආදී සියළු ජාතීන් ෙපොදුෙව් චන්ද<br />වන්දනාව කළ අතර එවකට විශ්වාස කළ ෙදවිවරුන් අතුරින් වඩාත්ම බල සම්පන්නයා ෙලස චන්ද<br />ෙද්වතාවා ෙහවත් “රා සුහාන්වත්” ෙහවත් “චන්ද නම් වූ සැප සම්පත් ෙදන්නා” අදහා ගන්නා ලදී..<br /><br />ඉන් ෙබොෙහෝ කළකට පසුව උපන් මුහම්මද් නබිවරයා ඉතා චණ්ඩවූ, ෙබදී විසිරී ගිය,උනුන් ඇණ ෙකොටා<br />ගන්නා ෙගෝත වලින් පිරුණු ෙමම කලාපෙය් තමාෙග්ම දර්ශණයක් පචාරය කරන්නට උත්සාහ දරද්දී,මුලින්<br />ජනතාව එය තරෙය් පතික්ෙෂේප කිරීම නිසා අසරණ විය..වඩාත් ෙහොඳින් කල්පනා …කළ ෙහෙතම ෙමකී<br />ජන ෙගෝත සියල්ල අදහන ” රා සුහාන්වාත්” එකී ජන ෙකොටස් එක් කළ හැකි මහා ෙපොදු සාධකය බව<br />අවෙබෝධ කරෙගන ෙම් රා සුහාන්වත්ටම සර්ව බලධාරීත්වයක් එක් කෙළේය..”අල්ලාහ්” යනු “සර්වාධිපති”<br />යන්නයි..අනතුරුව ” රා සුහාන්වත්” ෙග් රා ෙකොටස හැලී “සුහාන්වතල්ලාහ්” ෙහවත් “සුහානල්ලාහ්”<br />බිහිවිය..<br /><br />ඉස්ලාමය මැද ෙපරදිග සියළු ෙපෞරාණික දර්ශණයන් වසාෙගන එෙසේ පැතිරුණත්, එකී ඉස්ලාමෙය්ම මූල<br />කුහරය පුරවා සිටින ෙදවියා කාන්දු වූෙය් ඉන් ෙපර පැවති “ෙප්ගන්” ( Paganism – the Uncivilised<br />range of beliefs) ශිෂ්ටාචාරෙයන් වීම නිසා, ඒ ෙදවියාත් සමඟ ඔහුට අනන්ය ෙසසු ලබ්ධික<br />විශ්වාසයන්ද ඉස්ලාමය තුළටත් කාන්දු විය..ඒ අනුව මුස්ලිම් වරුන්ට සඳ යනු අල්ලාහ්ෙග් නවාතැනක්<br />විය..පූජනීය සළකුණක් විය..අදටත් එය එෙසේමය..රාමසාන් නව උදාව ඇරෙඹන්ෙන්ද සඳ දැකීෙමනි..නීල්<br />ආම්ස්ෙටෝං පමුඛ ගගණ ගාමීන් සඳට ෙගොඩ බසිනවාට ෙලොව පුරා මුස්ලිම්වරුන්ෙගන් විෙරෝධයක් පැන<br />නැඟුෙණ්ත්, අදටත් ඉන්දියාව විසින් දියත් කර ඇති 2020 දී ඉන්දියානුෙවකු සඳට යවන “චන්ද යාන්”<br />ව්යාපෘතියට එරටම සිටින “ඉමාම් වරුන්ෙග්” මණ්ඩල විරුද්ධ වන්ෙන්ත් එනිසාය..අල්ලාහ් සෙඳේ සිට ෙලොව<br />ෙදස බලා සිටින බවට ඔය කියන කණ්ඩායමම පැමිණි පාකිස්ථානෙය් දකුණු දිග “සින්ධ්” හි සිටින ජනතාව<br />විශ්වාස කරති..<br /><br />ෙම් වූ කලී මුතුහරිණි සමරවීර නැඟණිය විසින් ෙමකී ව්යසනය ලක්දිව තුළ සිදුවීම අලලා සකස් කරන ලද<br />වීඩිෙයෝ පටයකි.. ෙහොඳින් ෙමය නරඹන ඔබට ෙමහි “රා-බුද්ධා” නම් මිසදිටුව ෙද්ශනා කරන්නා විසින් සහ<br />ඔහුෙග් සිංහල පරිවර්තකයා විසින් කියන දෑ අතර “ඒ රූපය සමඟ ඔබ කථා කරන්න පටන් ගන්නවා”<br />යන්න අසන්නට ලැෙබනු ඇත. මතක තබා ගන්න. පාකිස්ථානෙය් “පශ්තුන්” ෙගෝතික මුසල්මානුවන් අතර<br />ෙමවැනි ඇදහිල්ලක් ඇත..”ඔබ සඳ ෙදස බලාෙගන යාඥා කරන විට ඔබත් අල්ලාහ්ත් අතර ඇති තිරය ඉවත්<br />වී අල්ලාහ් ඔබ ෙදස බලනු ඇත..ඔබ වහා බිම බලා ගන්න..අල්ලාහ් ඉක්බිතිව ඔබට කථා කිරීම අරඹනු<br />ඇත..”<br /><br />http://www.youtube.com/watch?v=adsxWWqgSyA&feature=player_embedded<br /><br />H<br /><br />http://www.youtube.com/watch?v=8mzHX9LR17s&feature=player_e<br />mbedded<br /><br />පැරණි ෙසෝවියට් සමූහාණ්ඩුෙවන් කැඩී විසිරී ගිය “ෙසෝවියට්” ඒකක අතර වර්තමාන රුසියානු<br />ෙෆඩෙර්ෂනය මඟින් පාලනය වන “කැල්මිකියා” නම් ෙබෞද්ධ රාජ්යයක් ඇත..ෙමය යුෙරෝපෙය් දැනට ඇති<br />එකම ෙබෞද්ධ රාජ්යයයි..ෙම් රාජ්යෙය් සමස්ථ ජන ගහණයම ලක්ෂ 5ක් පමණ සුළු පමාණයකි..න…මුත්<br />ෙම් අවට ඇති කසකස්ථාන් බඳු ඉස්ලාමික රාජ්යයන් ෙවතින් ෙමකී ෙබොදු රාජ්යෙය් ෙම් ” රා-බුද්ධා”<br />මිසදිටුව තුළ සඟවා ඉස්ලාමය පතුරුවන්නට යැවූ ඉස්ලාමික මිෂනාරීන්ට ෙම් සුළු ජන ගහණය එක්ව පන්නා<br />දැමූහ..ගණනින් ලක්ෂ පහක් තරම් වූ පිරිසකෙග් ෙනොසැෙලන ශද්ධාව එෙසේය..ගණනින් එක් ෙකෝටි හැට<br />හය ලක්ෂය වූ ෙබෞද්ධ පජාවක් ෙම් එන,එන හැම එකටම අහු වන්ෙන් ඇයි?<br /><br /><br /><br />http://sinhalabuddhist.com/2011/03/ra/#ixzz1G64IVJv5<br /><br />HAmila Nushan Wijeratnehttp://www.blogger.com/profile/04914278462141006497noreply@blogger.com0